Mennyire fenyegeti élelmiszer-ellátásunkat az ukrajnai háború?

2022. április 27. 12:01

Azt tudták, hogy Oroszország és Ukrajna együtt a világon exportált kalóriák 12 százalékát adja? És hogy mennyire kitett Európa az ukrán élelmiszer-behozatalnak? Élelmiszer-drágulásról szóló sorozatunk második részében a háború közvetlen hatásait vizsgáljuk meg!

2022. április 27. 12:01
null
Kohán Mátyás
Kohán Mátyás

Nyitókép: Aratás Harkiv közelében 2019-ben (Anatolii STEPANOV / FAO / AFP)

 

Új cikksorozatunk első részében a globális piac háború előtti állapotával foglalkoztunk – megállapítva, hogy az egyébként is kifeszített állapotban, energiahordozó-, étolaj- és búzahiánnyal fordult rá a 2022-es évre.

Most érünk el magához a háborúhoz: mivel

a szomszédunkban két mezőgazdasági szuperhatalom csapott össze,

az a hatás, amely február 24-ig a kőolaj-, gáz- és pénzpiacon érvényesült, most kiterjed számos élelmiszerre is.

Négyféle drágító hatásról beszélhetünk:

– a háború miatti kínálatcsökkenésről,

– a befektetői hangulatról,

– Oroszország „bosszúszankcióiról”,

– illetve a tovább emelkedő energiaárakból a műtrágyán és az üzemanyagon keresztül érkező áremelkedésről.

*

Ebben a cikkben a háború közvetlen hatásairól lesz szó – a többi árdrágító hatás elemzése a következő napokban kerül sorra.

Először is tekintsük át a kiindulási pontot! Amikor drágulásról és hiányról van szó, az élelmiszerexportot célszerűbb célravezetőbb nem pénzben, hanem kalóriában számolni.

Így számolva pedig a helyzet egészen rémisztő: Oroszország és Ukrajna együtt a világon exportált kalóriák 12 százalékát adja. A legrosszabb, szerencsére kifejezetten valószínűtlen forgatókönyv bekövetkezése esetén (azaz akkor, ha Ukrajna semmit nem tud vetni, gyártani és/vagy exportálni, és az orosz élelmiszeripart teljes szankciós blokád alá vonja akár a külföld, akár Oroszország maga),

a világ többi részének a tavalyinál nyolcadával kevesebb kalóriából kellene megetetnie a tavalyinál nagyobb népességét.

Néhány terméknél, amelyekből sajnos tavaly egyébként is hiány alakult ki, a helyzet egészen brutális.

A legsötétebb jövő a napraforgóolaj-importőrökre vár (hazánk szerencsére ebből épp nem importál sokat): a világ napraforgóolaj-exportjának Oroszország 23 százalékát, Ukrajna pedig majdnem a felét adja, így az étolajexport 73 százaléka forog veszélyben.

Súlyos a helyzet a búzaexportban is: itt 24 százalék az oroszok, 10 százalék az ukránok globális részesedése –

összesen tehát a világ búzaexportjának harmada veszélyeztetett.

Ezután következik a 14 százalékban orosz, 13 százalékban ukrán (összesen 27 százalék) árpaexport.

A napraforgómag exportjának 20 százalékát Oroszország, 4 százalékát Ukrajna adja.

A kukorica frontján 2 százaléknyi az orosz, 15 százaléknyi az ukrán exportrészesedés.

Emellett mind Ukrajna, mind Oroszország (sőt, Belarusz is) fontos szereplők a műtrágyapiacon: Oroszország az Európai Unió legnagyobb, Belarusz a negyedik, Ukrajna a hatodik legnagyobb műtrágya-beszállítója. Világszinten a nitrogénalapú műtrágyák 15, a kálium-műtrágyák 17 százalékát Oroszország exportálja. Az EU országaiban előbbiből 20-40, utóbbiból 50-80 százalék között mozog az importon belül az orosz import aránya.

Ez tehát a kiindulópont.

A búza és az árpa zömét tavasszal vetik, nyáron aratják és ősszel exportálják, a kukorica exportja azonban jellemzően tavasszal, kora nyáron is tart még. Mindezekből következik, hogy

a háború most közvetlenül a búza elvetését, illetve a megtermett kukorica kivitelét akadályozza.

Roman Lescsenko ukrán agrárminiszter egy hónapja azt mondta, Ukrajna mindenhol vet, ahol a háborús helyzet megengedi, de értelemszerűen prioritást élvez majd a saját lakosság ellátása az exporthoz képest. A legsúlyosabb harcok helyszínén, a Donbaszban az ukrán árpa 5, a búza 8, a napraforgó 9 százaléka terem békeidőben, kukorica alig – elsődlegesen ezt fenyegeti közvetlen veszély. Az Oroszországgal és Belarusszal határos, a katonai cselekmények veszélyének kitett régiókból a kukorica- és napraforgómag-termelés 25-30, a búza 20-25, az árpa 10-15 százaléka származik. Ha a harcok a Donbaszon túl is kiújulnak – bár erre jelenleg néhány fegyverszállítmányt, infrastruktúrát vagy katonai objektumot célzó rakétatámadást leszámítva kevés esély mutatkozik –, ez is veszélybe kerülhet.

Ennél azonban jóval nagyobb problémát jelent, hogy

azt, ami megterem, nehéz kiszállítani Ukrajnából.

Ennek oka elsősorban az, hogy az ukrán élelmiszerexport zöme a Fekete-tenger kikötővárosaiból indult, és bár ezek legnagyobbika, Odessza nincs orosz kézen, a tengeren most finoman szólva nem veszélytelen és akadálymentes a hajózás. Ráadásul az ukrán kamionsofőrök többsége 18-60 év közötti férfi, a harci helyzettől függően változik, hogy hányan szolgálnak közülük a területvédelmi erőknél, illetve mennyire engedik ki őket az országból az ukrán határőrök. A háborús cselekmények tehát közvetlenül csak az ukrán élelmiszerexportot érintik.

Ez Magyarország számára kisebb kitettséget jelent, mint az Európai Uniónak általában: hazánk tavaly hozzávetőlegesen 87,7 millió dollár (kb. harmincmilliárd forint) értékben importált élelmiszert Ukrajnából, az első tíz legnagyobb importforrásunk között az ENSZ Comtrade adatbázis adatai szerint csak a 12-es (olajmagvak, szalma és takarmány), 18-as (kakaó, csokoládé) és 10-es (gabona) termékkategóriákban szerepel, és ezekben sem tesz ki a teljes import 3 százalékánál többet.

Az Európai Unió összességében hazánknál sokkal rosszabb helyzetben van.

Ukrajna az EU első számú gabonaexportőre, az összes importált gabona mintegy 30 százalékát szállítja, de a harmadik helyen állnak az ukránok a 15-ös (zsír és növényi olaj), 12-es (olajmagvak, szalma és takarmány), a 04-es (tejtermék, tojás, méz) kategóriákban, egyben a negyedik legnagyobb malomipari, ötödik legnagyobb cukor- és hetedik legnagyobb húsipari beszállítói is az Uniónak.

Ennek köszönhető, hogy Magyarországon az árstop ellenére is van liszt, cukor és étolaj, Nyugat-Európa kitettebb országaiban pedig árstop nélkül is hiánycikk mind a három. Mivel azonban globális piacon mozgunk, a legkisebb kapacitás kiesése is növeli az árakat – minél kitettebb egy ország és minél nehezebben tudja a kiesett kapacitást pótolni, annál inkább.

Az tehát, hogy maga a háború közvetlenül, az ukrajnai mezőgazdaság termelési kapacitásának megsemmisítésével, a mezőgazdasági dolgozók és kamionsofőrök besorozásával vagy munkájuk akadályozásával mennyire szól bele az élelmiszerárakba, a háború hosszának függvénye.

Jelenleg a kukorica exportját és a búza vetését érinti, ezáltal pedig a liszt- és kenyérárakat – de hosszú háború esetén ez a lista sajnos még bővülhet.

 

Hamarosan folytatjuk cikksorozatunkat!

Összesen 70 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Házam Hazája
2022. április 27. 16:24
Itt a jó idő! Heti 2-3-4 szalonnasütés a gyerekekkel vacsorára mindig megvan. Kenyér, szalonna, zöldség, egy kis fa mindig lesz. És sok más dolog nem is érdekli őket :)
Ólat a trolloknak
2022. április 27. 15:08
Minket aligha, hisz búzából és napraforgóolajból is nettó exportőrök vagyunk. Kontrollálni kell a kivitelt (ahogy ez meg is történt), az árakat (ahogy ez a lisztnél és az étolajnál meg is történt), és a kiskereskedelemben vásárolható mennyiséget (ahogy ez meg is történt).
Házam Hazája
2022. április 27. 15:06
A magyar kormány legalább nem ajándékfegyverekre költi. Jogállamiságba az exporttilalmat vajon, hogy fogják beleírni?
csak ésszel
2022. április 27. 14:45
Tegyük hozzá, miközben gabona mindenütt van, a kukoricaföldek jelentős része délen fekszik. Ha azokat az oroszok elfoglalják, Ukrajna többé nem lesz kukoricaexportőr vagy messze nem olyan mértékben mint eddig.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!