Philadelphia elesett, Saint Louis túlélte a nagy 1918-as spanyolnáthát
Denver egy másik stratégiát választott, először szigorúan lépett fel, majd lazított a szigoron. Az eredmény katasztrofális, hiszen így azt érték el, hogy duplán tetőzött a vírus, két csúccsal. Ők az iskolákat bezárták, majd rövid időre megnyitották, majd ismét bezárták.
Az összefüggés az amerikai városok tapasztalata alapján egyszerű: minél később reagáltak az önkormányzatok a társas kapcsolatok korlátozásával, annál magasabbra szökött a halálozási ráta.
Alább egy elméleti szemléltetés látható arról, hogy az emberi fizikai érintkezéseket korlátozó intézkedések nélkül az új esetek száma exponenciálisan elszabadul, de a szükséges intézkedésekkel ez megelőzhető.
Azonban minden egyes nap nagyon sokat számít: a robbanásszerű növekedésből fakadóan egyetlen késlekedéssel töltött nap akár 40 százalékkal több esethez vezethet.
Ahogy az eredeti cikk szerzője fogalmaz, ritka, hogy grafikonokkal életet lehessen menteni, de ebben az esetben tényleg erről van szó. A tanulságokat úgy tűnik, a magyar szakemberek és döntéshozók is jól ismerik.
Összesen 31 komment
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászólás szerkesztése
Ez a történet még tanulságosabb:
A mai, légiessé tett határok idején ez a legfontosabb spanyol náthás történet:
"1918-at írtak, utólag vészterhes dátumnak bizonyult ez Nyugat-Samoa számára. A Samoa-szigetek két legnagyobbikán eltérő irányítás működött. A nyugati szigetet a németektől rekvirálták 1914-ben és új-zélandi irányítás alatt állt- jelentős ültetvények voltak ott és erős kereskedőcsaládok szabták meg a kereteket. Kelet-Samoán az amerikai haditengerészet rendezkedett be, ők irányították. A spanyolnátha idején futott ki ausztrál kikötőből a Talune gőzős, fedélzetén olyan matrózokkal akik már hordozták a spanyolnátha legvirulensebb törzsét. Nyugat-Samoán nem volt vesztegzár- zavarta volna a kereskedést, a gazdasági érdekeket, a Talune kiköthetett és fél év alatt a lakosság negyede elpusztult, döntően a 18-50 éves korosztály. Kelet-Samoán a spanyolnátha idejére a haditengerészet orvosai vesztegzárat hirdettek, ott 1921-ig vesztegzár alatt tartották az odaérkező hajókat. Senki sem halt meg influenzában."
Egy vesztegzár egy szigeten nem az izolációról szól?
Olaszoknál már a vesztegzár bevezetése előtt is eléggé tragikus állapotok voltak, nem arról volt szó, hogy páran köhögtek.
Egyszerre több minta is fut egyetlen gépen, de az örökítőanyag felszaporítása , izolációja stb. kb. 4 óra.
A hatás mindkét esetben drámai.
Lehetséges megoldás, mely mind a gazdasági, mind az egészségügyi negatív hatásokat minimalizálná:
1. lépés: 50 év felettiek igen szigorú elkülönítése, az 50 év alattiak teljesen szabad mozgásával (persze az 50 felettiekkel nem érintkezhetnek). Így a társadalom mintegy fele átfertőződik, az pár igen ritka szövődményesnek meg jut lélegeztetőgép, emellett a gazdasági élet, termelés, szolgáltatás nem áll le.
2. lépés: 50-65 közöttiek kiengedése. Ők is átfertőződnek, és a kissé több szövődményes szintén kezelhető.
3. lépés: 65 felettiek kiengedése: a társadalom addigra már eléri a védettséget jelentő 70% körüli átfertőzöttséget, így ők nagy számban már nem fertőződnek meg.
Bejelentkezés