2010 előtt nőtt, 2010 után csökkent az államadósság

2018. március 22. 22:28
2010-ig Magyarországon az államadósság rendkívül gyors ütemben emelkedett. 2002-ben az adósság még a GDP (az egy év alatt megtermelt bruttó hazai termék) 55 százalékát tette ki, 2010-ben pedig már közel 80 százalékát. A politikai instabilitással megtörhet az államadósság 2010 óta csökkenő trendje.

2010 előtt: instabilitás és eladósodás

2010-ig Magyarországon az államadósság rendkívül gyors ütemben emelkedett. Az Eurostat adatai alapján 2002-ben az adósság még a GDP (az egy év alatt megtermelt bruttó hazai termék) 55 százalékát tette ki, 2010-ben pedig már közel 80 százalékát (lásd a fenti ábrát). 


2002-2010 között történelmi viszonylatban is ritka, 25 százalékpontos emelkedés történt az adósságrátában, a magyar állam csak eladósodás árán tudta ellátni alapvető feladatait. Ez azt jelenti, hogy átlagosan minden évben több mint három százalékponttal nőtt a magyar állam adósságrátája. Mindez egy olyan nagyon kedvező világgazdasági felívelő szakaszban történt, amely egyébként jelentősen megkönnyítette volna az adósság csökkentését. 

2008-ra ráadásul Magyarország államadósságban túlnőtt az uniós és az euróövezeti átlagon is, annak ellenére, hogy 2002-ben még a magyar államadósság volt alacsonyabb.

A 2010 előtti átlagos eladósodási tempóval haladva 2018-ra a GDP 105 százaléka lenne a magyar államadósság.

A magyar állam eladósodottabb lenne, mint Spanyolország, és csatlakozott volna a magas adósságot maguk előtt görgető mediterrán országok klubjához.

Ehelyett a magyar államadósság már 2011-től csökkenő pályára állt, így már a hetven százalékot közelíti, középtávon pedig hatvan százalékra csökkenhet. 

Az Európai Unióban és az eurózónában egyébként nem 2011-től, hanem csak 2014-től kezdett csökkenni – a magyarnál továbbra is jóval magasabb – adósságarány.
 

Az instabilitás veszélybe sodorná az adósságcsökkentést

A gazdasági teljesítmény lehetővé tette, hogy Magyarország gazdasági szuverenitásának növelésével nemzeti érdekeit is fokozottabban érvényesítse. Az ország ezáltal volt képes megvédeni magát az Európát sújtó válságoktól, annak ellenére, hogy a balkáni útvonal miatt például a tömeges migrációs válságnak is Magyarország volt kezdetben az egyik leginkább kitett uniós ország.

Ezen eredmények legfontosabb feltétele az elmúlt nyolc év politikai stabilitása volt, ami Európában és Közép-Európában is versenyelőnynek számít. 

Bár a politikai stabilitás a gazdasági siker alapja, több hazai politikai szereplő megszólalásai is azt jelzik, hogy hatalomra kerülésük esetén politikai válsághelyzet alakulna ki: Karácsony Gergely egy nyilatkozata szerint alaptörvény és törvényesség nélkül működtetné az országot, és megkezdené a jogállam azonnali lebontását.

Káosz, válság, elhúzódó tárgyalások és új választás jönne egy ellenzéki győzelem után – erősítette meg Gyurcsány Ferenc egy rádióinterjúban, hozzátéve, hogy ez nem lenne probléma, mivel más országok is képesek voltak már stabil kormány nélküli működésre. Márpedig a kétezres években a politikai instabilitással együtt növekedett az államadósság is Magyarországon.

Amiről elfeledkeznek, hogy a politikai instabilitás óriási gazdasági kockázatokat is hordoz: egy brit pénzügyi lap már arra intette a külföldi befektetőket, hogy beruházásaikkal inkább várják ki, hogy folytatódhat-e a jelenlegi sikeres gazdaságpolitika. 

 ​
Nyitókép: az államadósság aránya a GDP-hez képest, Eurostat. 

 

 

Összesen 107 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Még utólag is összeszorul a torkom, ha belegondolok, hogy mit műveltek azok a haramiák 2006 és 2010 között az országgal.

A ballibnek sikerült részben attolni a saját bűnét a kormánypártra, miszerint mindenki korrupt és lop.
Ezt a hazugságot sokan el is hitték bizonyítékok nélkül.

Önmagában kiragadva lehet nézni, de nem életszerű a többi tényező egymásra hatását kihagyni.

Elolvastad, hogy mi van a cikkben? Értelmezni is tudod?
Nem valószínű.

A hiány csökkenése a GDP %-ban van és nem abszolút értékben.

Ennek elsődleges oka, hogy 2002-2009 időszakéban a költségvetés éves hiánya duplája volt a GDP növekedésnek. Történt ez olyan időszakban amikor a velünk együtt csatlakozó országoknál a GDP növekedése meghaladta a hiányt.

Számokban. A költségvetési hiány a GDP %-ban; 2005--7,8 %, 2006-ban -9,3 %, 2007-ben -5%, 2,8-ban 3,7 %, 2009-ben 4,5%, 2012 évtől pedig 3 %-on belül ésl a GDP növekedése meghaladja a hiány növekedését, melynek következtében a GDP %-ban csökken az adósságállomány.

Ha a balliberális kormány 2002-2007 között tartja az azt az ütemet a hiány csökkentésének mértékében ami 1998-2002 időszakában volt, akkor 2007-re a hiány mértéke 3 %-on belülre kerül, bevezethettük volna az eurót és akkor a kamatköltségek a fele lett volna, nem lett volna devizaválság, a devizahitelesk - beleértve az államot, az alrendszereit, a vállalkozásokat, a háztartásokat -

Válaszok:
Berecskereki | 2018. március 23. 7:05

a devizahitelesek - beleértve az államot, az alrendszereit, a vállalkozásokat, a háztartásokat - nem kerülnek csapdahelyzetbe és a válságból való kilábolás is könnyebb lett volna és 2014 évre elérhető lett volna, a költségvetés szuficites egyenleggel történő teljesítése.

Válaszok:
Berecskereki | 2018. március 23. 7:19

Ha az általam leírtakat figyelembe vesszük és összeadjuk a központi költségvetés, az alrendszerek, a vállalkozások, a lakosság által felvett hiteleket és ezt az összeget levonjuk a GDP értékéből akkor azt kapjuk eredményként; 2002-2010 időszakában nem növekedett a GDP, hanem folyamatosan csökkent. Röviden> A 2002-2010 időszakában a GDP növekedésének forrása hitel volt. Döntően deviza hitel. Amennyiben tovább boncolgatjuk azt is tapasztaljuk, hogy a felhasznált hitelek nem a reálgazdaságban értékesültek - termelő szektorokban történő beruházás - így a következő években nem növelték a GDP értékét.
2010 után ennek az ellenkezője történik.

Ha figyelembe vesszük a mostani ellenzék választási ígéreteit, akkor ugyanaz lenne az eredménye, mint ami 2002-2009 időszakban volt. Röviden; két év alatt az ország ismét csődközelbe kerülne.

"1. A nominális adósság történelmi csúcson van. "

Ennek az állításnak ebben a formában nincs jelentősége. Azt kell megnézni, hogy 2002-2009 és 2010-2017 időszakában mire fordítódott a felvett hitel és milyen megtérülése van.

"2. A Fidesz úgy növelte az adósságállományt, hogy közben az állam jelentősen kevesebbet költött oktatásra, egészségügyre és az állami szférában dolgozók bére is csak 2 éve kezdett el emelkedni."

Szerinted forintban kifejezve mennyi költöttek 2002-2009 és 2010-2017 időszakában az oktatásra, egészségügyre? Ugyanezen időszakokban hogyan alakult a létszám?
Az adatokhoz szükséges a forrás helye is. (link)

A 680 milliárd nem 3 %, hanem 1,9 %. Megközelítően ennyi a korábban - 2010 előtt - felvett hitelek kamata.
A 3 % 1063 milliárd forintnak felel meg.
A 70 % 24794 milliárd, a 20 % 7084 milliárd forinttal egyenlő.

A Nemzetgazdasági Minisztérium honlapján a beszámolókat megtalálhatod. Ott részletezve vannak a bevételek és kiadások.

Az Orbán kormány célként jelölte meg a szufiicites költségvetés elérését. A jelenlegi körülményeket véve figyelembe ez kb 2022-re teljesíthető lesz.

Ezzel kapcsolatban egy írás 2015-ből: https://www.vg.hu/gazdasag/nem-eleg-a-hiany-eltuntetese-444450/

A grafikon nem hibás, mert az Eximbank 720 milliárdos adóssága 2018 évben lett beemelve Így a 2017 éves hiány összegében még nem jelenik meg.
Máskülönben az Eximbank hitele nem ugyanaz, mint amikor a költségvetés hitel vesz fel és abból fedezi a kiadásait. Ez sz összeg az Eximbank hitelezését biztosítja és folyamatosan megtérül.

Válaszok:
Berecskereki | 2018. március 23. 8:42

Ehhez kapcsolódik a portfólió cikke.

Váratlanul elbukta Magyarország az óriási elszámolási csatát - Egy hajszálon múlt a győzelem
https://www.portfolio.hu/gazdasag/varatlanul-elbukta-magyarorszag-az-oriasi-elszamolasi-csatat-egy-hajszalon-mult-a-gyozelem.259027.html

(Megjegyzés: Ha a linkkel nem olvasható, akkor a keresőbe be kell írni a címként megadott szöveget és így elérhető lesz a teljes írás szövege.)

további plakát ötlet:
bruttó 300.000 ft havi fizetés, 3 gyerek

2009:
-nettó bér: 181.000 ft
-munkáltató összes költsége: 395.300ft

2018:
-nettó bér: 295.000 ft
-munkáltató összes költsége: 363.000 ft

esetleg százalékosan alá betenni, hogy a dolgozó emberek hány százaléka keresett legalább ennyit 2009-ben, és mennyi most.

mondjunk nemet a vizuális környezetszennyezésre! igent a pozitív kampányra.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés