A magyar áramtermelés már most hatvan százalékban karbonmentes

2020. január 29. 11:25

A kormány energia- és klímastratégiai döntéseit ismertette Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára a párizsi székhelyű Nemzetközi Energia Ügynökség villamosenergia-ellátásbiztonsággal foglalkozó konferenciáján elhangzott felszólalásában.

2020. január 29. 11:25
null

 A szakemberek és kormányzati képviselők részvételével megrendezett magas szintű találkozó alaptémája a villamosenergia szektornak a klímaváltozás és a technológiaváltozás miatti átalakulása volt. Az alapvető cél, hogy csökkenjen a káros anyagok kibocsátása, miután

az energiaszektor adja jelenleg a klímaváltozást okozó gázoknak több mint nyolcvan százalékát.

A konferencián felszólalók arra a kérdésre keresték a választ, hogy milyen ellátásbiztonsági kockázatok jelentkezhetnek az átalakulás során, részben az időjárásfüggő, megújuló kapacitásoknak (nap- és szélenergia) a megbízhatóságát illetően, illetve arra, hogy hogyan lehet védekezni a kibertámadásokkal szemben.

Magyar célok

Az államtitkár az MTI-nek telefonon elmondta: a konferencián a magyar energia- és klímastratégiai elképzeléseknek a legfőbb elemeit ismertette, és bemutatta a villamosenergia szektor átalakítására vonatkozó jövőbeni terveket, és a hozzájuk kapcsolódó ellátásbiztonsági kérdéseket. Ezek közül kiemelte, hogy 2030-ig negyven százalékkal csökkenti Magyarország az üvegházhatású gázok kibocsátását 1990-hez képest, és ennek részeként

a megújulóenergia-felhasználási részarányt a jelenlegi 13-ról 21 százalékra növeli.

„Ennek a politikának a zászlóshajó projektje az áramszektorunk további megtisztítása” – hívta fel a figyelmet az államtitkár. Emlékeztetett arra, hogy

a magyar áramtermelés jelenleg hatvan százalékban karbonmentes,

és ebből ötven százalék az atomerőmű-termelésének köszönhető, tíz százaléka pedig a megújuló energia felhasználásának. A karbonkibocsátás-mentes villamosenergia-termelés arányát kilencven százalékra próbáljuk emelni 2030-ra – tette hozzá.

Atom és megújulóenergia

Az átalakításban Kaderják Péter ismertetése szerint a következők játszanak döntő szerepet: az első a nukleáris kapacitások megújítása, azaz a Paks II. projekten keresztül az atomenergia használatának folytatása. A második a mátrai lignitalapú áramtermelés kiváltása, elsősorban gázzal és megújulóenergia-termeléssel. A harmadik a nagymennyiségű megújuló energia, ezen belül elsősorban a napenergia tartalékait hasznosító áramtermelési kapacitások jelentős növelése.

Az államtitkár jelezte, hogy a lignit kiváltásában a nem teljesen megújuló, de a környezetre sokkal kedvezőbb gázos villamosenergia-termelésnek középtávon még jelentős szerep juthat, jóllehet hosszú távon már nem számít rá Magyarország.     Ezenkívül kiemelte azt a tavalyi év végén kialakított, versenyeztetésre és pályáztatásra épülő támogatási rendszert, amellyel a nagy mennyiségű napenergia-termelést a lehető legkevesebb támogatással lehet piacra juttatni. A több mint 160 pályázatból kiválasztandó győztes projektek körülbelül egyharmaddal kevesebb áron tudnak majd termelni, mint a régebben épült, szabályozott áras rendszerben megvalósuló erőművek – mondta az államtitkár.

(MTI)

Kapcsolódó cikkek

Összesen 9 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
qwrtzq
2020. február 23. 12:26
rövidebben is leírhattad volna, hogy pénzügyi analfabéta vagy
Akitlosz
2020. február 23. 12:25
Az államtitkár meg 60 százalékban észmentes. Lehet, hogy 80.
Csák Ányos
2020. február 23. 12:25
Paks nemcsak korrupt biznisz, de súlyosan környezetszennyező is. Nem kérünk belőle!
khomeini
2020. február 02. 16:44
reménytelen vagy
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ezek is érdekelhetik