Mellár: Lehet hogy úgy látszik, de alig nőnek a fizetések

2019. január 10. 12:50
Amit a kormány mond, azt el kell osztani hárommal, legalábbis ha az első ránézésre valóban impozáns bérnövekedésről van szó – írja Mellár Tamás a HVG csütörtöki számában. A Párbeszéd képviselője úgy véli, hogy nem a Központi Statisztikai Hivatal által számított 28,2 százalékkal, hanem csupán 9,6 százalékkal nőttek a reálbérek 2010 és 2017 között.

Lehetne árnyalni a képet azzal, ha az átlagok helyett a keresetek mediánját hasonlítanánk össze, az valószínűleg kisebb növekedést mutatna. Ennél is fontosabb az, hogy a bruttó átlagkereseteket a KSH az öt főnél többet foglalkoztató vállalkozásoknál méri

– írta Mellár, aki szerint kimaradtak a mikro- és kisvállalkozások, ahol vélelmezhetően lassabb a bérek növekedése. A KSH számítási módja a KSH volt elnöke szerint nem ad teljes képet a valóságról:

a valóságnak sokkal megfelelőbb képet tudunk felrajzolni akkor, ha a reálbérek meghatározásához egyfelől a nemzeti számlák (vagyis a forrásokat a felhasználásukkal összevető statisztikai rendszer) által rögzített bruttó béreket, másfelől pedig a ténylegesen ledolgozott munkaórákat használjuk. Ha ezekkel számolunk, akkor máris azt kapjuk: a ledolgozott munkaórák száma 12,4 százalékkal nőtt 2010–2017-ben, az egy munkaórára jutó kereset pedig 25,4 százalékkal bővült. Ez pedig, figyelembe véve a 14,5 százalékos inflációt, mindössze 9,6 százalékos reálkereset-növekedést eredményezett, szemben a KSH által kalkulált 28,2 százalékos bővüléssel

– olvasható a HVG cikkében.


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 67 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Élég ha látszik .... nem kell a duma.

Populista vén szar.

Szégyen, hogy a volt KSH elnöke alapvető dolgokkal nincs tisztába.

Amennyiben a családok jövedelmét vizsgáljuk, akkor nemcsak a munkabéreket kellene figyelembe venni, hanem az összes jövedelmet és ezt megvizsgálni háztartásonként, személyenként.
Ezt a vizsgálatot a http://www.ksh.hu/docs/hun/xst.. KSH tábla alapján el lehet végezni.

Ez szerint:
2010 évben az egy főre jutó nettó jövedelem 1156984 Ft. volt, a bruttó 1643512 Ft.
2017 évben az egy főre jutó nettó jövedelem 947775 Ft, 1300079 Ft.

2017 évben 2010 évhez viszonyítva a nettó jövedelem növekedés 37,2 %, a bruttó növekedés 42,1%

"A valóságnak sokkal megfelelőbb képet tudunk felrajzolni akkor, ha a reálbérek meghatározásához egyfelől a nemzeti számlák (vagyis a forrásokat a felhasználásukkal összevető statisztikai rendszer) által rögzített bruttó béreket, másfelől pedig a ténylegesen ledolgozott munkaórákat használjuk. Ha ezekkel számolunk, akkor máris azt kapjuk: a ledolgozott munkaórák száma 12,4 százalékkal nőtt 2010–2017-ben, az egy munkaórára jutó kereset pedig 25,4 százalékkal bővült." - állítja Mellár Tamás

Ez a logika azonban sántít. Ugyanis feltételezi, hogy a ledolgozott munkaórák száma a túlórák miatt növekedett 12,4 %-al.
A valóság azonban az, hogy a foglalkoztatottak növekedése miatt növekedett a ledolgozott órák száma.
2010 évben a foglalkoztatott létszám 3732,4 ezer fő volt,
2017 évben a foglalkoztatott létszám 4431,4 ezer fő volt.
A növekedés 18,7 %.
Ebből pedig logikusan az következik, hogy a ledolgozott órák számának növekedése a foglalkoztatott létszám növekedésének a következménye.

Mindezek alapján Mellár Tamás állítása nem tényszerű.

Ez a jobbik eset. Rosszabb eset ha nőnek a fizetések de nem látszik. A statisztika inflációként definiàlja és méri ez utóbbit.

"A fizetési szalagról nem a reálbér növekedése látszik."

A nettó bér látszik, melyből ismerve az inflációs rátát nagyjából fejben is ki lehet számítani a reálbért.

A nagy statisztikus a gyerekek után járó adókedvezményeket, az ingyenes óvodai, iskolai étkeztetést, tankönyveket belevette?

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés


Ajánljuk még a témában