Óriásprojekt

Csehország 3500 oldalas tanulmányt készített, hogy újraélessze a kétszáz éves közép-európai tervet

2018. június 8. 15:13
Mintegy 610 milliárd koronába (7015 milliárd forint) kerülne a Duna-Odera-Elba csatorna megépítése, amellyel a közép-európai országok kényelmes vízi utat, összeköttetést létesíthetnének több tengerhez.

A legalább kétszáz éves elképzelés megvalósíthatósági tanulmányáról a cseh közlekedési minisztérium tájékoztatott közleményben. A tanulmányt egy szakmai csoport két év alatt készítette el.

A főleg Csehországban sokat vitatott csatorna építését Milos Zeman köztársasági elnök hozta vissza újra a nagypolitikába, amikor első beiktatása után, 2013 tavaszán közölte, hogy hivatali ideje alatt szeretné elindítani a Duna-Odera-Elba csatorna építését. Erre ugyan nincs reális esély, de a közlekedési tárca hosszabb huza-vona után megrendelt egy megvalósíthatósági tanulmányt a csatornáról, amelyet a cseh iparvállalatok is szorgalmaztak. Prága azt szeretné, hogy a tanulmány alapján a projektet a szomszédos országokkal is megvitassák.

A munkálatok egy részét, cseh elképzelés szerint, az Európai Unió finanszírozhatná. Ezzel azonban nem mindenki ért egyet. A csehek szerint a csatorna építése több évre legalább 60-70 ezer embernek adna munkát és jelentősen segítené a közlekedést és a teherszállítást az egész közép-európai régióban.

Csehországban a csatorna megvalósítása évek óta éles belpolitikai és szakmai viták tárgya. A cseh tudományos akadémia szakbizottsága például olyan állásfoglalást tett közzé, hogy a csatorna felépítése nem lenne gazdaságilag kifizetődő.

A nagyszabású vállalkozás ugyanakkor része Csehország távlati területfejlesztési tervének, amelyet 2009 nyarán fogadott el a cseh kormány. A projekt Csehország összes szomszédját, tehát Ausztriát, Szlovákiát, Lengyelországot és Németországot is érinti.

Az új hajóút a Duna Pozsony és Bécs közötti szakaszából indulna észak felé, és az észak-morvaországi Ostrava felett lengyel területen kapcsolódna az Oderához. Ostrava alatt mintegy 40-50 kilométerre lenne egy nyugati irányú elágazás, amely a csatornát összekötné az Elbával.

A tanulmány szerint az új víziút hossza, amely a régiókban lévő folyókra épül, mintegy 2075 kilométer lenne. Az építés idejét legalább 15 évben határozták meg a szakértők. Amennyiben minden előkészület rendben menne, a munkálatok 2028-2030 között kezdődhetnének – mondta Ludek Sosna, az ipari tárca stratégiai osztályának vezetője újságíróknak.

Közlése szerint a mintegy 3500 oldalas szakmai tanulmány két-három hónap múlva teljes egészében hozzáférhető lesz az érdekeltek számára.

(MTI)


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 30 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Nem érdemes belekezdeni. 2050-re fénypostával küldi a csomagokat a Köbüki minden idősíkban oda-vissza.

A Duna-Majna-Rajna csatornát ( ötletadó: Nagy Károly...) már megépítették és komoly gazdasági haszna van. Nem tudom, hogy ez a megoldás mennyire járható és nem lehetne-e autópályákkal pótolni.

Mi annyit tudtunk tenni, hogy pár éve a bicajtúránkon lehugyoztuk a Benes-hidat. Kötelességünknek tekintettük, úgyhogy tartalékoltuk a hídig.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés