Tartogathat még meglepetéseket az infláció: mutatjuk, mennyivel drágulhatnak az élelmiszerek

Éves alapon 17,6 százalék volt az infláció 2023-ban a Központi Statisztikai Hivatal pénteken közzétett éves adatai szerint. Az élelmiszerek ára 2022-höz képest 25,9 százalékkal nőtt. Ha a tavaly decemberi árszintet hasonlítjuk össze a 2022 decemberi árszinttel, akkor az élelmiszerárak emelkedése már csak 4,8 százalék volt, vagyis alig kellett többet fizetnünk az üzletekben, novemberhez képest decemberben pedig már enyhe árcsökkenést mért a KSH.

Az élelmiszerekkel kapcsolatos inflációs adatok magyarázata, hogy az élelmiszerüzletekben minden idők legmagasabb árait 2023 januárban tapasztalhattuk. A tavaly január és decemberi adatokat nem hasonlítja össze a statisztikai hivatal, de a rendelkezésre álló információk egyértelműen mutatják, 

Egy éve csökken az élelmiszerek ára

Az elmúlt két év világszerte rekordokat döntő inflációt hozott, részben a Covid-19 világjárvány hosszútávú hatásai, részben az orosz-ukrán háború és a Moszkva ellen bevezetett nyugati szankciók miatt. A nem várt események rendkívüli globális piaci pánikhoz vezettek, a befektetők, spekulánsok pedig érdekeik mentén további drágulást okoztak. Az élelmiszerek ára Magyarországon lendületesebben nőtt, mint az Európai Unió többi tagállamában.

Az élelmiszerek korábban nem látott ütemű drágulása három fő okra vezethető vissza:

1. A mezőgazdasági alapanyagok árának meredek emelkedése, amelynek oka az orosz-ukrán háború miatt kirobbant globális pánik volt, mivel az ukrajnában óriási területeken termelő nemzetközi agráróriások nem tudták elszállítani a legfőbb alapanyagokat a fekete-tenger orosz blokádja miatt.
2. az energiaárak példátlan emelkedése, amelynek hátterében az európai unió oroszország ellen bevezetett szankciói álltak, elsősorban az energiaszektort és az energiahordozókat érintő korlátozásokkal.
3. Példátlan szárazság sújtotta 2022-ben egész európát. az aszály gyakorlatilag minden területen éreztette hatását, a rossz termés miatt.

Az energiaárak emelkedése tovább fűtötte az élelmiszer-inflációt, mivel a növénytermesztők költségeit jelentősen emelte, hogy a műtrágya ára megduplázódott, ráadásul Brüsszel megtiltotta a műtrágya importját Beloruszból és Oroszországból, amelyek a háború előtt a legfontosabb műtrágya exportőr országoknak számítottak. A műtrágya előállítási költsége ráadásul megduplázódott az energiaárak hatására.

A mezőgazdasági alapanyagok áremelkedése miatt a takarmányozás költségei másfélszeresére nőttek rövid idő alatt. Ezzel az állati termékek ára is óriásit emelkedett. A piaci pánik, a termelők önköltségének sokszorosára emelkedése és az aszály együttesen idehaza ráadásul jelentősebb áremelkedést hozott az élelmiszereknél. Ennek oka, hogy a háború előtt a rezsicsökkentésnek köszönhetően Magyarországon éveken át alacsonyabb termelési költségszinten lehetett élelmiszert előállítani a többi uniós országhoz képest.

A trappista ára mutatja az elmúlt két év örökségét

A 2022-es év volt tehát a valódi árrobbanás éve. A legnagyobb drágulást a tejtermékeknél és a sütőipari termékeknél tapasztalhattuk. A trappista sajt és a vaj ára több mint duplájára drágult egy év alatt. Tavaly a januári csúcsot követően a tejtermékek ára mérséklődött először, az áresés pedig felgyorsult az év végére. Olyannyira, hogy tavaly január és december között 

• 38,5 százalékkal csökkent a trappista sajt,
• 28 százalékkal a vaj,
• 20 százalékkal a tejföl,
• 17,5 százalékkal az ESL tejek és
• 17 százalékkal a tojás ára.

Szintén 10 százalékot meghaladó mértékben esett vissza a kenyérfélék, a lisztek és a napraforgó étolaj fogyasztói ára, míg a száraztésztákat 15-20 százalékkal olcsóbban kaptuk meg 2023 utolsó hónapjában, az év első hónapjához képest.

Újra az alacsony árak miatt fájhat a gazdák feje

Mára a világpiaci mezőgazdasági alapanyagárak alacsony szintre csökkentek. Ez kiemelten sújtja az európai termelőket, legfőbb oka az Ukrajnából az Európai Unióba érkező, jóval olcsóbban előállított alapanyagok árleszorító hatása, valamint a Kínából és Dél-Amerikából érkező hírek a kedvező terméskilátásokról.

Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) összesítése szerint 2024 januárjára az árszint már a 2021-es szintre tért vissza. Ez alól egyedül a cukor ára jelent kivételt, amely az El Nino jelenség miatt jelentősen drágult az év folyamán. A brazil cukornádültetvények időjárását érdemben befolyásoló légköri jelenség sokáig veszélyeztette az ültetvényeket, mivel a fontos termőterületeken komoly aszállyal fenyeget. Az elmúlt hetekben érkező hírek ugyanakkor megnyugtatták a globális cukorpiacot, így

A magyar üzletekben a kristálycukorért most 40-50 százalékkal kell többet fizetni, mint egy éve, bár 2021 végéig az európai túlkínálat miatt kimondottan alacsony volt a kristálycukor ára.

Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán