Az elemzők már a kormánynál is jobb gazdasági növekedést várnak 2019-re

Minden várakozást felülmúlt

A Központi Statisztikai Hivatal szerdán kiadott első becslése szerint Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) a nyers adatok szerint 4,9 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint 5,1 százalékkal nőtt a második negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az előző negyedévhez képest 1,1 százalékkal nőtt a GDP. 

Forrás: Eurostat

A szlovák elemzők csalódottak

Érdekesség, hogy a szlovák gazdaságba már meg is érkezett a lehűlés. A szakértők

azzal számolnak, hogy a szlovák gazdaságra rosszabb idők várnak, amelyre nem igazán készült fel. Hiányoznak az elmaradt beruházások. A gazdasági növekedést elsősorban az új munkaerő csatasorba állítására alapozták és nem a munkatermelékenység növelésére. Ez folyamatos bérnövekedéshez is vezetett, ami nem tett jót a szlovák versenyképességnek.

Szlovákia az utóbbi években jelentősen elmarad az innovációk tekintetében is, és megmaradt a manuális munkánál, az összeszerelésnél, ahol a versenyképességre jelentősen hat a bérköltség.

A szakértői oldalról bírálják a jelenlegi koalíciót, hogy nem jól használta ki a „jó időket”, mivel a lassulás idején már jelentős ösztönzőket semmilyen kormány sem tud bevetni  Pénzügyi impulzus számára a mozgástér behatárolt, és Szlovákia a „jó időkben” nem tudta konszolidálni a közkiadásait

– írja Matus Tibor. „Szlovákia egyelőre csupán keresi a stratégiát arra, hogy az olcsó munkaerőre alapozott fejlődés csapdájából megtalálja a kiutat” – kommentálta a Makronómon a hírt, hogy Magyarországon fejleszt, Szlovákiában pedig csak összeszereltet a Jaguar Land Rover.

A hazai elemzők meglepődtek

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője kiemelte, hogy a magyar gazdaság második negyedéves növekedési üteme felülmúlta az elemzői várakozásokat,

A vártnál erősebb adat azért meglepő, mert a havi ágazati adatok egyértelmű lassulást vetítettek előre. Részletes adatok híján saját számításaikra hagyatkozva úgy ítélte meg, hogy az ipar, az építőipar és a szolgáltató szektor teljesítménye is valószínűleg lassult. Az eurózónához képest továbbra is nagyjából 3,5 százalékpont feletti növekedési többletet tud felmutatni a magyar gazdaság.

Az ING Bank szakértőinek várakozásai szerint az év második felében folytatódhat a lassulás, amely elsősorban a külső környezet romlásával magyarázható. A kereskedelmi háború eszkalálódása, a globális lassulás, a német ipar gyengélkedése és a Brexit körüli bizonytalanságok hatása egyre inkább érződik majd a magyar gazdaság teljesítményén. Várakozásaik szerint az év egészében 4,5 százalékos lehet a GDP növekedése, amely optimistább mind a kormány eddigi 4,0 százalékos, mind pedig a jegybank 4,3 százalékos előrejelzésénél. 

Aki él és mozog, most fogyaszt vagy beruház

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint az ipar, az építőipar és a piaci alapú szolgáltatások járultak hozzá a legnagyobb mértékben a várakozásokat meghaladó második negyedévi növekedéshez, noha az ipar és az építőipar növekedése jelentősen lassult az első negyedévhez képest. A GDP felhasználási oldalán a

A beruházásokat nem csupán az uniós források húzzák, hanem  a soha nem látott mértékű működőtőke-beáramlás is, tette hozzá az elemző. Az idén eddig mintegy 1220 milliárd forintnyi beruházásról született döntés a tavalyi 1380 milliárd forint után, jegyezte meg. 

A Makronóm az elmúlt években több elemzésben és interjúban is bemutatta, hogy miért lehetséges az a különleges helyzet, amelyben a magyar reálbérek és beruházások egyszerre növekednek nagyon dinamikusan.

A terv szerint működhet a gazdaságvédelmi akcióterv

A második fél évben a családvédelmi akcióterv és a gazdaságvédelmi akcióterv is lökést adhat a gazdaságnak, és ellensúlyozhatják a külső környezet negatív hatásait, így csak fokozatos lassulás várható, éves átlagban pedig a GDP növekedése elérheti a 4,8 százalékot a tavalyi 4,9 százalék után – vélte az elemző.

Suppan Gergely kitért arra is, hogy

egyúttal kifejezetten erős felzárkózásra utal, mivel az előzetes adatok szerint az euróövezeti növekedés csupán 1,1 százalékos volt a második negyedévben (lásd a Makronóm fenti ábráját), így fennmaradt Magyarország négy százalékpontos növekedési előnye.

Továbbra sem érződik a német lassulás

Molnár Dániel, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági elemzője kiemelte, hogy a  piaci várakozásoknak megfelelően lassult,  annál azonban kisebb mértékben a GDP növekedési üteme. A 4,9 százalékos adat  kiemelkedőnek számít és feltehetően továbbra is az egyik legmagasabb érték az Európai Unióban. A GDP-adatokban egyelőre csak korlátozottan jelent meg, hogy a kiskereskedelmi forgalom, az ipari és az építőipari termelés növekedése lassult, és az is, hogy a legfontosabb kereskedelmi partner, Németország gazdasági teljesítménye csökkent. A GDP motorja továbbra is a változatlanul erős bérdinamika hajtotta fogyasztás maradhatott, de jelentős szerepe lehetett a beruházásoknak is. 

Az év hátralévő részében várhatóan tovább lassul majd a GDP növekedési üteme, de az év egészére a Századvég szakértői így is dinamikus, 4,5 százalékos növekedést várnak, amire külső tényezők jelentenek kockázatot elsősorban  a német gazdaság teljesítménye, a Brexit körüli bizonytalanság, illetve a vámháború fokozódása.

Nem úgy néz ki, hogy lassul a fogyasztás

Varga Zsombor, az Erste Bank junior makrogazdasági elemzője is azzal kezdte kommentárját, hogy a második negyedévi GDP-adat felülmúlta a 4,6 százalékos várakozásukat, ám a növekedés szerkezete egyelőre nem ismert, hiszen a részletes adatokat majd csak augusztus 30-án publikálja a KSH. A hivatal szűkszavú kommentárját úgy értékelte, hogy az az összkép nagyon hasonló volt az első negyedéves gazdasági növekedéshez, ám a mezőgazdasági szektor körül számottevő a bizonytalanság. Felhasználói oldalon valószínűsíthetően továbbra is épen maradhattak a belső növekedés motorjai, a lakossági fogyasztás és a beruházások. 

A kilátásokat illetően az Erste elemzői úgy látják, hogy

A beruházások növekedése továbbra is magas maradhat, lassulhat azonban az ipari termelés növekedése, amennyiben a júniusi negatív ipari adat valóban az európai lassulás tartós begyűrűzésének előhírnöke volt. Az idei teljes évi gazdasági növekedésre az első félévi 5,1 százalék után 4,5 százalékot prognosztizálnak felfelé mutató kockázatokkal.

Új ipari forradalom küszöbén

A Makronómnak nyilatkozó bécsi szakértő, Richard Grieveson a lapunknak adott interjúban elmondta, hogy mindig a drága munkaerő okozta az ipari forradalmat és ma Közép-Európában ugyanezt látjuk. A közgazdász úgy véli, hogy ma határozottan erős felzárkózás zajlik a nyugati országokhoz, mivel erős növekedés jellemzi régiónkat, miközben jelentősen lecsökkent a nyugat-európai növekedés.

Az elmúlt években látott gyors magyar bérnövekedési ütem – érdemes megjegyezni, hogy a bérnövekedés akkor tűnik fenntarthatónak, ha az nem drasztikus, hanem dinamikus bár, de fokozatos – eddig nem veszélyeztette a gazdaság versenyképességét. Grieveson szerint a jövőben is sokkal fontosabb szempontokat vesznek majd figyelembe a külföldi befektetők, mint pusztán a béreket:

a just in time beszállítási rendszer miatt az autógyártóknak létfontosságú a termelő országok közelsége, például a jó infrastruktúrával rendelkező Magyarországé. A kiépült infrastruktúra miatt a német autógyártók Magyarországot választanák még az olcsóbb munkaerőt kínáló Indiával vagy Afrikával, de akár a keleti országokkal szemben is, ahol rengeteg olcsó munkaerő található, de az infrastruktúra közel sincs a magyarral azonos szinten és a távolság is nagy. Másrészről fontos szempont az uniós tagság is, mivel általános bizalmat és önbizalmat ad a cégeknek, illetve egyfajta garanciát ad a vállalkozóknak a munkaerő minőségét illetően. Közép-Kelet-Európában sokkal jobb a munkaerő minősége, mint keletebbre vagy délebbre.

(MTI, Makronóm)