Ezek az üzletemberek találták ki a Loch Ness-i szörnyet

2019. február 18. 15:03

Gajdácsi Levente
Makronóm

A világ egyik legerősebb marketing innovációja Nessie legendája, hiszen a mai napig minden évben turisták százezreit vonzza Loch Ness környékére, így évi 41 millió fonttal járul hozzá Skócia gazdaságához. A történet a világ egyik legfurcsább válságkezelő intézkedésének az eredménye, amelyet Skóciában már egyetemi szörnymarketing kurzussal igyekeznek aprópénzre váltani.

Szörnyen sokat hoz

A Loch Ness-i szörny legendája tekintélyes múlttal rendelkezik, egészen a hatodik századig nyúlik vissza. Világhírűvé egy 1933-as észlelés után vált, amit a következő évben tovább növelt az élőlényről készült első „fénykép”. Később kiderült, hogy a képen látható rejtélyes alakot műanyag játékokból barkácsolták és kameratrükkökkel tették hihetőbbé.

A jelenség megkérdőjelezhetősége nem zavarja a Loch Ness-t évente meglátogató több százezer turistát. Közülük néhányan a mai napig különös megfigyelésekről számolnak be, amelyek hivatalosan jegyzett száma 1114. A legutóbbi elkönyvelt esetből az is kiderült, hogy ehhez a helyszínen sem kell lennünk, mivel 2018. december 18-án egy angol nő a tó webkameráján vélte felfedezni Nessie-t.

A szörny legnagyobb haszonélvezője a skót gazdaság, amihez a 2018-as adatok alapján évi 41 millió fonttal járul hozzá. Ez az összeg 14,4 millió fonttal nagyobb a négy évvel korábbinál, jól példázva, hogy rejlenek még lehetőségek Loch Ness turizmusában. A számítások során figyelembe vették a környéken elérhető összes szolgáltatás forgalmát, beleértve például az élelmiszerfogyasztást, a szobafoglalásokat és a különböző szórakozási lehetőségeket is. 

Szörnymarketing

Annak érdekében, hogy az ország a legtöbbet hozza ki Nessie legendájából, néhány éve Monster Marketing (Szörny Marketing) elnevezéssel ingyenes kurzust is indítottak az egyik skót egyetemen, ugyanis a helyiek felismerték, hogy a szörny a legfontosabb márkája a környék gazdaságának. Olyannyira, hogy nem telik el tíz nap anélkül, hogy a világ valamely médiumában ne tennének említést róla, a Google adatai szerint pedig havonta 200 ezren keresnek rá az interneten.

Valódi helyi innovációról van tehát szó, amellyel a vidéki Skócia is hozzáteszi a magáét a skót gazdaság bővüléséhez. Az év 365 napján jelen van, nincsenek fenntartási költségei, mégis a Coca-Colához hasonló globális márkává nőtte ki magát a Loch Ness-i szörny.

Teljesen mindegy, hogy létezik-e vagy nem, amíg pénzt hoz

vélekednek helyi üzletemberek.

Egy tudománytörténész, Gareth Williams professzor egyébként könyvében arról ír, hogy a szörnyeteg egy jól megtervezett, tudatos PR akció csupán. A történetét az 1929-es gazdasági világválság után találta ki D.B. Gerahty, miután a helyi hoteltulajdonosok megbízták a környék turizmusának fellendítésével. Az is kiderült, hogy a kanadai Ogopogo legenda által inspirált nagy ötlet egy londoni kocsmában született meg, Gerahty pedig 150 fontot kapott érte. A jelenlegi számok ismeretében egyébként ez nem tűnik rossz befektetésnek, és akkoriban valószínűleg a válság hatásait is sikerült enyhíteni vele.

A skót sikert követve hazánknak érdemes lehet megfontolnia a Mátranováki Fanyűvő legendájának felélesztését, de itt lehetne az ideje annak is, hogy egy évezredek óta kihaltnak hitt fajt fedezzünk fel a Balatonban. Ebben az esetben

érdemes sietnünk, mielőtt a britek újabb szörnyeket találnak ki a Brexit hatásainak enyhítésére is.
A bejegyzés trackback címe: https://makronom.mandiner.hu/trackback/140900

Ajánljuk még a témában