Egy magyar kutatócsoport olyan nyelvi modellt fejlesztett ki, amely egy újságcikkben előforduló tulajdonnevekről képes lesz megmondani, hogy pozitív, negatív vagy semleges kontextusban említik őket a szövegben – derült ki a Transzparens Újságírásért Alapítvány Digitális forradalom a médiaelemzésben című kerekasztal-beszélgetésén, a Scruton MCC-ben.
A Transzparens Újságírásért Alapítvány azzal a céllal kérte fel a Nyelvtudományi Kutatóközpontot egy mesterséges intelligencián alapuló sajtóelemző modell kidolgozására, hogy számszerűsíthetővé lehessen tenni a médiával kapcsolatos folyamatokat, és kvantitatív módon tudják azokat feltérképezni. Ennek során egy olyan saját szoftvert hoztak létre, amelyet „megtanítottak” a politikai újságírás elemzésére – mondta Nagy Károly, az alapítvány menedzsere.
A megalkotott, úgynevezett „szentimentelemző” eszköz képes megtalálni a szövegben lévő összefüggéseket, nyelvi jelenségeket. Yang Zijian Győző, a Nyelvtudományi Kutatóközpont tudományos munkatársa előadásában kifejtette: a szövegfeldolgozás elsajátítása után
A technológia arra is képes, hogy ezt skálázza, azaz hogy „megmérje”, mennyire pozitív vagy negatív az a kontextus, amelyben előfordul például valakinek a neve. Ugyanígy az egész cikkre nézve is meg tudja állapítani – egyfajta átlagként, aggregált értékként –, hogy összességében nézve milyen az „attitűdje”.
A szakember közölte, hogy a program jelenleg tesztelési fázisban van, várják a visszajelzéseket azzal kapcsolatban, hol ront a modell, milyen eseteket nem tud kezelni. Ezek beérkezése után elvégzik a finomhangolást, hogy „még jobban ki tudják szolgálni az igényeket”. Hozzátette, felmerült a „tartalomgenerálás-támogatás” lehetősége is, amely „segíthet a cikkírásban”.
„A főpolgármester alkalmatlansága ellenére megújul a Városliget a kormány támogatásával” – a Transzparens Újságírásért Alapítvány menedzsere ezt a mondatot hozta példaként az alkalmazás működésére, jelezve, hogy a korábbi szoftverek a főpolgármesterre nézve pozitívnak hozták ki ezt a szöveget. „A mienk azonban tudja, hogyan bontsa tulajdonnevekre, és ki tudja mutatni: ez a főpolgármesterre nézve negatív mondat” – magyarázta Nagy Károly, közölve:
„A kifejlesztett szentimentelemző nem a szavakon lovagol, hanem a szó környezetét vizsgálja, azaz megjelenik a szó viselkedési formája” – fogalmazott a Nyelvtudományi Kutatóközpont főigazgatója, akit a kerekasztal-beszélgetésen megkérdeztek arról is, hogy az újságíróknak van-e félnivalójuk a mesterséges intelligenciától, különösen annak fényében, hogy az egyik nagy német kiadó már elkezdte használni a ChatGPT-t tartalomgyártásra. „Sajnálnám, ha értékes újságírók tűnnének el” – kezdte válaszát Prószéky Gábor, aki azonban úgy látja, ez a veszély nem fenyeget, legfeljebb a feladatok átalakulásával lehet számolni, és a mechanikusabb jellegű munkákat vehetik át az új szoftverek. Azonban a minőségi munkát végző újságíróknak szerinte nincs mitől tartaniuk.
Nyitókép: MTI/Czeglédi Zsolt
A gazdaság átalakulása egyfelől a munkaerőpiac felfordulásával, másfelől a csúcstechnológia, a telekommunikáció, a gyógyszeripar, az oktatás és a bankszektor termelékenységének javulásával jár.
Egy algoritmus meglehetősen nagy pontossággal lőtte be a személyek ideológiai nézeteit.
Az EP-képviselők felvennék a deepfake és a mesterséges intelligencia elleni harcot.
Júniusban ül össze a G7. Ott lesz a katolikus egyházfő is.
Jó eséllyel úgy vélné, túl sok minden nem változott, csak kevesebb helyen lehet sétálni, és több helyen biliárdozni.
Kell-e félnünk a mesterséges intelligenciától? Mi, emberek rendelkezünk-e felette? Elveheti-e a munkánkat? Milyen etikai kérdések merülnek fel az MI kapcsán? – szakértőt kérdeztünk.
A kormány és Budapest együttműködésére van szükség a fővárosi cigányügy megoldásához, illetve fejlesztéséhez – véli a romaügyi szakértő. Interjúnk.
Lengyelország jobbat érdemel egy olyan vezetőnél, akiben nincsen semmi tisztelet a sajtó, az igazság és a politikai ellenfél iránt. Kohán Mátyás írása.
