Hatékonyságjavulás

György László: A magyar kis- és középvállalatok termelékenysége nőtt a leggyorsabban az unióban 2010 és 2017 között

2019. május 17. 15:13
Közel ezer magyar vállalatot kérdezett meg személyesen a kormány és az iparkamara, hogy hosszú távú stratégiát alkosson a magyar vállalatok megerősítésére. Van mire építeni, mert a hazai kis- és középvállalatok termelékenysége nőtt a leggyorsabban 2010 és 2017 között az egész unióban és a visegrádi országok között is – sőt, a magyar kis- és középvállalatok még a magyar gazdasági növekedés ütemét is felülmúlták. Tudósításunk.

Ezer magyar céget kérdeztek meg személyesen

Széles körű társadalmi egyeztetéssel készül a kormány kis- és középvállalkozásokat segítő stratégiája (kkv-stratégia), amelynek célja, hogy Magyarországon erős, hazai tulajdonú vállalkozói réteg legyen. Közel ezer vállalkozóval tudtunk beszélni személyesen arról, hogy milyen kihívásokat látnak maguk előtt, mik a vélt és valós problémák és hogyan tudunk ezekre megvalósítható megoldási javaslatokat adni – mondta György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára csütörtökön a kkv-stratégiáról rendezett országos fórumsorozat tapasztalatairól tartott sajtótájékoztatón Budapesten.

Az ITM és a Magyar Kereskedelmi Kamara (MKIK) április 5. és május 9. között a területi kamarák szervezetésében 19 helyszínen országos fórumot tartott a 2030-ig szóló, készülő kkv-stratégiáról, amivel kapcsolatban mintegy ezer magyar vállalkozást kérdeztek meg személyesen véleményéről. 

A kkv-stratégia célja, hogy a vállalkozásoktól összegyűjtött információk alapján a vállalkozások valós problémáira adjon megvalósítható megoldási javaslatokat.

Ez a magyar cégek négy fő problémája

A magyar vállalatok az államtitkárnak négy fő problémacsoportot említettek, amiből az első az adóterhek és az adminisztrációs terhek kérdése. „Beszéltünk olyan vállalkozóval, aki elismerte, hogy ezek valóban problémák, de a harminc, húsz vagy kilenc évvel ezelőtti helyzethez képest ma sokkal kisebb az adminisztrációs teher” – számolt be az államtitkár.

A magyar vállalkozók szerint ugyanis a kilenc évvel ezelőtti helyzethez képest már van ügyfélkapu, cégkapu, e-számlázás, ráadásul a munkavállalóknak az adóját a NAV vallja be. A kormány a továbblépés érdekében létrehoz egy munkacsoportot is, amelyhez a mikro- kis- és középvállalatok benyújthatják a legfőbb adminisztrációs problémáikat.

„Bár sosem lesz kellően alacsony egy adóteher, a Világbank statisztikái szerint 2010-ben magas, 52 százalékos volt egy átlagos közepes vállalat adóterhelése – előtte egyes években 56 százalék volt –, azaz a teljes megtermelt hozzáadott értékük több mint felét elvette az állam. 2019-ben ez már csak 36 százalék” – mondta György László, emlékeztetve, hogy ha a hatéves bérmegállapodás keretében a szociális hozzájárulási adó 11,5 százalékra csökken a mostani 19,5 százalékról, akkor 30 százalék közelébe csökkenhet egy átlagos közepes vállalkozás adóterhelése Magyarországon.

A másik problémacsokor a forráshoz jutás az államtitkár által megkérdezett vállalatok szerint. Ezen a téren a gazdaságpolitika az MNB-vel együttműködve már meghirdette a Növekedési Hitelprogramját, így a támogatott hitelek mértéke kevesebb mint ezermilliárd forintról ötezer milliárdra növekedett a kkv-szektorban és a 300 millió alatti hitelek átlagos kamatrátája 13 százalék fölötti szintről 3 százalék közelébe mérséklődött, amit a vállalkozások is nagyon megéreznek és elismernek. 

De azt is el kell ismerni az államtitkár szerint, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozásokat még jobban kellene elérni a forrásokkal, amiben közös a felelősség a bankrendszerrel, hogy a technológiaváltó, fejlődni kívánó magyar cégeknél ne legyen akadály a forráshoz jutás.

A magyar vállalatok harmadik problémacsoportját a tudáshoz és technológiaváltáshoz kapcsolódó problémák jelentik. A nagyvállalatoknál megvan a tőke- és a tudás is, miközben a kicsiknél és közepeseknél e tudás kevésbé van jelen és létezik egyfajta bizalmatlanság is körükben, hogy kihez fordulhatnának a tudás megszerzéséért. A technológiaváltási beruházások ráadásul nem mindig 3-4 éven belül, hanem egyes esetekben akár 8-10 év alatt térülnek meg. 

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium ezért létrehoz egy vállalkozói mobilalkalmazást, ami a vállalkozók technológiaváltását segíti elő. A cégeket az adóazonosítójuk alapján vállalatméret és ágazat szerint csoportosítva, vállalatra szabottan, egy 3-5 perces kérdőívvel kiegészítve a minisztérium részletes képet kap azok legfőbb kihívásairól. „Így tudunk közelebb kerülni a valós technológiaváltási problémáikhoz és ez alapján tudunk nekik tanácsot adni” – mondta az államtitkár.

A kormány létrehoz egy modern mintaüzem hálózatot is a jelenlegi öt ipar 4.0 mintagyárat követően, ahova a magyar kkv-k bemehetnek és ingyen tanulhatják el azt a tudást, ami a multikat naggyá tette. A minisztérium 6-12 hónapon belül minden kkv-szegmensre legalább egy modern mintaüzem megnyitását tervezi, ahol a cégek valós működési környezetben tapasztalhatják meg az új technológia kínálta lehetőségeket.

A negyedik fő kihívás a generációváltás kihívása, hiszen a kommunizmus hagyatékaként nálunk most kerül sor először generációváltásra, miközben Németországban az 5-6. generáció váltja egymást a cégek élén. Most érkeznek itthon a nyugdíjkorhatár közelébe azok, akik a nyolcvanas évektől kezdtek vállalkozni – emlékeztetett György László, aki szerint a százmillió forint feletti éves árbevételű vállalkozásainknak több mint a felében a vezetők-tulajdonosok elérik vagy más el is érték a nyugdíjkorhatárt.

Termelékenységi robbanás a magyar kis- és középvállalatoknál

„A kutatásaink kimutatták, és ezért a magyar mikro- kis- és közepes vállalkozások minden elismerést megérdemelnek, hogy 2010 és 2017 között Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben a termelékenység a kis- és középvállalkozói szektorban az egész régióban és az egész unióban” – hangsúlyozta a gazdaságstratégiáért felelős államtitkár.

Magyarország, a V4 és az EU-28 országok méretkategóriák szerinti termelékenységének változása 2010 és 2017 között

Forrás: EU Bizottság SBA Fact Sheet 2011, 2018, adatai alapján

Nálunk a kkv-k termelékenysége 2010 és 2017 között több, mint 30 százalékkal növekedett, míg az unió átlagában kilenc százalékkal, a V4-országokban pedig hat százalékkal nőtt. Az is figyelemre méltó, hogy a kkv-k növekedése a magyar gazdasági növekedés (reál GDP) 2010 és 2018 közötti 23 százalékos üteménél is jelentősen gyorsabb.

Hátradőlni azonban nem szabad, hiszen jelentős termelékenységi javulásnak kell még bekövetkeznie az államtitkár szerint.

Rengeteg forrás a magyar cégeknek fejlődésre és új technológiára

György László elmondta, hogy idén a kormány 167,5 milliárd forint támogatást biztosít a hazai kis- és középvállalkozásoknak (kkv), ebből 90,84 milliárd forintot vissza nem térítendő, 76,7 milliárd forintot visszatérítendő formában. 

A vissza nem térítendő források közül az egyik legfontosabb a 45 milliárd forintos innovációs forrás, amelyet az NKFIH (Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal) ír ki a hazai kkv-knak, hogy prototípusaikat továbbfejleszthessék, piacosítható termékeket létrehozva. 

Erre épül többek között a Magyar multi program, amely keretében 15 milliárd forint áll azon magyar cégek rendelkezésére, amelyek az elmúlt időszakban, 2014 és 2017 között legalább évi 20 százalékkal tudtak növekedni, vagy exportjukat évi 50 százalékkal tudták emelni. 

„Ezeket a cégeket azonosítottuk és ezen cégeknek nyújtunk diagnosztikai szolgáltatást, azaz felmérjük fejlesztési igényeiket és célzottan az igényeikre szabjuk a támogatási rendszerünket” – mondta György László.

A kormány azt szeretné, ha ezen cégek 2-3 éven belül meg tudnák többszörözni termelésüket, árbevételüket. 

György László a számos támogatási program között említette, hogy a modern mintaüzem programban 12 milliárd vissza nem térítendő forrást nyújtanak magyar cégeknek, a vállalkozói mentorprogramban pedig 3 milliárd forintból támogatják a technológiaváltást és a vállalkozói készségeket. Említést tett a generációváltást, a beszállítók fejlesztését vagy az Irinyi-terv keretében történő iparfejlesztést célzó programokról is, illetve az építésgazdaság vállalatainak hatékonyságnövelését segítő hatmilliárd forintos kiírásról.

A visszatérítendő források között a nulla százalékos kamatozású, technológiaváltást támogató keret áll rendelkezésre és 7,5 milliárd forint érhető el a Digitális Jólét Hitelprogramban is.

A fenti programok a kormány és az MNB más progamjaival együtt a magyar vállalatok technológiaváltásához megfelelő, elérhető költségszintű finanszírozást biztosítanak majd – mondta az államtitkár.

Célunk, hogy Magyarországon legyen egy olyan erős, hazai tulajdonú vállalkozó réteg, amely otthonának érzi a hazánkat – és akik érzik, hogy fontosak Magyarország számára –, illetve akik számára érték másoknak munkát adni és érték térségünket felvirágoztatni” – mondta el újságírói kérdésre. 

 

 

Összesen 13 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Na ja! Majd jön Gyurcsány házaspár és lenullázza az országot.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés