Lengyelország és Magyarország az Európai Unió rosszfiúi, akik egy ideje már egymás hátát vakargatják – írja a Poltico. Vlagyimir Putyin ukrajnai inváziója most úgy tűnik, hogy szakítást okozhat közöttük. Az EU legutóbbi kísérlete, hogy megbüntesse Budapestet azért, ahogyan megfojtotta a demokráciát, lehet az a pillanat, amikor Lengyelország megmutatja, mennyire megdöbbentette egykori bűntársa.
A legutóbbi, Varsót bosszantó politika az, hogy Orbán Viktor megvétózta az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurós uniós segélycsomagot és a minimális társasági adóról szóló globális megállapodást. Míg Putyin inváziója előtt Varsó ezt legitim lépésnek tekinthette volna, most, amikor keményen fellép Oroszországgal szemben, és segíteni akar Ukrajnának, Orbán kíméletlen taktikája átbillentheti a határon.
A vita a napokban csúcsosodik ki, amikor a kormányok szavaznak a Magyarországnak szánt további uniós források befagyasztásáról.
A Bizottság a tervek szerint szerdán tesz hivatalos javaslatot a lépésre. Az EU tisztviselői szerint Lengyelország választhat, hogy továbbra is politikai fedezetet nyújt Budapestnek, vagy elszakad tőle. A forró kását ezután az EU fővárosai kapják meg, akiket arra kérnek majd, hogy feltételesen hagyják jóvá Magyarország kiadási tervét a tömb járvány utáni helyreállítási alapjának keretében, valamint fagyasszák be a 7,5 milliárd eurós rendes pénzeszközöket.
A döntést a pénzügyminiszterek jelenleg december 6-ra tervezett találkozóján kellene meghozni, de az uniós nagykövetek csütörtöki találkozóján már tisztább képet lehet majd kapni. Bizonyos mértékig Lengyelország döntése ezúttal inkább szimbolikus lesz, az EU-n belüli politikai átrendeződés irányába mutat, mintsem konkrét hatása lenne. Még ha Lengyelország és Olaszország - ahol a szeptemberi választásokon oroszbarát elemeket tartalmazó konzervatív kormány alakult – Magyarországgal szavazna is, akkor is valószínű, hogy mindkét döntést minősített többséggel fogadnák el, ami a tömb lakosságának 65 százalékát kitevő uniós országok 55 százalékát jelenti. Ez azt jelentené, hogy Magyarország megkapná a jóváhagyást, de addig nem kapna pénzt, amíg nem teljesíti az összes kért reformot.
Egyelőre nem világos, hogy Lengyelország hogyan fog szavazni, hiszen neki saját érdeke is van.
Megpróbálja kicsikarni az uniós forrásokat Brüsszeltől, és a hajlandóság apró jeleit mutatja, hogy hajlandó lépni. Mivel a jövő őszi választások egyre inkább vitatottnak tűnnek, a kormánynak érdeke, hogy a Bizottság jóváhagyását elnyerje a kifizetésekhez az országnak szánt pénzeszközök felszabadításának kérdésében – írja a lap.
Nyitókép: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő (j) tárgyal a varsói miniszterelnöki hivatalban 2021. december 3-án. Orbán Viktor európai konzervatív pártvezetők munkaülésén vesz részt Varsóban.MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán