Kongó stratégiai eszközzé nyilvánította a kobaltot és triplájára emelte a kitermelés díját
Kongó háromszorosra emelte a kobalt, a germánium és a koltán kitermelésének díját, miután a világ mobiltelefonjaihoz és az autók akkumulátoraihoz is alapvető kincseket az ország stratégiai eszközzé nyilvánította. Az egyik legnagyobb kitermelő most jelentős leépítéseket helyezett kilátásba.
Az igen ritka nyersanyagból rendkívül nagy készlettel rendelkezik a világ egyik legszegényebb, polgárháborús múlttal is terhelt országa, amely még 2018 végén döntött úgy, hogy ezen túl erősen védi a nemzeti kincseit.
A kobaltot bányászó külföldi multik óva intettek a bányászatot terhelő adók emelésétől, arra hivatkozva, hogy emiatt a beruházások visszaesnek majd. A Kongói Demokratikus Köztársaság azonban valószínűleg érzékeli, hogy mindez legfeljebb fenyegetés, hiszen a jövőben az elektromos autók piaca durva növekedésbe kezd, ami még inkább felértékeli a kobaltkészleteket.
Annyi bizonyos, hogy februárban a Glencore, a kongói kobalt egyik legfőbb kitermelője, technológiaváltás miatt leépítéseket jelentett be, a növekvő költségek hatására a vállalat ugyanis előrehozta fejlesztéseit. A vállalat most azzal kísérletezik, hogy új módszerrel, helyben vonja ki a fémet a kőzetből, így a kőzetet már nem kell a felszínre hozni. A cég azt is hangsúlyozta, hogy bizonytalanságot szül a bányászati jogdíjak 2018-as drasztikus emelése.
A legfontosabb kobaltlelőhely jelenleg a kongói Mutanda: az itt termelt kobalt nélkül az Apple, a Tesla és a német elektromos autók léte is veszélybe kerülne.
Előrejelzések szerint 2029-re a kobalt globális kereslete négyszeresére nő, így most aki teheti, kobaltlelőhelyek után kutat. A globális tartalékok tekintetében egyelőre Ausztrália követi az afrikai országot.
Forrás: Financial Times.
