A rezsicsökkentés örök szálka Brüsszel szemében

2023. november 10. 09:44

Az kitűnik, hogy az Európai Bizottság valójában már a bevezetéstől, 2013 óta nem tudja elfogadni a magyar rezsicsökkentés intézményét. Interjú.

2023. november 10. 09:44
null
Cseh Tamás Zoltán
Cseh Tamás Zoltán
Magyar Nemzet

„Mi az alapvető oka, hogy az Európai Bizottság támadja ezt az intézkedést?

Az kitűnik, hogy az Európai Bizottság valójában már a bevezetéstől, 2013 óta nem tudja elfogadni a magyar rezsicsökkentés intézményét, az ugyanis szálka Brüsszel szemében. A rendszer – hatékonyan alkalmazkodva a mindenkori hazai és külföldi energia-realitásokhoz – a kritikák ellenére elérte azt, hogy a fogyasztók fenntartható módon, gazdasági teherbíró képességükhöz képest megfizethető árú áram- és gázszolgáltatáshoz, távfűtéshez és víziközműhöz jussanak hozzá. Így volt ez 2013-ban, a rezsicsökkentés első szakaszában, és így van ez a 2022-től életbe lépett rezsicsökkentési rendszer második szakaszában is. 

A bizottság megközelítésével az a probléma, hogy minden szektort – így az energetikai szektort is – mint egy steril laboratóriumban működő egységet néz. Ez a megközelítés az 1990-es években uralkodó, a nyugati jóléti államok gazdasági berendezkedését tükröző neoliberális, az árcsökkenést önmagától előidéző piaci elveken alapul, amelyek mára az energetikában bizonyos értelemben már meghaladottak, hiszen nem idéztek elő „automatikus” árcsökkenést. Uniós vezetők azonban nem képesek sem ezt, sem pedig azt belátni, hogy az egyes tagállamok kormányai nem elvont piaci gondolatok mentén kívánják az energiapolitikájukat meghatározni, hanem saját energiabiztonságuk, egyedi társadalmi és gazdasági sajátosságaik alapján – hiszen ők elsődlegesen saját állampolgáraik irányába felelnek.

(...)

Ez utóbbi nagyon visszafogott megállapításnak hat. Mit jelent pontosan, hogy »alacsony szinten mozgott«?

A KSH adatai szerint a rendszerváltoztatást követően egészen 2010-ig a magyar háztartások által viselt energiaköltségek a negyvenszeresére nőttek, a háztartási gáz ára pedig ugyanezen időszakban 3500 százalékkal emelkedett. Míg az energia ára éves átlagban 20,2 százalékkal emelkedett, addig a reálbérek mindösszesen egy százalékkal. A magyar háztartások a pénzük jelentős részét az energiaszámlákra fordították, nem sokkal elmaradva Bulgáriától és Romániától. Tehát a magyar társadalom jelentős részének megélhetési problémát okoztak a rezsiszámlák. Így 2010-től kezdődően a döntéshozóknak választaniuk kellett: folytatják-e az elvont piacgazdasági modell szerint a magyar energiapolitikát vagy a társadalmi és gazdasági realitásokat figyelembe véve változtatnak ezen. 

A döntés világos volt: a kabinet 2010-től először befagyasztotta az árakat, majd 2013. január 1-jét követően – egy éven belül, három lépésben – mintegy 28 százalékkal csökkentette a lakossági energiaárat. Ezzel a magyar társadalom anyagilag erősebbé vált, a rendszer fenntarthatónak bizonyult, és az energiaszolgáltatók működését sem borította fel. Persze a rezsicsökkentést már a kezdetektől támadták, és Magyarországgal szemben kötelezettségszegési eljárás indult. A bizottság ebben az eljárásban kifejtette: számára lényegtelen, hogy a magyar intézkedés célja az energia árának csökkentése a lakossági felhasználóknak, mert minden intézkedés csak akkor lehet helyes, ha megfelel a versengő piacnak, valamint az energiaszolgáltatók által elvárt nyereségnek. Ezt az eljárást 2020-ban jogi úton Magyarország megnyerte, de úgy tűnik, hogy ezt az eredményt a bizottság mind a mai napig nem tudta elfogadni. 

Ha jogilag nem is, de »szakpolitikailag« volt megalapozott része a kritikáknak?

A rezsicsökkentés eredményei szerintem minden szempontból vitathatatlanok és tényeken alapulnak. 2020-ra hazánkban az energiaköltségek átlagban több mint 35 százalékkal csökkentek, a rezsiszámlákkal való elmaradás, illetve az otthon felmelegítésére való képtelenség pedig több mint a felével csökkent. A villamos energia hazai ára a második legolcsóbb lett az EU-ban, míg a földgáz ára a legolcsóbb lett. Amellett pedig, hogy az energiaár csökkent, a jövedelmi viszonyok jelentősen javultak. Így több pénz maradt a magyar családoknál.”

Nyitókép: Twitter

 

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 7 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Pelso j.
2023. november 11. 08:43
zolika, Elfelejtetted levezetni: az energiahordozók beszerzési árához milyen és mekkora tételek jönnek hozzá, amire lakossági fogyasztói ár lesz. Ugyanezt más piacokról történő beszerzés esetén is. Tudod, a hitelesség nem szóvirágokból terem.
szemlelo-2
2023. november 10. 11:49
Nagyjából el lehet mondani, hogy az állam csak megalapozott helyzetben nyúljon bele a piaci folyamatokba. Általánosan elfogadott, hogy pl. az állam feladata megakadályozni a monopóliumok kialakulását (mert az felfüggeszti a piacot). Persze még azok az államok sem hajtják ezt végre, amelyek legjobban el vannak erre köteleződve és még törvény is előírja nekik (Amerikában nem tettek semmi lényegeset sem a Microsoft, sem a Google, sem a Facebook ellen, jóllehet monopol helyzetben vannak). Az energiaellátás speciális terület. Itt valójában oligopóliumokról beszélhetünk. A területen jelentkező, a szokásos profit színvonalnál jóval magasabb nyereségesség elég jól mutatja ezt. Meg az is, hogy erre a "piacra" nagyon nehéz, szinte lehetetlen belépni. Ezért a piacszabályzó intézkedéseknek igenis van létjogosultsága.
RasPutin
2023. november 10. 10:28
Valaki úgy is megfizeti a piaciár különbséget.
AROON
2023. november 10. 10:03
Ahogy olvasom, ami az átlagembernek jó, az nagyon csípi a libsik szemét!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!