Versenyképesség

Munkaerőhiányra panaszkodnak a nagyvállalatok, pedig nem fizetnek eleget

2018. május 22. 1:01
A nagyvállalatok már most is képesek lennének jelentős erőfeszítések nélkül magasabb fizetéseket adni, a magyar kkv-k esetében viszont ehhez már a termelékenységnek is javulnia kell – vélte Baksay Gergely a Zsigmond Király Egyetem versenyképességi konferenciáján. A Magyar Nemzeti Bank igazgatója azt is elmondta, hogy mi lenne az az egy gazdaságszerkezeti változás, amely önmagában öt százalékkal növelné a magyar GDP-t.

Munkapiaci aktivitásban utolértük az uniót

2008-2010 között a hazai foglalkoztatási ráta uniós sereghajtónak számított, 2011-től azonban éles trendváltás kezdődött – kezdte előadását Baksay Gergely. Ráadásul szerinte a külföldön dolgozók száma is csökkent az elmúlt években, így ezen a területen is trendforduló kezdődött. 

A segélyezési rendszer átalakítása hozzásegítette a magyar gazdaságot ahhoz, hogy a munkapiaci aktivitásban utolérjük az uniót. Magyarországon aki akar, az dolgozhat – tette hozzá.

A cégek munkaerőhiányra panaszkodnak, pedig nem fizetnek eleget

A magyar munkaerő termelékenysége – az egy munkaóra alatt megtermelt GDP – nem javult számottevően, mert a munkapiacra 2010 után belépő korábban inaktív emberek jelentős része nem a legképzettebb csoportokból kerül ki – emlékeztetett. 

Hozzátette, hogy

a munkatermelékenység elsősorban az adott cégtől és a technológiától függ, kevésbé a dolgozótól.

Ez magyarázza, hogy ha egy magyar munkavállaló egy hazai kkv-tól nyugati vállalathoz megy dolgozni, akkor termelékenysége hirtelen megnő. 

Új kihívás a gazdaságban, hogy szűkössé vált a munkaerő, a cégek ugyanis több embert szeretnének foglalkoztatni, mint amennyi rendelkezésre áll. E probléma hátterében az áll, hogy számos nagyvállalat már most is emelhetné a fizetéseket, egyelőre mégsem teszi meg. Ahhoz, hogy a vállalatok teljes kapacitással működhessenek, szükséges lesz a béremelés – figyelmeztetett.

A magyar és a nyugati bérek közötti különbség nem csupán abból ered, hogy a magyar gazdaság termelékenysége elmarad a nyugati szinttől.

A kelet-közép-európai országokban ugyanis a bérek elmaradnak attól a szinttől, amit a termelékenység indokolna

– tette hozzá (erről itt és itt olvashat részletesebben).

Emiatt a magyar bérarány – a megtermelt jövedelem azon része, amelyet bérként kifizetnek – alacsony, a huszadik helyen áll az unió országai között. A magyarhoz hasonló GDP-vel és gazdasági teljesítménnyel lehetne magasabb béreket is fizetni – fogalmazott az MNB igazgatója.

Az elmúlt húsz évben nem volt ennyire vállalkozásbarát környezet

Mivel a foglalkoztatottak száma már egyre nehezebben növelhető – 2030-ig a munkaképes korú lakosság hat százalékkal csökkenhet – minőségi helyett már mennyiségi javulásra van szükség a gazdaságban.

A robotizációtól ugyanakkor nem kell tartanunk, hiszen soha annyian nem dolgoztak még bolygónkon, mint manapság, pedig a technológia folyamatosan változott és számos ipari-technológiai forradalmat tudunk magunk mögött – nyugtatott az igazgató.

A kelet-ázsiai növekedési modellben a növekedés kulcsa a magas megtakarítási és beruházási ráta volt – tért a munkaerő után a tőke oldalára az igazgató.

A magyar megtakarítási ráta a válság előttihez képest jelentősen növekedett, ráadásul 2016-ban is erős maradt, amikor az uniós források átmenetileg elapadtak.

A vállalatokat támogatja az is, hogy a vállalati adók már hosszú ideje csökkennek. A tipikus középvállalatok teljes adórátája az adózás előtti nyereség százalékában már a V3-országok átlagánál is alacsonyabb. Az elmúlt húsz évben nem volt ennyire vállalkozásbarát környezet Magyarországon – tette hozzá.

Ellenállóbb lenne a magyar gazdaság, ha több kkv lenne

A munka és a tőke mennyiségi mutatói mellett a technológia jelenti a minőségi tényezőt: hiába növeljük a munkaerő és a tőke mennyiségét, ha ezek nem működnek hatékonyabban. A kkv-k termelékenysége pedig elmarad a hazai nagy- vagy külföldi vállalatok termelékenységétől – mondta Baksay Gergely.

Bár a köznyelvben egy kategóriaként hivatkozunk rájuk, nagyon nem mindegy, hogy kis-, vagy középvállalatok dominálják-e a hazai vállalati szektort. A kkv-k fő problémája a méretgazdaságosság, ami azt jelenti, hogy

túl sok a mikro- és kisvállalkozás, pedig inkább több középvállalatra lenne szükség.

Ha csak annyi változna a magyar gazdaságban, hogy a mikro- és kisvállalatok a magasabb, középvállalati szintre lépnek – és a vállalatok méret szerinti eloszlása a német mintát követné – akkor változatlan termelékenység mellett is öt százalékkal lenne magasabb a magyar GDP az MNB igazgatója szerint.

De mi kell ahhoz, hogy a vállalatok növekedjenek és középvállalattá váljanak? Nem feltétlenül több szabadalom,

már nagyobb innovációs aktivitás is elegendő lenne – például egy új technológia, folyamat, vagy éppen csomagolás bevezetése.

A gazdaság ellenállóképességét is növelné, ha több kkv működne, ezzel több lábon álló, diverzifikáltabb lenne az ipari szerkezet – mondta.

A felzárkózásnak nincs egységes receptje, de a hosszú távú növekedéshez biztosan szükséges lesz a munkaerő, a tőkeállomány és a termelékenység növekedése. A foglalkoztatotti létszám és a megtakarítások elmúlt években látott bővülése mellett a következő években a harmadik tényezőt, a termelékenységet, azaz a minőséget, a technológiát, azaz a versenyképességet kell javítani – zárta előadását az MNB igazgatója.

(Címlapkép: Dave Collier/Flickr)


Ne maradjon le, kattintson a tetszikre!

Összesen 13 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Ha kimegyek a piacra szaz forinttal es ket kilo almat akarok venni, nem fog sikerulni, es nem azert mert almahiany van...

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés