Orbán nagyot mond és kicsit csinál

2020. április 18. 22:33

A jegybankelnök még a legutolsó megszólalásakor is plusz három százalékos növekedésről álmodozott; remélem, hogy az már tényleg a múlté. Interjú.

2020. április 18. 22:33
Király Júlia

„Elképzelhetőnek tartja, hogy Orbán Viktor úgy kezeli ezt a vírust, hogy megúszhatja? Azért kérdezem, mert úgy látom, hogy a kommunikációs trükkök, a szómágiák ugyanúgy jelen vannak, mint ahogy a különböző számok manipulatív használata is.

Azzal egyetértek, hogy a miniszterelnök egyszerre mond hihetetlenül nagyot és csinál hihetetlenül kicsit. A bejelentett gazdasági megacsomag óriási számokkal dobálódzott: a válság elleni harcban a miniszterelnök a GDP 18-20 százalékát, nagyjából 9,5-10 ezer milliárd forintot fog megmozdítani. Ennek az óriási összegnek azonban csak töredékét, pár százalékát fordítják munkahelymegőrzésre, kieső jövedelempótlásra, kata-elengedésre... 

Semmi nincs tervezve a munkájukat vesztő tízezrek jövedelmének pótlására. 

Azaz peanuts, amit arra fordítanak, amit a gazdaság satufékkel való leállását valamilyen módon kompenzálná. Ezzel szemben, benne van ebben a bemondott hatalmas összegben 3600 milliárd forint (ami a hitelmoratórium várható idei teljes összege, ha mindenki igénybe veszi, de valószínűleg ennek maximum a felére lesz igény); benne van a Nemzeti Bank új, kibővített hitel- és kötvényprogramja, likviditás-bővítése, fedezetbefogadásának tágítása stb. Vagyis azt látjuk, hogy a bejelentett majd’ 10 ezer milliárd forintnak közel a fele a bankszektorhoz és a Nemzeti Bank programjaihoz kötődik, ami fontos, de messze nem elégséges. Gyakorlatilag semmit nem tudunk a megaprogram másik feléről, például a Palkovics László által említett 2000 milliárdos garancia programról, ami ezek szerint nem a Nemzeti Bank által meghirdetett hitelprogramhoz fog kapcsolódni, mint a világban mindenütt. Mindenhol azt láttuk, hogy meghirdetnek egy hitelprogramot, hogy akárhogyan is, de a kisvállalkozások éljék túl ezt a válságot, mégpedig úgy, hogy mögé tesznek egy állami garanciaprogramot, különben nem működik.

Tehát ne a hitelfelvevő egyedüli rizikója legyen a kölcsön…

Így van. És ne a hitelnyújtóé, hanem álljon ott mögötte az állam. Itt viszont a növekedési hitelprogram mögött egyelőre nincs semmilyen állami garancia. Így pont azt nem biztosítja, hogy akik egy három-négy hónapos átmeneti hitellel ki tudnák bekkelni ezt a periódust, hozzájussanak ehhez az éltető hitelhez. Nem jutnak hozzá, mert nincs mögötte garancia. Lehet, hogy holnap megjelenik a közlönyben egy ilyen rendelet. Ha így lesz, azonnal visszavonom a bírálatomat. Nagyon különböző garanciaprogramok vannak a világban, különbözőek a kockázatmegosztások, de az állam mindenhol vállal valamilyen szintű kötelezettséget. Az állam mindenütt költekezik, kötelezettséget vállal, tényleg a GDP öt-tíz százalékában.

Itt lép be az orbáni filozófia másik fétise, hogy tudniillik nem lehet átlépni a három százalékos hiányt, amit ő tényleg szentségként kezel.

Ez a másik sarokpontja a kormányzati programnak, vagyis mekkora állami költekezést lehet, érdemes, szabad megengedni magunknak. Teljesen mindegy, hol nyitjuk ki a nemzetközi sajtót, hol kezdjük el a különböző közgazdászok elemzéseit olvasni, mindenki egybehangzóan azt állítja, hogy ez most az a helyzet, amikor a kormánynak azonnal, és nagy volumenben kell beavatkoznia, és ha úgy adódik, akkor ezt akár a jegybanknak kell finanszíroznia. Ez az állítás ma szinte kórusként hangzik el. Ugyanakkor megértem azt a félelmet, ami tényleg megvan a kormányzati szektorban, hogy mi van akkor, ha ezt a túlköltekezést a mi esetünkben nem fogják olyan elnézően kezelni. Például egy hitelminősítő, amelynek az intellektuális mélységeit nem kellene nagyon firtatni, holnap ránéz Magyarországra, és azt mondja: ezek megint eladósodtak, eggyel lejjebb is minősíti az országot  – és máris junkban találjuk magunkat. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy a félelmet megértem. Ha viszont nem történik az eddiginél komolyabb kormányzati erőfeszítés a szociális katasztrófa elhárítására, akkor az mindenképpen bekövetkezik.

Igen ám, de az Orbán által ezerszer kiátkozott IMF a miniszterelnök segítségére sietett, amikor azt kommunikálta, hogy Magyarország lesz az az ország, amely szinte a leggyorsabban jut túl a válságon. Három százalékos visszaesésről beszél, nagyjából akkoráról, mint Varga Mihály. Mennyire megalapozott az IMF jelentése?

Szerencse, hogy Varga Mihályt említette, mert

a jegybank-elnök úr még a legutolsó megszólalásakor is plusz három százalékos növekedésről álmodozott; remélem, hogy az már tényleg a múlté.

Ami az IMF számait illeti: az ilyen nagy szervezetek nem készítenek külön Magyarország-modellt, hanem belerakják a hozzá hasonló országcsoportba, esetünkben a Balkán országaihoz.”

Kapcsolódó cikkek

Összesen 67 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Camael
2021. április 29. 17:17
"Magyarország államadóssága 2010-ben 79101,1 millió euró 2018-ban 93311,8 millió euró" azt nem miért nem írod le, 2010-es államadósság a 8 évre jutó akkori kamat terheivel most mennyi lenne?? arról nem beszélve, hogy 2002-ben mekkora volt államadósság ... hagyjuk csak felbosszantom magam
ilvolo
2020. szeptember 26. 11:30
Elképesztő, hogy két ilyen bukott kommunista próbálja elmagyarázni mit is kellene csinálni Orbán Viktor miniszterelnöknek. Már maga ez a vén sz@r firkász a bukott kommunista Németh Péter népszavás és a szintén bukott Király Júlia szépen egymásra találtak.
Dorset Naga
2020. szeptember 26. 11:30
a kommunizmusnak vége van már. Hülyeség, egy régi bolseviktól.
123321
2020. szeptember 08. 12:06
tudjuk komcsik, ti nagyon értetek hozzá.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ezek is érdekelhetik