A passzív befektetések halála

2017. október 29. 17:07

Zsiday Viktor
Zsiday.hu
A vagyoni egyenlőtlenségek csökkenni fognak, mert több marad a munkásoknál.

„Ami nincs, az értékes, tehát a munkaerő felértékelődik, emelni kell tehát a béreket, ami egyrészt a profitráta csökkenéséhez vezet, másrészt szükségessé teszi a vállalati beruházások növelését, hiszen az egyre dráguló munkaerőt majd nyilván megpróbálják részben gépekkel kiváltani. Eközben azonban az emelkedő bérek emelkedő árakhoz, azaz gyorsuló inflációhoz vezetnek majd, ami magával vonja a kamatemelések szükségességét is (de a jegybankok, mivel nem ezen szocializálódtak, sokáig nem fogják elhinni az inflációt, és emiatt »üldözni fogják a görbét«, pont mint a 70-es években, ami táplálni fogja az inflációt). A magasabb kamatszint azonban alacsonyabb árazási mutatókat fog jelenteni a részvények számára, pedig a profitok egyébként sem fognak annyira nőni, mint a GDP. Ez azt jelenti, hogy a következő 10-15 évben a profitnövekedés éves átlagban alig lesz több nullánál, miközben az árazási mutatók lejjebb csúsznak, így a részvényeknek a nominális hozama sem lehet nagyon több, mint nulla! A kötvények szintén nem fognak jól teljesíteni egy emelkedő hozamkörnyezetben, a megtakarítók tehát rosszul járnak, mindenképpen reálveszteséget szenvednek el.

Ez egyben a Piketty-hype lecsengését is jelenti: a vagyoni egyenlőtlenségek (amelyeket nagyrészt éppen a 80-as évektől zajló fenti folyamatok okoztak) csökkenni fognak, mert több marad a munkásoknál, a nagy megtakarításokkal rendelkezők pedig vagyoncsökkenést fognak elszenvedni, tehát a dolgozók relatíve gazdagodni fognak a kapitalistákhoz képest.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 25 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Van igazság abban amit a szerző ír, de mindennel nem lehet egyetérteni. Ilyen példáúl a jegybankkal kapcsolatos állítása.
A jegybank az irányadó kamatot akkor fogja emelni, ha a fogyasztás növekedését hitel fűti. Az árak pedig akkor emelkednek, ha a fizetőképes kereslet növekszik. Ezt jelenleg jól látjuk a lakásépítésnél, az ingatlan eladásoknál. A fizetőképes kereslet forrása lehet a jövedelem (munkabér, osztalék, tőkejárulék, stb.) és hitel. Amennyiben a fogyasztás növekedésének a jövedelem növekedése a forrása nincs probléma. Akkor van probléma, ha a fogyasztás növekedése mögött nagyobb részben hitel van. Ekkor lép a jegybank.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés