Elemzők: A gyengébb forint nincs számottevő hatással a fogyasztói árakra

2019. szeptember 25. 18:25
A monetáris kondíciók normalizálása lassú és fokozatos lesz az elemzők szerint, akik kiemelik, hogy a monetáris tanács közleménye nem utalt a forint gyengülése miatti inflációs hatásokra.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint az infláció egyelőre kontrollálhatónak tűnik, másrészt a külső monetáris feltételek érdemben enyhültek. Így a monetáris kondíciók szinten tartása, majd fokozatos szigorítása várhatóan elég lesz a forint középtávú erősödéséhez, ami támogathatja az inflációs cél elérését. Az alapkamat emelésére akkor számít, amikor a kamatfolyosó szimmetrikus lesz az alapkamat körül, ami jövőre még nem várható. A közlemény nem utal a forint gyengülése miatti inflációs hatásokra, így

nem kizárt, hogy folytatódik a forint gyengülése

– írja kommentárjában.

Suppan Gergely szerint a normalizációs lépések legközelebb 2021-ben folytatódhatnak, az alapkamat emelésére pedig 2021 negyedik negyedéve előtt nem számítanak. A forint közelmúltbeli gyengülése és az olajárak emelkedése ugyanakkor felfelé mutató kockázatot jelent az inflációra nézve – utóbbi a maginflációs mutatókat nem érinti –, így a monetáris kondíciók lazítására nem látnak mozgásteret – teszi hozzá.

A szignifikáns megtakarítási többlet, a következő években az uniós forráslehívások következtében feltehetően jelentős többletbe kerülő költségvetési pénzforgalmi egyenleg, és így várhatóan negatív nettó állampapír-kibocsátás, valamint a nemzetközi hozamkörnyezet miatt a Takarékbanknál nem számítanak a piaci hozamok számottevő emelkedésére sem, így a bubor kamatlábak, valamint a rövid állampapír hozamok tartósan alacsony szinten, a kamatfolyosó aljára tapadhatnak.

Nincs ok a szigorításra

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője is úgy látja, hogy az elmúlt időszakban 3 százalékra visszacsökkenő infláció önmagában nem indokolta a szigorítást, sőt az EKB és a Fed elmúlt időszakban hozott döntései támogatták a laza monetáris kondíciók fennmaradását. Az egyre gyengülő forint azonban szerinte a monetáris kondíciók szigorítása mellett szólt volna.

Az MNB azonban mindig hangsúlyozza, hogy nincs árfolyamcélja, csak inflációs, így az árfolyam változását is ezen keresztül nézi. Kérdés, hogy mi az az árfolyamszint, ami még nem veszélyezteti az MNB-t inflációs célja elérésében – veti fel Regős Gábor.

Varga Zoltán, az Equilor senior elemzője szerint a nemzetközi környezet változásai miatt

a jegybank hosszú ideig fenntarthatja a jelenlegi kondíciókat.

Az átlagos kiszorítandó likviditás nagyságának emelése 100 milliárd forinttal a senior elemző szerint mindenképpen némi fordulatot jelent, és enyhe monetáris lazításnak tudható be. Úgy véli, a jelenlegi forintárfolyamok még nem veszélyeztetik a jegybank által meghatározott inflációs toleranciasáv tetejét (4 százalék), azonban az áremelkedés üteme ismét megközelítheti.

A külső tényezők továbbra is támogatják a laza monetáris politika fenntartását, így a forintgyengülés inflációra gyakorolt, felfelé mutató kockázatait kell figyelemmel követnie a hazai jegybanknak. A hazai fizetőeszköz mind az euróval, mind a dollárral szemben jelentős mértékben gyengült az elmúlt néhány hétben, az euró-forint jegyzése rendre új történelmi csúcsokat dönt. Fordulatra utaló jelzés egyelőre nem látható, a technikai kép alapján  

a következő hetekben is folytatódhat a forint lassú gyengülése,

a mozgást negatív korrekciók tarkíthatják – írja elemzésében.

Trippon Mariann, a CIB Bank elemzője is felhívta a figyelmet arra, hogy az átlagos kiszorítandó likviditás nagyságának emelése monetáris lazításnak felel meg. Az előző két negyedévben a normalizálás jegyében a monetáris tanács 100-100 milliárd forinttal csökkentette a kiszorítandó likviditást – emlékeztetett. Megjegyezte, hogy a kilátásokat illetően e hónapban sem köteleződött el az MNB semmilyen jövőbeli kamatpálya mellett.

Az, hogy a közlemény nem említette a forint árfolyamot, arra utal, hogy ameddig a forint gyengülése fokozatos marad, és a gyengébb árfolyam fogyasztói árakba átgyűrűzése nem erősödik számottevő mértékben, a jegybank önmagában a forintárfolyam miatt nem szigorítja a monetáris kondíciókat – írja kommentárjában.

Trippon Mariann szerint a jegybank maximálisan kihasználva a rendelkezésére álló mozgásteret, továbbra is teljes mértékben elkötelezettnek látszik a laza monetáris kondíciók fenntartása mellett. A döntések arra is utalnak, hogy a forintárfolyam jelenlegi szintje nem zavarja a döntéshozókat, ami megerősíti, hogy rövid távon tartós erősödő trend kibontakozására minimális az esély.

(MTI)

Összesen 13 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés