Pakisztáni professzor: Az IMF megszorításai kivégezhetik az ország gazdaságát

2019. július 24. 13:40

Az IMF által javasolt megszorítások hatalmas károkat okozhatnak Pakisztán gazdaságában Ashfaq Hassan Khan szerint. A pakisztáni professzor úgy véli, hogy az intézmény célja az ország gazdaságának a megfojtása. Az Indiával nukleáris fegyverkezésben lépést tartani próbáló ország költségvetésének nagy része a hadseregre és adósságtörlesztésre megy, ezért immár 13. alkalommal fordulnak az IMF-hez, amely szerintük viszont amerikai geopolitikai érdekeket valósítana meg a gazdasági kényszerzubbonnyal.

Gyenge növekedés, nagy államadósság

A tavaly több mint hat százalékos költségvetési deficittel küzdő Pakisztán május közepére jutott megegyezésre az IMF-fel, hónapokig tartó tárgyalások után. Az IMF így végül 39 hónapon át „finanszírozza” majd az országot a hatmilliárd dolláros mentőcsomag keretében. Az IMF szerint Pakisztán lassú növekedéssel, 72,1 százalékra ugró államadóssággal és inflációval (hónapok óta nyolc százalék felett a tavalyi 3,8 százalékkal szemben) és gyenge külső egyensúlyi helyzettel küzd.

Az IMF úgy véli, hogy ez a prociklikus korábbi politika eredménye, azaz a pakisztáni kormányzat akkor is igyekezett ösztönözni a növekedést, amikor a gazdaság egyébként is fellendülőben volt.

Az ország költségvetési hiánya egyébként nem túl jelentős, a GDP 1,9 százalékát teszi ki, de 0,6 százalékra igyekeznek leszorítani. A kereskedelmi mérleg deficitje a valódi probléma, pontosabban az, hogy a költségvetés és a folyó fizetési mérleg egyidejűleg mutat hiányt, azaz ikerdeficit figyelhető meg. Ez azt jelenti, hogy az ország eladósodását két tényező is gyorsítja: a külvilággal való gazdasági kapcsolatok és a költségvetés gazdálkodása is. 

Ennek következtében a rúpiát a kormányzatnak 24 százalékkal kellett leértékelnie – a kormányok általában akkor teszik ezt, gyengítve a nemzeti valutát, amikor külkereskedelmi hiányukat igyekeznek enyhíteni.
 

Egyes elméletek szerint a kormányzati költekezés, például az adócsökkentések csökkentik a kormányzati bevételeket, így növelik a költségvetési hiányt. Az adófizetők viszont a kormánytól kapott új jövedelmeiket elkezdik költeni, ami csökkenti a nemzeti megtakarításokat, így a nemzet többet vásárol és fogyaszt külföldről. Ehhez egy idő után külföldről kell forrásokat szereznie. Az ikerdeficit-hipotézis szerint így a költségvetési hiány hozzájárulhat a folyó fizetési mérleg hiányához.


Pakisztán 1988 óta összesen 12 stabilizációs programot vagy mentőcsomagot kapott az IMF-től. A legutóbbi 6,6 milliárd dolláros értékű mentőcsomagot 2013-ban kapta, amely három évvel ezelőtt ért véget. 

Növelik a bevételeket, csökkentik a kiadásokat

A jelenlegi megállapodást Dr. Ashfaq Hassan Khan, a Gazdasági Tanácsadó Tanács (Economic Advisory Council) egyik tagja, a Nemzeti Tudományos és Technológiai Egyetem Társadalomtudományi és Humántudományi iskolájának vezetője, az egyetem dékánja keményen kritizálta. 

„Az IMF-program alapvető célja, hogy lassítsa Pakisztán gazdaságát és korlátozza a GDP-növekedést” 

– mondta a professzor, akivel újságírók is egyetértenek abban, hogy az IMF-csomag rövid távon biztosan zsugorítja majd a gazdaságot és növeli a háztartások terheit.

Khan szerint a csomag elfogadásával Pakisztán fájdalmas utat választott, mivel a kormánynak nem lesz más lehetősége, mint követni az IMF által meghatározott szigorú megszorító intézkedéseket. Ilyenek például az árfolyam-kiigazítások, a villamosenergia- és gázárak potenciális emelése és különböző adóintézkedések. Az IMF utóbbival kapcsolatban az adómentességek megszüntetését és hasonló szigorításokat írna elő, és javítaná az adóadminisztrációt, azaz az adószedés hatékonyságát is. A program nem hagyja majd érintetlenül az ország eddig állami tulajdonban maradó vállalatait sem, amelyek közül több erős állami támogatásokra szorult.

Ha a kormány nem tudja elérni a kívánt adóbevételt, akkor

a védelmi és a fejlesztési költségvetést kellene majd csökkenteni, amely nem lenne könnyű feladat 

– tette hozzá Ashfaq Hassan Khan, feltehetőleg a szomszédos Indiával való feszült geopolitikai viszonyra utalva, amit súlyosbít, hogy mindkét ország atomhatalom.

 A professzor kiemelte, hogy bár Imran Khan miniszterelnök nagyon is kemény ellenzője volt az IMF-megállapodásnak, hiszen tudta, hogy a pakisztáni embereknek csak terheket hoz majd, szövetségesei meggyőzték, hogy a nemzetközi szervezethez forduljon.

Az IMF, mint amerikai politikai szervezet

Sok pakisztáni úgy látja, hogy az országban ellenséges hatalomátvétel történt – írja a The Diplomat. Július 3-án az IMF jóváhagyta a mentőcsomagot, a 39 hónapra tervezett gazdasági országmentés helyzetét negyedévente ellenőrzik majd. Az IMF szorgalmazza a devizatartalék növelését, az adósság csökkentését, az adók emelését is.

Az IMF-megállapodás feltétele az lehetett, hogy Pakisztán vezető gazdasági pozícióiba IMF-közeli embereket neveztek ki. Reza Baqir, egy korábbi IMF-misszió vezetője a helyi jegybank kormányzója, Abdul Hafeez Shaikh, a korábbi pénzügyminiszter pedig a miniszterelnök tanácsadója lett (ő tárgyalt a korábbi, 11. mentőcsomagról). E személyi döntéseket a The Diplomat szerint az IMF a mentőcsomag tárgyalásain kényszerítette ki.

Kormányközeli vélemények szerint a mentőcsomag nem lesz ingyen, Pakisztán gazdasági kényszerzubbonyt kap és az IMF a mentőcsomagot használja fel Pakisztán engedelmességre bírására. Katonai vezetők aggódnak, hogy az USA ellenőrizné az ország nukleáris haderejének gyarapodását. 

Magyarország csodát tett, Görögország adósgyarmat lett

Az IMF-csomagot a pakisztáni Gazdasági Tanácsadó Tanácsban egyedül végig ellenző Khan professzor aggodalmai annyiban nem állnak messze a valóságtól, hogy a szervezet beavatkozása a görög gazdaságban csak súlyosbította a 2008-as recessziót. Akkor három mentőcsomagban is megegyeztek, amelynek a végeredménye nem lett túl sikeres: a szervezet végül elismerte, hogy a megszorítások több rosszat tettek, mint jót.

Bár a 2008-as válságban a magyar és a görög gazdaság hasonlóan kedvezőtlen helyzetbe került, a Makronómnak nyilatkozó norvég elemző is úgy vélte, hogy Görögország adósgyarmat lett, Magyarország viszont csodát hajtott végre. Magyar csodáról ír a görög Analyst geopolitikai elemzőintézet is. 

A bejegyzés trackback címe: https://makronom.mandiner.hu/trackback/141475

Ajánljuk még a témában