Nézőpont: Még mindig a híradókból tájékozódnak leginkább az emberek

2013. október 2. 16:26
A híradók továbbra is meghatározó szerepet töltenek be az emberek tájékozódásában, elsősorban e műsorokból szerzik az információkat, ezért alapvetően befolyásolják a nézők gondolkodását és világról alkotott képét – állapította meg a Nézőpont Intézet Médiaműhelye közvélemény-kutatásában.

A Médiaműhely kifejtette: a kutatásban megkérdezettek 62 százaléka nyilatkozott úgy, hogy naponta hallgat vagy néz hírműsorokat, míg a megkérdezettek negyede hetente több alkalommal. Ezzel szemben a válaszadók mindössze 3 százaléka állította, hogy soha nem figyeli a hírműsorokat.

Az idősebb korosztályok aktívabban követik a rádióban, televízióban elhangzó hírműsorokat, ugyanakkor a 18-29 éves korosztály tagjai közül is minden harmadik válaszadó naponta figyeli ezeket az adásokat. Az intézet kiemelte: a két legnézettebb időszak a délután 18 és este 22 óra közötti, illetve a reggel 6 és 8 óra közötti sáv, a válaszadók 73 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az esti időszakban követi a hírműsorokat, míg 36 százalékuk inkább reggel figyeli ezeket az adásokat.

A hírműsorok megkülönböztetett szerepét jelzi, hogy a válaszadók 60 százaléka nyilatkozott úgy, hogy szinte minden nap várja a híradót – fogalmaztak. Az életkorral egyenesen arányosan egyre fontosabbá válnak ezek a műsorok: a 18-29 év közöttiek 33 százaléka várja minden nap a híradót, míg a 60 év felettiek esetében e csoport aránya már 80 százalék. Hangsúlyozták: a magyar lakosság tudatosan követi a hírműsorokat. Ezt bizonyítja az is, hogy az összes megkérdezett 71 százalékára nem jellemző, hogy csak véletlenül kapcsolna oda.

A kutatási adatok szerint a rádiós és televíziós hírműsorok jelentik a magyaroknak az elsődleges tájékozódás alapját. Az összes megkérdezett 47 százalékára teljes mértékben jellemző, hogy e forrásokból szereznek tudomást az új hírekről, míg további 36 százalékra inkább jellemző. Összességében tehát az emberek több mint 80 százaléka a rádióból és televízióból értesül az új információkról.

A Médiaműhely rámutatott: a nyomtatott és az online sajtó szerepe Magyarországon kisebb, ugyanakkor lassú átrendeződés figyelhető meg, mert a fiatalabb korcsoportok egyre inkább az online médiát tekintik elsődleges tájékozódási alapnak. A rádiós és televíziós hírműsorok és a nyomtatott sajtó szerepe a tájékozódásban az életkorral párhuzamosan nő, míg az online sajtóval kapcsolatban ellentétes trendről lehet beszélni: a fiatalabb generációk nagyobb arányban értesülnek az új hírekről ebből a forrásból.

A hírműsorok szerkesztőinek felelősségére hívja fel a figyelmet, hogy az emberek jelentős része elsősorban azokat a híreket követi, amelyek érintik, a többiről rendszerint elkapcsolnak: az összes megkérdezett 42 százalékára jellemző ez az attitűd. Ez a hozzáállás erősebben jellemzi a fiatalabb korcsoportokat, ugyanakkor a 60 évnél idősebbek közel harmada szintén így tesz. A kutatás alapján a hírszerkesztők felelősségét emeli ki az is, hogy a közönség jelentős hányada tényként kezeli az elsődleges forrásból megszerzett információkat: csak az összes megkérdezett 56 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a neki fontosabb híreknek más forrásból is utánanéz, míg 43 százalékra ez inkább nem vagy egyáltalán nem jellemző.

Ez a fajta fogyasztói tudatosság nincs erős összefüggésben az életkorral, csak a legidősebb korosztály esetében mutatkozik némi eltérés. Ezzel szemben az iskolai végzettség jelentősen befolyásolja ezt az attitűdöt: minél magasabb végzettséggel rendelkezik valaki, annál inkább jellemző rá, hogy más forrásokból is utánanéz az őt érintő híreknek.

Az adatok azt bizonyították, hogy a rádiók és televíziók hírműsorai továbbra is az információszerzés vezető forrásai. Az országos lefedettségű rádiók és televíziók a hazai tájékoztatás meghatározó szereplőiként továbbra is töretlen pozícióval rendelkeznek a közvélemény formálásában. A kutatás eredményei ugyanakkor ráirányítják a figyelmet a hírműsorok tartalmi és szerkesztési sajátosságainak vizsgálatára és a hírszerkesztők felelősségére – állapították meg a felmérésben.

A közvélemény-kutatást augusztus 23. és szeptember 3. között kétezer ember személyes megkérdezésével, a magyarországi felnőtt lakosságot nem, korcsoportok, iskolai végzettség és településtípus szerint reprezentáló mintán végezték.


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés