Az Orbán-féle nacionalizmus és protekcionizmus okozhatja a következő recessziót
„Én úgy érzem,hogy idővel muszáj lesz úgynevezett határokon túlnyúló adókat bevezetni, mert vannak olyan országok, mint például az Egyesült Államok, amelyek potyautast szeretnének játszani, vagyis el akarják kerülni a klímaváltozást, de azt is, hogy ezért fizetniük kelljen, inkább másra terelnék ennek a költségét, ami elfogadhatatlan. Emiatt valószínűleg muszáj lesz valamilyen globális megállapodást kötni. Volt már ilyenre példa az ózonlyukat tágító gázokkal kapcsolatban, amikor az országok kimondták, hogy be fogják tiltani azoknak az országoknak a termékeit, amelyek nem tesznek eleget a globális elvárásoknak. Lehet, hogy nem kellene eddig elmenni, de kivethetünk vámokat, hogy elvegyük az országok kedvét attól, hogy potyautasként viselkedjenek.
Egyre többen beszélnek arról, hogy a közeljövőben újabb recesszióra vagy válságra kell számítani, a magyar kormány mindenesetre többször is beszélt ilyesmiről. Ön látja jeleit egy közelgő recessziónak vagy válságnak?
Igen, a fő kiváltó ok pedig jelenleg az a fajta protekcionizmus és nacionalizmus, amelyet Trump képvisel az Egyesült Államokban, Orbán Magyarországon, Bolsonaro Brazíliában. Ez aláássa azt, ahogy a globális gazdaság kiépült az elmúlt 60 évben. Egy ilyen globális rendszert pedig nem lehet aláásni globális következmények nélkül. Mi most az ő rombolásuknak isszuk meg a levét.
De akkor ön arra számít, hogy a protekcionizmus és a kereskedelmi háborúk erősödni fognak és ez egy recesszióhoz vezet?
Sok cég már azért halasztja el a beruházásait, mert teljesen bizonytalan a globális gazdaság. Vagyis ha ez a fajta nacionalista retorika erősödik, az már azelőtt károkat okoz, mielőtt a kereskedelmi háborúk maguk felerősödnének.
Azért én abban reménykedem, hogy 2020-ban egy progresszív kormány kerül hatalomra az Egyesült Államokban, amely visszafordítja azokat a folyamatokat, amik elindultak, és az új progresszív amerikai vezetés majd nyomást gyakorol más országokra, hogy legyenek nyitottabbak. Azt hiszem, hogy most vagyunk a legmélyebben, 2020-tól kezdve, de legkésőbb 2024-től ez a fasiszta áradat megfordítható.”
Összesen 113 komment
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászólás szerkesztése
most akkor fel kell lépni a potyázók ellen, és így védeni a gazdaságunkat, vagy fasiszta dolog beavatkozni a gazdaságba a saját érdekünket védendő?
vagy ha Amerika, Brazília, ne adj' Isten Magyarország hoz intézkedést a saját érdekeiben, az fasizmus és tűzzel-vassal írtandó, ha a Németek, Franciák, vagy az EU-s vízfej teszi, az meg a demokrácia legnagyszerűbb vívmánya?
ennyire ostoba, vagy szándékosan hazudik?
Még be sem következett a recesszió - amely egyébként a ciklikusság miatt nyilvánvalóan be fog - de a bűnöst már meg is találták az "objektív" és "mértékadó" elemzők.
Bár azt még Stiglitzék is elismerik, hogy az Orbán-kormány maga is beszél az elkövetkező recesszió realitásáról. Mások mellett éppen ez különbözteti meg a "szakértő globalistától". Hogy tisztában van gazdasági folyamatokkal, és igyekszik fel is készülni rájuk.
Nem úgy, mint a globális gazdaság következményeként beköszönő recesszióban. Amikor a bankokat - akik amúgy okozták - kistafírungozták, a lakosság meg megitta a Stiglitz félék gazdasági tevékenységének a levét.
Pontos látleletet adott arról a tudtán kívül, hogy igazunk van .
Erősen bízom benne, hogy jobban, mint a "szakértők" kormánya, akiknek híres mondata ez volt: nem értettünk hozzá...
Csak egy hazug geci.
Ez így félrevezető szemlézés, mert ez a Stiglitz szemben áll a globalista hatalomkoncentrációval:
"A könyvemben amellett érvelek, hogy egy új társadalmi szerződésre van szükségünk a piacok, kormányok és a civil társadalom között. A piacok dinamikusak, ami nagyon értékes, de meg kell szelídíteni őket. Amerikában a profitmaximalizálás nagy része a kizsákmányolásról szól: a dolgozók kizsákmányolásáról, a fogyasztók kizsákmányolásáról, a piaci hatalom kiaknázásáról. Ennek a megakadályozásához szabályokra, szabályozásokra van szükség, hogy a piacok energiáját úgy fogjuk vissza, hogy azok a társadalmat szolgálják. Egy ideje ugyanis már nem a társadalom egészét szolgálják, hanem a társadalom felső egy százalékát vagy a felső egy százalék egy tizedét, az alsó 90 százalék kárára.
A könyvemben azt próbálom leírni, hogy milyen új társadalmi szerződésre lenne szükség a piac megszelídítésére és annak biztosítására, hogy a társadalom egészét szolgálják, és hogy kiépülhessen egy új egyensúly az állam, a piac és a társadalom között."
Igaza van, de hol ez az új nemzetközi "társadalmi szerződés"? Nyoma sincs. Miért lenne érdeke a globális gazdasági hatalomnak a korlátlan kizsákmányolás megszüntetése, önmaga megcsonkítása és rendszabályozása? Úgy tűnik, inkább az államokat akarják végleg meggyengíteni és megszüntetni. Erős államok nélkül pedig a társadalom nem képes ilyen szabályozást rájuk kényszeríteni. A Stiglitz által várt "progresszív" politikai fordulat nem más, mint a globális gazdasági hatalom zsebéből előbújt amerikai elnök. Ő már nem fog erre az ellentmondásra rádöbbenni, mert öreg.
Ugyanakkor igaza van abban, hogy Trump tévúton jár. Miért? Mert egy korlátolt vén üzletember, aki nem érti, mekkora veszélyt jelent a globális tőkekoncentráció és a Föld ökológiai tönkretétele. Az Orbán-féle kis szereplők a penge élén egyensúlyoznak a relatív függetlenségük érdekében. Bolsonaro Brazíliája is sodródik, bármilyen nagy, nem képes fordulatot végrehajtani önmagában, mert szorítja a túlnépesedés és a szegénység. A fordulatnak az USA-ból (és Nyugat-Európából) kellene elindulnia, mert ott van a gazdagság, a technológiai kapacitás, és a tudás is ott koncentrálódik. Csakhogy a globális gazdasági hatalom fészke is ott van ...
Vannak nagyon jó írásai, amelyek kitűnő érveket adnak a Világbank és az IMF politikájával szemben. Itt azonban teljesen tájékozatlanul (vagy egyoldalúan a liberált környezetétől tájékoztatva) és elhamarkodottan nyilatkozott.
Az USA-t és Magyarországot egy kalap alá venni több szempontból is orbitális butaság, és nemcsak amiatt a triviálitás miatt, hogy a két ország világgazdasági hatása összehasonlíthatatlan.
"az a fajta protekcionizmus és nacionalizmus, amelyet Trump képvisel az Egyesült Államokban, Orbán Magyarországon"
Teljesen alaptalanul tesz egyenlőségjelet a protekcionizmus és nacionalizmus közé. Trump protekcionista politikájának nemhogy semmi nyoma nálunk, hanem éppenhogy fenyegetés az export-orientált magyar gazdaságra nézve.
"abban reménykedem, hogy 2020-ban egy progresszív kormány kerül hatalomra az Egyesült Államokban, [...] és az új progresszív amerikai vezetés majd nyomást gyakorol más országokra, hogy legyenek nyitottabbak."
Na, attól óvja meg a világot a ...! Mintha a nyitottság - a fogalom pontosítása nélkül, csak úgy általában - erény lenne, vagy csak haszon származna belőle. Magyarország teljesen nyitott a világgazdaságra, de nem nyitott a liberalizmus öngyilkos vadhajtásait hordozó eszmékre, és az ellenőrizetlen/korlátlan (és szintén öngyilkos) migrációra.
"fasiszta áradat" - Hú, ..szd meg! Az erőszakos "demokráciaexport" meg általában az amerikai progresszivok nyomásgyakorlása (amit annyira óhajtasz), no az a valóságos veszély a világra, nem libsik által betegesen vízionált "fasiszta áradat".
Az anarchia ellentettje a pártállami diktatúra. Ott lőnek a legjobban.
Egy-két szó a "fasiszta áradat"-ról:
„A fasiszta mozgalom maga is aránytalanul zsidó mozgalom volt – tehát a zsidók arányaiban nagyobb részét alkották a pártnak, annak egész történetén keresztül, mint az olasz lakosság. … 1938-ra a pártnak 10,215 felnőtt zsidó tagja volt.” (Amikor Olaszország teljes lakosságából körülbelül 47,000 volt zsidó.) „Mussolininek több zsidó munkatársa volt, így a kedvenc és legbefolyásosabb szeretője, Margherita Sarfatti. Róma főrabbija hivatalos áldásában részesítette Mussolinit, aki (olasz támaszponton) segítette a cionista haditengerészet kifejlesztését, mint a brit imperializmus elleni manővert.”
Forrás: Stanley G. Payne: A History of Fascism, 1914-1945, The University of Wisconsin Press, 1995, 240.old.
A nacionalizmus rendbeszedi a gazdaságokat, amit aztán háborúval jutalmaznak az irígyek:
Munkanélküliségi ráta 1932-ben és1938-ban:
Németország 30.1 és 2.1
Japán 6.8 és 3.0
USA 24.9 és 19.8
Anglia 22.1 és 12.6
Ezért Roosevelt amerikai elnök 1944 decemberében rögzítette, hogy mi is valójában a nyugati szövetségesek hadicélja:
„Bármely intézkedéseket is teszünk Japán és Németország ellen, ezeknek tartalmaznia kell az ipari termelésük korlátozását, hogy megakadályozzuk versenyképességüket a világpiacokon az angol, francia, holland, belga és más exportőrök ellen és persze ellenünk is.”
(Richard Tedor: Hitler’s Revolution, 2013, 256.old.)
Megjegyzem: a háború szava a szanszkrit nyelvben az jelenti: vágyakozás több tehénre.
Bejelentkezés