Ben H. Winters: Gyilkosság világvége előtt

2017. május 30. 10:47

Duba Dániel
Supernatural Movies
Ha jön az armageddon, már a gyilkossági nyomozás sem ugyanaz.

Ben H. Winters olyan mash-up regényekkel kezdte pályafutását, mint az Értelem és érzelem és tengeri szörnyek, vagy az Android Karenina, de elismert íróként csak a Gyilkosság világvége előtt megjelenése óta hivatkozunk rá. Tény ami tény, megkapta érte az Edgar-díjat, de azért azt is el kell mondjam, hogy ámbár a nyomozás logikusan felépített, a történet pedig érdekes, ebből a szempontból a könyv egyáltalán nem kiemelkedő, Wintersre még rengeteg házifeladat vár, hogy egyáltalán közelébe kerüljön a nagyoknak. Ami viszi az olvasót előre, az a világvége előtti hangulat, és ez az érdekes felütés, hogy immáron minden végleges, hogy mindennek értelme van, amit teszünk vagy éppen semminek sincs, habitus kérdése. Lehet, hogy csak én éreztem úgy, de ebben a világban van valami Paul Auster New York trilógiájának súlyos melankóliájából, valamint a nyomozójának karakteréből, de ez most sokkal nagyobb dicséret volt, mint amit Winters könyve megérdemelne.

Persze most mondhatnánk azt, hogy ez egy trilógia első kötete, és hiszen ott van még a másik kettő, de az író korántsem három részes könyvnek indult neki az elején, ez az ötlet csak később kristályosodott ki benne. Innen nézve pedig a világvége előtti gyilkosság, azaz maga az ügy, és a hozzá tartozó nyomozás kicsit vékony. Egészen pontosan 272 oldalnyi »vékonyságú«, amolyan másfél délutános sztori. De ennyit a negatívumokról, ugyanis ez a könyv bemutatkozásnak épp megfelelő, felütésnek elegáns, kezdetnek figyelemre méltó.

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés