Internet of Things IV.

Okos városok: Songdo, Barcelona, Amszterdam és a többiek

2016. február 5. 10:45
Az intelligens város, amelynek a dolgok internete (Internet of Things, IoT) az egyik alapeleme fejlett és egyben környezetbarát infokommunikációs technológiákkal javít a lakók életminőségén, alakít ki valódi urbánus közösségeket. A dél-koreai Songdo volt az első ilyen projekt, azóta rengeteg fut világszerte: Rio, Bécs, Vancouver Amszterdam, Barcelona, Boston, indiai városok…

Az intelligens városok három szintje különböztethető meg.

Az első kifejezetten technológia-vezérelt, ez a legelterjedtebb (Songdo, a portugál PlanIT stb.), a projekteket tech-szolgáltatók irányítják. A futurisztikus víziókban kevésbé hangsúlyos a város és lakosság interakciója.

A második szinten a fejlesztések már maguk a városok vezetésével történnek. Technológia és életminőség szorosabban összekapcsolódik egymással, előbbi az utóbbit szolgálja. A legmodernebb mai kezdeményezések (Rio, Barcelona stb.) tartoznak ebbe a csoportba.

A legújabb, mindössze egy-két éves harmadik szinten a lakosság bevonásával kivitelezik a projekteket (Amszterdam, Vancouver stb.), például Bécsben a helyi lakosok a Wien Energy vállalattal együttműködve befektetőként is részt vehetnek naperőművek építésében.  
 
Songdo

Klímavédelem, megújuló energiák, ökológiai lábnyom, fenntarthatóság, tudásalapú gazdaság általában mind fontos szempont az intelligensváros-projektekben.

E kezdeményezések legismertebbike a Szöultól mintegy 60 kilométerre, a nemzetközi repülőtérhez közel fekvő, 70 ezer lakosra tervezett különleges felhőkarcoló-zöldövezet együttes Songdo. (A város területének 40 százaléka zöldövezet!)

Az építkezéseket 2003-ban kezdték, a tervek szerint 2020-ban fejezik be, az összes smart city projekt mintájának tekintett várost jelenleg kb. 35 ezren lakják. Mindenhol mindenről szenzorok gyűjtik az adatokat, értesítenek, hogy mikor jön a busz, probléma esetén a városvezetést informálják. A hulladékból a jövőben megújuló energiát generáló különleges szemétlerakó-rendszer, elektromos autókra kitalált töltőállomások, a tiszta ivóvíz mellékhelyiségben történő használatát megakadályozó víz újrahasznosítás – az elgondolkodtató ötletek sokakat megihlettek.

A dél-koreai csúcsváros azonban távolról sincs még kész… 

Barcelona

Barcelonában a CityOS – „városi operációs rendszer” – keretében sok projektet indítottak be, amelyek valamilyen formában intelligensváros-alkalmazásokat eredményeznek.

A Poblenou Központ parkjában bevezetett öntözőrendszer például a növényeknek megfelelő vízszintről stb. küld valósidejű adatokat a kertészeknek. Az új buszrendszer a leggyakoribb útvonalak adatelemzésén alapul. A legfrissebb technológiák integrációja a forgalmat optimalizálni igyekvő intelligens közlekedési lámpák működésében is tetten érhető. Sürgősségi esetekben szintén a közlekedésirányító-rendszer adatait elemzik, így érik el, hogy például a mentők késedelem nélkül érkezzenek a helyszínre.

Ezekből és hasonló adatokból hozták létre a nyílt forrású Sentilo middleware-t. (A middleware vagy köztes szoftver általában az operációs rendszerek mögötti, azok számára nem elérhető szoftveralkalmazásokat biztosító program.)

Amszterdam

2009-ben indult a jelenleg 79 különféle projektet egybefoglaló, helyi lakosok, üzletemberek és kormányzat által közösen kidolgozott Amsterdam Smart City kezdeményezés. A közös platformon összekapcsolódó projektek a vezeték nélküli eszközöktől a város valósidejű döntéshozásáig rengeteg területet lefednek. A forgalom csökkentése, energiatakarékosság és a közbiztonság növelése a közös általános célok.

A lakosok törekvéseinek promótálására évente tartanak intelligens Amszterdam versenyt: mindenféle témába vágó alkalmazási és fejlesztési javaslatot elfogadnak. A Mobypark app például lehetővé teszi, hogy parkolóhely-tulajdonosok kiadhassák a szabad területet. Az alkalmazás által generált adatokat a városi önkormányzat a parkolás iránti kereslet és a közlekedés pontosabb megismerésére használja.

Sok lakást okos gázmérővel és hasonlókkal szereltek fel, amivel az energiafogyasztás csökkentése a cél. Más kezdeményezések a rugalmasabb közvilágítást segítik elő. Utóbbi szintén hasznos az önkormányzatnak: valós időben figyelhetik az utcai fényeket, és ezzel összefüggésben okosíthatják a közlekedést. Például motorosoknak, autósoknak adhatnak online tanácsot, hogy mikor melyik útvonalat válasszák.



A sok-sok projektben a célok mellett a dolgok internete a leginkább közös elem.
Az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) stratégiájában kulcsfontosságú IoT Közép- és Kelet-Európában 2015-ben kapott nagy lendületet. Az IDC szerint a következő években Magyarországon lesz a terület regionális éllovasa.

(A hazai smart city projektekről a sorozat következő részében olvashatunk.)
 


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés