Mérlegen a gazdaság

Az elmúlt száz év egyik legjobb időszakát éljük – a Bizottság országjelentéséről vitáztak

2018. április 20. 8:35

Írta: Oláh Dániel
A magyar gazdaság kilátásairól vitáztak kedden közgazdászok az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete szervezésében Magyarország növekedési lehetőségei – a 2018. évi országjelentés címmel a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.

Egészséges, kiegyensúlyozott növekedés

A magyar gazdaság növekedése kiegyensúlyozott, a fogyasztás pedig már ötödik éve jelentősen hozzájárul a növekedéshez – kezdte a dokumentum Magyarországról adott helyzetképének ismertetését Székely István Pál, az Európai Bizottság Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóságának országigazgatója. A növekedés egészséges, sőt a gazdasági növekedés hamarosan meghaladhatja a gazdaság hosszú távú növekedési potenciálját. A növekedésből a beruházások és az export is kiveszi a részét – tette hozzá.


A gazdaság felzárkózásáról elmondta, hogy a legkésőbb csatlakozó EU10 országok között Magyarország hosszabb távon vesztett előnyéből, de továbbra is az EU10 országokkal együtt, azoktól nem leszakadva közeledik az uniós fejlettségi szinthez.

Székely István a magyar gazdaságban létrejövő egyensúlyokra is kitért: szerinte

a foglalkoztatás közfoglalkoztatás nélkül, piaci alapon is erősen növekszik a munkapiaci részvétellel együtt.

Nem csak a munkapiacon, hanem a közpénzügyekben is stabilizálódás figyelhető meg, így a korábbi választásokkal ellentétben már nem ugrott meg a költségvetési hiány az idei választásokat megelőzően.

Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy egy a potenciálja felett, erős ütemben növekvő gazdaságban a költségvetésnek már nem kellene élénkítenie a gazdaságot, bár hozzátette, hogy egyelőre az infláció és a maginfláció is arról tanúskodik, hogy a növekedés egyensúlyi, egészséges.

Az államadósságról Székely elmondta, hogy

Magyarország korábban mindig az ellenkezőjét tette annak, amit szomszédai:

az államadósság abban a fellendülési időszakban nőtt nagyot, amikor más országok kormányai féken tudták tartani adósságukat.

Székely István, az Európai Bizottság (EB) gazdasági és pénzügyi főigazgatóságának igazgatója. MTI/Balogh Zoltán.


Emiatt Magyarországon hamarabb kellett elkezdeni az adósság csökkentését a válságot követően, amely továbbra is magasabb a térségben jellemző aránynál, bár az uniós átlagnál alacsonyabb.

A szociális dimenzióról Székely elmondta, hogy

a szociális ellátórendszer jól működött Magyarországon, emiatt a kirekesztettségben élők aránya nem mutatott drámai növekedést a válságot követően.

A súlyos anyagi nélkülözésben élők száma pedig szintén jelentős csökkenést mutatott 2013-tól. Hozzátette, hogy a szegénységi arány ugyanakkor változatlan, így azt tovább lehetne csökkenteni.

Lépésekre van szükség ugyanakkor, hogy a növekedés pillérei stabilak maradjanak. Ha nem sikerül további inaktív rétegeket bevonni a munkapiacra, akkor a munkatényező egyre kevésbé járul hozzá majd a gazdasági növekedéshez. Emellett a termelékenység növelése is szükséges, ebből a szempontból a külföldi vállalatok teljesítménye nem csak inspiráló, de lemásolható és utánozható is lenne – vélte Székely.

Pozitívnak tartotta, hogy a hazai vállalati beruházások meghaladják az uniós átlagot, másrészt a vállalati beruházások magasabbak, mint a háztartások beruházásai.

Az uniós támogatások meglátása szerint történelmi lehetőségnek számítanak, mivel az unió bővülésével már más gazdaságok kapják majd a támogatásokat Magyarország helyett. Ezért kell jól felhasználni e forrásokat, hogy hatásuk hosszú távon is érezhető legyen. Az uniós forrásokon túl kedvező, hogy a kkv-szektor hitelezése is dinamikus növekedésbe kezdett 2015 után.

A kihívásokról elmondta, hogy

a magyar kkv-k a legkevésbé innovatívak közé tartoznak az unióban,

ezért is lenne szükség magas hozzáadott értékű szolgáltatásexportra. Az innovációk létrejöttét nem segíti, hogy a diákok sikereit az oktatásban továbbra is nagyban meghatározza a családi hátterük. A magyar egészségügyi rendszer pedig eleve nagyobb problémával néz szembe mint a nyugatiak, mert Magyarországon több elhízott és dohányzó ember van mint nyugaton. Ebből a szempontból a kórháztúlsúlyos rendszert át kell alakítani, mert ez a legdrágább módja az ellátásnak. Minden szereplőnek kedvezőbb lenne, ha több embert lehetne a kórházon kívül ellátni. 

Nemzeti márkák, valamint tanító és tanuló társadalom a cél

György László, a Századvég vezető közgazdásza szerint a Bizottság jelentése szakmai anyag, bár súlyponti és stratégiai kérdésekben lehet vele vitatkozni. Értelmezési vitákra már nincs szükség, mert az elemzők egyetértenek abban, hogy a magyar gazdaságban hét éve külső és belső egyensúly van. Erre szerinte évtizedek óta nem volt példa:

az elmúlt 26 évben összesen nyolcszor sikerült teljesíteni a költségvetési hiánycélt, ebből hétszer az elmúlt hét évben.

A szektorális különadók kérdésében ugyanakkor a jelentés nem a lényegre fókuszál. Az elmúlt négy évtizedben ugyanis a gazdaságpolitika eltorzította a tőke- és a munkajövedelmek közötti jövedelemelosztást a tőketulajdonosok javára. Míg Magyarországon 1980 és 2010 között a GDP 1,8-szeresére nőtt, addig a reálbér csak hét százalékkal emelkedett, így a munkaerő nem kapja meg azt a gazdasági növekedésből, ami neki járna.

Emiatt döntött úgy a gazdaságpolitika, hogy elvesz azon oligopol- és monopolpiacokon működő külföldi cégektől, amelyek a szabályozásokat is befolyásolva ott (nem) fizetnek adót, ahol akarnak. Mivel elsősorban e cégek vették ki részüket a 2008 előtti gazdasági növekedésből, a magyar gazdaságpolitika tőlük hajtott végre jövedelemátcsoportosítást a munkaerő felé. A szektorális különadók és az államháztartási kamatmegtakarítások pedig fedezték a magyar családoknak nyújtott támogatásokat, akik így végre elkezdhettek fogyasztani.

Ha Magyarország 2010 után is az IMF és az Európai Bizottság akkori javaslatait követte volna, akkor a göröghöz hasonló helyzet alakult volna ki, negyedével csökkenő reálbérekkel és felére csökkenő nyugdíjakkal.

Ezzel szemben a globális felső tízezertől történő átcsoportosítás a hazai munkából élők felé évi félmillió forinttal hagy többet a családoknál.

György László, a Századvég vezető közgazdásza​. MTI/Balogh Zoltán.


A jövőbeli versenyképességgel kapcsolatban György László elmondta, hogy a külföldi cégek hatékonyságbeli előnye a hazaiakhoz viszonyítva nem új jelenség és a kilencvenes évek átalakulásában gyökerezik. Emiatt volt szükség arra, hogy a középvállalatok adóterhelését a 2010 előtti 57 százalékot is elérő szintről 39,1 százalékra csökkentsék. Emellett vissza kell szerezni a nemzetközi piacokkal való közvetlen kapcsolatot is, mivel jelenleg visegrádi összevetésben is elenyésző, 20 százalék az exporton belül a hazai vállalatok aránya (Csehországban 60, Lengyelországban 40, míg Németországban 80 százalék ennek a mutatónak az alakulása). 

A versenyképességhez nem kizárólag arra van szükség, hogy az ország vonzóvá váljon a külföldi tőke számára, hanem arra is, hogy nemzeti márkákat építsen – folytatta. E folyamatban sokat segíthet, hogy a vidéki városokban egyre több helyen jön létre innovációs ökoszisztéma az egyetemek köré: ilyen város Győr, Debrecen, Miskolc, Szeged vagy éppen Kecskemét. Az egyetemek és a cégek között elkezdtek létrejönni a kapcsolódási pontok, ami a nemzeti márkák felépítését szolgálja majd.

György László szerint az oktatáspolitika a versenyképesség egyik legfontosabb tényezője, itt a McKinsey 2007-es kutatása szerint a tanárok minősége az elsődleges szempont. A kétezres évek jelentős kontraszelekciós trendjének megfordítását a tanári fizetések diplomás átlagbérhez kötése is segítheti és olyan, nemzetközi példákon alapuló programok, amelyek a tehetség azonnali pedagóguspályára áramlását jelenthetik. Ilyen az amerikai Teach for America, amely friss diplomás fiataloknak biztosít lehetőséget egy rövid nyári képzés után, hogy hátrányos helyzetű iskolaközösségekben segítsenek a tanítói feladatokban. A program népszerűségét jelzi, hogy a jelentkezőknek csupán 15 százalékát veszik fel.

Valahol célt tévesztettünk

Vértes András, a GKI Gazdaságkutató vezetője ennek ellenére úgy vélekedett, hogy a magyar gazdaság nem jó pályán halad. Bár a gazdasági növekedés a GKI hangulatindexe szerint is nagyon jelentős és a potenciális ütem feletti,

nem látható, hogy lenne tartós felzárkózás hazai forrásokból.

Az uniós vagy éppen a magánnyugdíjpénztári források is olyan tényezők, amelyek egyszeri hatásokként támogatják ideiglenesen a növekedést.

Hosszú távon Vértes András szerint negatív hatások figyelhetők meg, ezért van szükség strukturális reformokra. Ide tartozik az államigazgatás digitalizálása, amivel sok tízezer fő szabadulna fel a munkapiac számára. Emellett stabil, független intézmények felépítését tartaná fontosnak és tisztességes, a versenyt segítő, semleges szabályozást.

Hosszú távon a munkaerő itthon tartása is kulcsfontosságú, de ez a GKI vezetője szerint nem elsősorban bérkérdés, hanem bánásmód kérdése. Szerinte a magyar fiatalság elutasítja azt a módot, ahogyan Magyarország foglalkozik a problémáival.

A munkaerő külföldre áramlása nagyrészt lelki eredetű probléma,

ezért van szükség a legkülönbözőbb társadalmi csoportok közötti párbeszédre.

Székely István, az Európai Bizottság (EB) gazdasági és pénzügyi főigazgatóságának igazgatója, Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója, Vértes András, a GKI Gazdaságkutató elnöke és György László, a Századvég vezető közgazdásza (balról jobbra). MTI/Balogh Zoltán.


Emellett a jó oktatás is elengedhetetlen, amely tanulni tanítja meg a gyerekeket, arra készülve, hogy a következő ötven évben legalább tízszer változtatnak majd tevékenységet. Az egészségügyet Vértes rosszabb állapotúnak tartja, itt átfogó párbeszédre alapuló, átlátható szakpolitikai döntéshozatal kell.

Vértes András a külkapcsolatokról alkotott álláspontjával zárta gondolatait. Úgy vélte, hogy Magyarországnak egy reálisabb megközelítésű uniós integrációs politikára lenne szüksége. Valahol célt tévesztettünk – vélte, legalábbis erre utal, hogy Magyarországgal már szinte minden nap foglalkoznak a Financial Times hasábjain. Fontos lenne az euró bevezetésének szakmai vizsgálata is,

a magyar érdeket pedig halkabban, valós érvekkel kellene érvényesíteni.

Vértes András szerint a paksi bővítést, a Belgrád-Budapest vasútvonalat vagy a budai várbeli nagyberuházásokat le kell állítani, de meg kell őrizni például a költségvetési és a monetáris politika összhangját, ebben ugyanis jól teljesített Magyarország az elmúlt években.

A GKI vezetője szerint sokkal több megértés, gondolkodás, együttműködés, és kevesebb korrupció illetve zaj az, amire a magyar gazdaságnak és társadalomnak szüksége van.

Az elmúlt száz év egyik legjobb időszakát éljük

Virág Barnabás a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikáért és közgazdasági elemzésekért felelős ügyvezető igazgatója kivételes gazdaságtörténeti időszaknak tartja a jelenlegit. A magyar gazdaság az elmúlt öt évben három százalék feletti növekedést ért el és ezt valószínűsíthetjük középtávon is, így pedig már 8-9 éves konjunktúrát tudhat majd maga mögött Magyarország, ami hosszú időnek számít. Szerinte az elmúlt száz évben ez a második vagy harmadik leghosszabb olyan növekedési időszak, amelyben a növekedési ütem meghaladja a két százalékot.

Ráadásul ez lesz az első növekedési szakasz az elmúlt száz évben, amelyben az államadósság és a nettó külső adósság is csökken.

A régióhoz viszonyított lassabb korábbi magyar növekedés egyik fő oka a belső kereslet gyengélkedése volt. Miközben 2017 volt az első év, amikor a magyar fogyasztás volumene elérte a 2007-es szintet, a lengyeleknél már 35 százalékkal nagyobb a fogyasztás szintje, mint a válság előtt. Márpedig a vállalatok kapacitásbővítő beruházásait a fogyasztás élénkülése ösztönzi. A jövőre nézve a fogyasztás élénkülése ezért komoly növekedési tartalékot jelent Magyarországnak. 

Hozzátette, hogy a válság tanulsága is az, hogy a kereslet befolyásolja a gazdaság potenciális növekedési ütemét. Emiatt a magyar gazdaság növekedési képessége kedvezőbb, mint amit a Bizottság számai mutatnak.

Az elmúlt száz év legkedvezőbb gazdasági helyzete kiváló lehetőséget teremt a versenyképességi fordulathoz, amire azért van szükség, mert

a felzárkózáshoz a három százalék körüli potenciális növekedési ütem még nem elegendő.

Ezért a növekedést tartósan négy százalék fölé kell emelni – figyelmeztetett.

E törekvésnek lesz az egyik pillére a munkapiac. Itt a demográfia 2020-tól egyre inkább a növekedés korlátjává válik, ezért is lényeges a négy százalék alatti munkanélküliség megőrzése, azaz a jelenlegi teljes foglalkoztatás fenntartása. A születésszám növekedését egy a fogantatástól a munkapiacig tartó csomaggal kell ösztönözni.

Hangsúlyt kell azonban helyezni a munkapiac minőségi jellemzőire is, ebben az oktatás a kulcstényező – tette hozzá. Az oktatásban a problémamegoldási készségeket, illetve a digitális tudást kell fejleszteni, amit akár már általános iskola előtt el lehet kezdeni. Ezen túl a reálvégzettségűek arányát érdemes növelni, mert ebben a régiós átlagtól elmaradunk.

A következő évek egyik legnagyobb kérdése a munkapiacon a bérfelzárkózás lesz Virág Barnabás szerint.

Itt a célunk az lehet, hogy a következő 10-12 évben a reálbéreket képes legyen megduplázni a gazdaság.

Vértes Andrásra utalva hozzátette, hogy a külföldi munkavállalók aránya hazánkban nem kimagasló régiós összevetésben és e tendencia kormányoktól függetlenül, a bérkülönbségek miatt alakult ki.

A növekedés másik pillére a tőkeállomány, amely szorosan összefügg a hatékonysággal. E területen a fő probléma a hazai kkv-szektor elaprózott szerkezete, a mikro- és kisvállalkozások túlsúlya. A sikeres piacra lépéshez, az innovációhoz és az exporthoz is nagyobb vállalatméret szükséges. Mivel a munkaerő korlátossá válik, a tőkeintenzitás digitális technológiák általi fejlesztése a négy százalék feletti növekedéshez nélkülözhetetlen lesz.

Összesen 18 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Mint a fenti tudósításból is láthatjuk, a közgazdászok bármit (és bárminek az ellenkezőjét is) képesek megmagyarázni.

Na ja! Vértes András tudja a tutit. 2008-ban amikor mindenki azzal számolt, hogy egyre közelebb kerül a világválság és ez Magyarországon súlyos problémákat fog okozni, Vértesék még 2008-ban is dinamikus növekedéssel számoltak.
Az uniós támogatásokkal kapcsolatos tanulmányuk, elemzésük is hemzseg a hibáktól. A teljes uniós támogatás összegét hasonlítják a GDP-hez, holott a támogatás fele, vagy több, mint fele importbeszerzésre - mezőgazdaságban egy része hiteltörlesztésre - fordítódik, amely összeg nem szerepel a GDP-ben. Az infláció nélküli GDP-hez hasonlítják az uniós támogatásokat, ugyanakkor az uniós támogatások az inflációval növelt kiadásokat támogatják.
Vértes jobban tenné ha hallgatna és levetné a "szürke" kardigánt.

Válaszok:
marko11 | 2018. április 20. 10:22

Székely Istvánnal és György Lászlóval viszont maradéktalanul egyetértek. A kormányzati elképzelésben pedig visszatükröződik amiről beszélnek. Továbbá ezzel van összhangban az MNB tevékenysége is.

"Valahol célt tévesztettünk"

Na ja! Vértes András és csapata célt tévesztett. Mosópor ügynöknek kellene elmenniük, ott talán sikerük is lenne.

Vértes mindig öltöny-nyakkendő (talán még mandzsetta-gomb is, talán még a Mandiner új divat-szakértője is kifogástalannak tartaná...az öltözetét.)

Válaszok:
Berecskereki | 2018. április 20. 10:33

Mivel a szürke idézőjelek közé van téve ebből az következik, hogy nem az öltözködésre vonatkozik, hanem az alaptémára.
Ha nem tudod kitalálni, hogy mi lehet ez a más, szívesen segítek.

Válaszok:
marko11 | 2018. április 20. 14:21

"2008. október 27.
Vértes András a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke azt mondta, a 2009-es évre vonatkozó előrejelzéseiket módosítják. 2009-ben várhatóan stagnál a gazdaság, fél százalékos GDP növekedésre számítanak, a lakosság fogyasztása mérséklődni fog, a cégek beruházásai csak jelentéktelen mértékben növekednek majd. Gyorsan javul majd az ország egyensúlyi helyzete és az infláció csökkenni fog, mert a világban az olajárak lefele mennek."
https://tenyek.hu/tenyek/10605..

Na ja! Stagnált. A hozzá nem értés.

Korábbi GKI előrejelzés 2009 évre

„A gazdasági növekedés 2008-ban a tavalyi 1,1% után gyorsul, de már csak 2% körül várható (még szeptemberben is 2,7%-ot valószínűsítettünk). Ez a gyorsulás is szinte kizárólag két, 2007-ben nagy visszaesést elszenvedő ágazat, a közszolgáltatások (3,4%-os visszaesés után 1%-os növekedés) és a mezőgazdaság (23%-os visszaesés után 25% körüli növekedés) javulásának köszönhető. Az ezeken kívüli un. magágazatok növekedése 3,5%-ról várhatóan 1%-ra csökken, tükrözve az európai konjunktúra romlását. Markáns az ipar lassulása, mindenekelőtt az export drámai lefékeződése következtében. Az építőiparban lassul a visszaesés mértéke, a kereskedelemben stagnálás közeli állapot várható.”
http://www.lepeselony.hu/hu/ga..

Mindez köszönő viszonyban sincs a tényszámokkal.

Vértes András és "szakértő" társai évente jósolják az összeomlást. Nem veszik észre, vagy a megbízóiktól kapott bőséges honrárium miatt nem akarják észrevenni az igazságot.
Amit a magánnyugdíj pénztárakról ír, az meg totál hazugság.
Rákosi vezette be a felosztó- kiróvó nyugdíj rendszert, az nem egyeztethető össze az adóhivatal által beszedett kötelező manyuppal.
Az állam egyszerűen a nyugdíjakat fizeti az államosított manyup pénzből, visszavette ami az övé.
Ebben az ügyben még Strassburgban sem sikerült nyerni Mo. ellen.
Persze Vértes haverjainak a magánnyugdíj pénztári jól fizető állások elvesztése miatt van problémájuk.
Amikor meg elszámolás volt, hozam az csak elvétve jelentkezett.
Akinek szerencséje volt, az kapott hozamot, mert azt természetesen nem államosították.
Nem is értem a fenti gazdasági adatok után ki szavazott az ellenzékre.
Mert a demagógia mellett csak káoszt igértek.
Ne tévedjen senki, a vezér azon az oldalon győzelmük esetére káoszt igérő Gyurcsány, Botkát is megbuktatta.

nem is a szürkére reagáltam, hanem a kardigánra (egyébként én is csak poénnak szántam, de nem jött be, nem baj)

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés