Rosszul áll a nemzeti régiók védelmében indított európai aláírásgyűjtés

2020. február 18. 16:30

dr. Tárnok Balázs
Május 7-ig lehet gyűjteni az aláírásokat a Székely Nemzeti Tanács által indított, a nemzeti régiók védelméről szóló európai polgári kezdeményezéshez. Jelenleg azonban a szükséges egymillió aláírás alig tizede van még csak meg. A kezdeményezés célja, hogy az EU kohéziós politikája kiemelt figyelemmel kezelje az őshonos kisebbségek által lakott, a többségi állam által sok esetben hátrányosan megkülönböztetett régiókat.

Előzmények

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) még 2013-ban nyújtotta be az Európai Bizottsághoz a Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért c. európai polgári kezdeményezését. A Bizottság – a Minority SafePack-hez hasonlóan – hatásköri okokra hivatkozva utasította el a kezdeményezés nyilvántartásba vételét, így el sem kezdődhetett az aláírásgyűjtés. A kezdeményezők az ügyet a luxemburgi Európai Unió Bírósága (EUB) elé vitték. A perben

a Bizottságot a megszokott kisebbségellenes trió, Románia, Szlovákia és Görögország támogatta.

Bár 2016-ban az EUB még a Bizottság javára döntött, 2019 tavaszán a másodfokon eljáró Bíróság közel hat év pereskedés után a székelyeknek adott igazat, megállapítva, hogy a Bizottság jogellenesen blokkolta a székelyek által indított európai polgári kezdeményezést. Az SZNT tehát kemény küzdelemben – elsősorban Dr. Sobor Dávid budapesti ügyvéd munkájának köszönhetően – térdre kényszerítette a Bizottságot. Ezek után a testület kénytelen volt bejegyezni a kezdeményezést, és 2019. május 7-én elindulhatott az aláírásgyűjtés, amely egy évig tart. Ez idő alatt– online vagy papír alapon – minimum egymillió aláírást kell összegyűjteni legalább hét uniós tagállamból.

„Nemzeti régiók”

A kezdeményezés célja, hogy az Európai Unió (EU) kohéziós politikája kezelje kiemelt figyelemmel a „nemzeti régiókat”, vagyis azokat a közigazgatási hatáskörökkel nem szükségszerűen rendelkező földrajzi körzeteket, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól. A nemzeti régiók kifejezés az angolszász szakirodalom „sub-state nation”-fogalmának feleltethető meg leginkább. 

Nemzeti régiónak tekinthető a Kárpát-medencében Székelyföld vagy a felvidéki természetes régiók (Csallóköz, Mátyusföld, Gömör, Bodrogköz, stb.). Míg

Kelet-Európában meglehetősen mostoha a nemzeti régiók politikai helyzete,

addig Nyugat-Európában kialakult határokkal rendelkeznek ezek a természetes, nemzeti jellegzetességekkel bíró területek. Ilyen európai nemzeti régiónak tekinthető például Tirol, Baszkföld, Katalónia, Galícia, Flandria, Vallónia, Frízföld, Aland-szigetek, Lappföld, Skócia vagy Wales. Míg azonban számos nyugat-európai országban az adott ország gazdasági fejlődésének motorjaként tartjuk számon ezeket a körzeteket (Tirol, Katalónia), addig Közép-Kelet-Európában – elsősorban a tagállam kisebbségellenes fellépése miatt – e régiók gazdasági lemaradása a jellemző.

Kisebbségellenes politikák céljára felhasznált európai uniós támogatás

A kezdeményezés motivációit a székelyföldi negatív tapasztalatok szolgáltatták. A Székely Nemzeti Tanács azt tapasztalta, hogy Románia EU-s csatlakozása óta

folyamatosan nyílik a gazdasági olló a Közép-romániai Fejlesztési Régió román többségű megyéi és a székelyföldi magyar megyék között.

2013-ban a román többségű Brassó megye 20 százalékos GDP-növekedést produkált, ezzel szemben a magyar többségű Kovászna csak két százalékkal fejlődött. A Romániának juttatott uniós támogatások ellenére tehát Székelyföld gazdasági lemaradása nem csökkent, sőt, Bukarest kisebbségellenes politikát finanszírozott a brüsszeli büdzséből. 

Ugyanez a helyzet Felvidéken is. Az elsőfokú eljárásba beavatkozó Debrőd község hasonló számadatokkal támasztotta alá a dél-szlovákiai magyarlakta régió hátrányos helyzetét. Egészen egyszerűen arról van szó, hogy az uniós forrásokat tudatosan úgy használják fel, hogy a magyar többségű régiók kevesebb támogatáshoz jussanak. 

A kezdeményezés célja és megvalósítási módjai

A szervevezők szerint meg kell szüntetni azt a gyakorlatot, hogy a tagállamok nemzeti kisebbségi régióik elsorvasztására, azok gazdasági diszkriminációjára és tudatos leépítésére használják az uniós fejlesztési támogatásokat. A kezdeményezők ezért arra kérik Brüsszelt, hogy a nemzeti kisebbségek által lakott régiók lemaradásának megállítása – és így az unió kulturális sokszínűségének megőrzése érdekében – biztosítsa a nemzeti régiók számára a hozzáférés egyenlőségét a fejlesztési alapokhoz és forráshoz, valamint teremtse meg a garanciákat a megfelelő gazdasági fejlődésükhöz.

Az Unió kohéziós politikájának jelenlegi végrehajtása ugyanis veszélyezteti az őshonos nemzeti közösségek szülőföldön érvényesülését,

és ekképpen az Unió kulturális sokszínűségét. Ennek megőrzése azonban az Unió feladata, ezért lépéseket kell tennie a nemzeti régiók gazdasági védelme érdekében.

A kezdeményezők szerint ezt úgy lehet elérni, hogy a többségében nemzeti kisebbségek által lakott területek külön uniós forrásokhoz jutnak. Ehhez először is szükséges, hogy az Unió ismerje el az európai nemzeti régiók létét, másrészt biztosítson garanciákat arra, hogy az uniós fejlesztési támogatásokat ne lehessen kisebbségellenes politikák céljául felhasználni. A kezdeményezők ezért azt javasolják, hogy egy irányelv által (a kohéziós politika megosztott hatáskör) jöjjön létre egy olyan elkülönített pénzalap a kohéziós forrásokon belül, melyet kizárólag a nemzeti régiók tudnának közvetlenül igénybe venni, a Bizottság pedig az egyes országok közlései alapján azonosítsa be a tagállamok területén található nemzeti régiókat (európai nemzeti régiók tételes felsorolása).

Sok aláírásra van még szükség

A kezdeményezés fő üzenete az, hogy az EU-nak anyagilag is hozzá kell járulnia az őshonos nemzeti közösségek által lakott területek nemzeti sajátosságainak megőrzéséhez. A kezdeményezést eddig számos közéleti és politikai személyiség támogatta. Az eddig összegyűlt aláírások száma és a hátralévő idő alapján ugyanakkor bátran kijelenthetjük: a kezdeményezés bajban van. Jelen írás megjelenésének időpontjában az online aláírások száma a szükséges küszöb csupán mintegy tíz százalékát érte el. A 98 ezer támogató nyilatkozat jelentős többsége (közel 73 ezer) Magyarországról érkezett be, ezt követi Erdély (17 ezer aláírás) és Felvidék (4 ezer), míg az EU 24 további tagállamából csupán 4 ezer szignó érkezett online. Európa nyugati felében található nemzeti régiók lakosait tehát eddig nem érte el a kezdeményezés. Bár ezek tipikusan nem tekinthetőek gazdaságilag leszakadó régióknak (nem úgy, mint Közép-Kelet-Európában!), azért lenne nagyon fontos a kezdeményezés sikeressége, mert segítségével lehetne megteremteni annak az európai uniós garanciáját, hogy a többségi államok nem őshonos nemzeti közösségeik elsorvasztására használják fel a kohéziós forrásokat.

Ezért is

kiemelkedő fontosságú, hogy a hátralévő mintegy három hónap alatt minél többen támogassák a kezdeményezést,

hiszen annak sikere esetén a jelenleginél sokkal több uniós fejlesztési támogatás érkezne a határon túli magyar régiókba.

A kezdeményezés itt érhető el, illetve itt írható alá online. 
 


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 33 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés