Megdöbbentő ábra a kétezres évek devizahitelezéséről

2018. június 9. 18:10
Míg Magyarországon 2008-ra GDP-arányosan 30 százalékra nőtt a magánszektor devizahiteleinek állománya, addig a többi V4-országban 10 százalék alatt maradt. Ne maradjanak le a Makronóm ábráiról, kövessék Facebookon is!

Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 45 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Ekkora böszmeséget...ugye.

A feltett kérdés: Ön szerint miért járt Magyarország ennyire más úton?

Aki elgondoskodik és racionális választ akar adni, annak tisztában kell lennie a makrogazdaság működésével, és közgazdasági tartalmú választ kellene adnia. Ilyen választ azonban egyik hozzászólás sem tartalmaz. Sem itt, sem az cikk eredeti megjelenés helyén. Ez viszont azt jelenti, hogy még mindig ne értik a devizahitelezés felfutásának okait és következményeit.
Ehhez meg kellene vizsgálni az érintett négy ország privatizációs tevékenységét, a privatizációból befolyt forrás felhasználást. Továbbá az uniós előcsatlakozás során a költségvetés által felvett hitelek felhasználását és ezek hatását, eredményességét a reálgazdaságban, a költségvetésben.
Ehhez nyújtana segítséget a A KIBÕVÜLT EURÓPAI UNIÓ:GAZDASÁGI KÖZELEDÉS VAGY SZÉTFEJLÕDÉS? http://epa.oszk.hu/02700/02722.. c. írás.

Mint egy beszédében Gyurcsányék idjén Orbán Viktor igen frappánsan megjegyezte: "Jelenleg azok építik a kapitalizmust, akik 40 éven át riogattak vele, és pont olyanra is építik, mint amivel riogattak".

Mondjuk kurvára nem, de mindegy.

A Goto jelentése magyarul; megy. Nekem igen, de úgy látszik neked nem.

Vagyis nincs igazad, ahogy Róna Péternek sincs igaza.

Először; Nem szabad összekeverni a deviza hitelezést a devizaalapú hitelezéssel. Az előbbi során a hitelfelvevő devizában kapja a hitelt és devizában fizeti vissza.
Az utóbbi esetben forintban kapja a hitelt, de az elszámolás deviza alapon történik. Másként fogalmazva nincs deviza pénzmozgás.

Másodszor; 1998 előtt is volt devizahitelezés, sőt már 1990 előtt is. Ekkor csak azok a cégek kaptak deviza hitelt, akiknek export lehetőségük volt és devizában kapták az áru és szolgáltatás értékét. Az EU csatlakozás során a rendeletet harmonizálni kellett, szabaddá kellett tenni a devizahitelezést. Ezt az első Orbán kormány elvégezte. Amennyiben nem teszik meg, akkor a Medgyessy kormánynak kellett volna elvégeznie.

Harmadszor; Devizaalapú elszámolás korábban is volt a kereskedelemben, amikor a termelő cégek az árat devizában határozták meg az exportnál, de forintban számoltak el. Egy cég gazdaságvezetőjeként én is kötöttem ilyen termelési szerződést.

Negyedszer; A devizaalapú hitelezéssel nem lett volna probléma, ha a Medgyessy-Gyurcsány kormány betartja az ígéretét, mely szerint 2007 évben bevezetésre kerül az euró Magyarországon. Ebben az esetben az infláció mértéke és a költségvetés hiánya 3 %-on belül teljesedik és az államadósság mértéke 60 %-on belül marad. A trükkök százaival azonban ezt is elpuskázták.

Ötödször; 2005-2006-ban a Fidesz nem véletlenül mondta a kampányban, hogy baj van a gazdasággal, a költségvetéssel és halad az ország a csőd fel. Emlékezzél a Gyurcsány-Orbán miniszterelnök jelölti vitára. Ha nem megy az emlékezés keresd ki az interneten és hallgasd meg. Azután olvasd el az öszödi beszédet és rájössz, hogy az ország már 2006-ban a csőd szélén tántorgott. Ha megnézed a grafikon láthatod, hogy a hitelesés 2006 második és 2007 első felében megtorpant. Ekkor kellett volna leállítani és forintosítani, ahogy ezt 2010 után a második Fidesz kormány megtette.. Egyiket sem tette meg a Gyurcsány kormány. 2008 év végére aztán elérte a csőd szele az országot. Nem véletlen, hogy az IMF szándéknyilatkozatba bekerül a devizahitelesek problémáinak rendezés. Lásd: http://hvg.hu/gazdasag/2008110.. 13. pontja.
Semmit sem tettek, pedig rendelkezésre állt az IMF és EKB hitel.

Hatodszor: Nem kell közgazdasági diploma ahhoz, hogy valaki felfogja; ha romlik a forint, akkor növekedni fog a törlesztő részlet mégpedig a romlás arányában.

Nyolcadszor: Kérdés lehet, hogy miért tartottam viszonylag magasan a Jegybank az irányadó kamatot?
Válasz; A Jegybank az irányadó kamattal tud hatást gyakorolni az inflációra. Mivel arról volt szó, hogy bevezetjük az eurót, a forintot a legkedvezőbb sávba kellett tartani. Ennek egyik módja a az írányadó kamat változtatásával lehetséges. Az erős sávra pedig azért volt szükség, hogyha bevezetésre kerül az euró, a forint átszámítása minél kedvezőbben történjen. A Gyurcsány kormány ezt használta ki és fütyült a maastrichti követelményre. Amikor pedig kiderült, hogy semmi nem lesz az euró bevezetésből és a pénzpiac sem hitelez, és az IMF lélegeztető gépére szorulunk - lásd a görögországi esetet - akkor a forint árfolyama elkezdett zuhanni és az árfolyam változás miatt az adósságállomány drasztikusan megnövekedett. Vagyis ugyanaz játszódott le, mint a devizaalapú hitelezésnél.

1997 évtől magánvállalkozóként pénzügyi tanácsadással foglalkoztam. Ügyfeleknek készítettem hitelkérelmeket. Többek között devizaalapú elszámolásos hitelkérelmet is. Minden esetben elmagyaráztam a buktatóját és példákon keresztül bemutattam. Kidolgoztam azt is a számukra, hogy mikor kell lépniük. 2006-ban az összes ügyfelemet értesítettem, hogy legkésőbb 2008 év közepéig számolják fel - vagy fizessék vissza, vagy váltsák ki forinthitellel - a devizaalapú hiteleket.
Egy kivételezel mindegyik megtette. Aki nem tette meg több tízmilliót veszített.
Röviden ennyi. A Róna féle délibábbal pedig nem foglalkozom, ezt meghagyom neked.

Egyébkén ezt már többször leírtam, de úgy látszik vagy nem olvastad, vagy elfelejtetted, vagy nem értetted meg.

Még annyit fűznék hozzá; akik lájkolnak, úgy látszik ők sem értik, hogy miről van szó.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés