Hogyan hat a háború a választási kampányra? – elemzők a Mandinernek

2022. február 27. 19:55

Milyen hatással van a választók döntésére a szomszédban zajló krízis? Véget ért-e ezzel a kampány? Erről beszélgettünk Böcskei Balázzsal, az IDEA Intézet kutatási igazgatójával és Hajdú Andrással, az MCC Politikatudományi Műhelyének kutatótanárával.

2022. február 27. 19:55
null

Genda Noémi írása

Napjainkban az orosz támadások hírei uralják a közbeszédet szerte a világban. Nincs ez másképp itthon sem. Az ilyen súlyú konfliktusokat eddig csak hírből, vagy a történelemkönyvekből ismerő társadalmunknak rá kellett ébrednie, hogy a hétköznapok problémái és a belpolitikai viszályok eltörpülnek a világban zajló események mellett.

A biztonságunkat és az egzisztenciánkat veszélyeztető fenyegetést testközelből tapasztaljuk.

Felvetül a kérdés, hogyan hat mindez az alig 40 napon belül sorra kerülő országgyűlési választásokra Magyarországon, illetve milyen következményei lehet a politikai erőviszonyokra.

„Nehéz a jövőről beszélni. Ha a választók magatartását próbáljuk megérteni, még visszamenőlegesen sem tudjuk 100 százalékos biztonsággal megmondani, hogy ki, miért, hogyan döntött, mi alapján választott pártot” – magyarázza Hajdú András, aki szerint éppen ezért egyértelmű következtetéseket a mostani helyzetből sem lehet levonni. Böcskei Balázs is hasonlóan vélekedik. Szerinte azt sem lehet mindig pontosan megállapítani, hogy aktuálisan zajló választási kampányokban milyen szerepet, és milyen hatással játszanak a kül- és biztonságpolitikai folyamatok. Felhívja rá azonban a figyelmet, hogy a konfliktus egyik aktív szereplőjével, Oroszországgal szoros gazdasági-diplomáciai kapcsolatban áll a magyar kormány. „Az, hogy Orbán Viktor, az Európai Unió tagállamainak kormányfői közül kimagaslóan szoros és talán a leginkább legmegengedő viszonyban van Vlagyimir Putyinnal, azt aligha lehet vitatni. Így, még ha nem is vagyunk aktív szereplői a konfliktusnak, a kérdés mégis becsatornázódhat a választási kampányba.”

Vagyis felmerül, hogy az említett eddigi oroszbarát hozzáállás elbizonytalaníthatja a Fidesz támogatóinak egy részét. A másik általános megközelítés ugyanakkor az, hogy az emberek válsághelyzetben erős vezetőt, stabil kormányt választanak, ami viszont a kormánypárt malmára hajtaná a vizet politikai értelemben. „Nagyon fontos ez a kettősség. Gyakran mutatják azt a kutatások, hogy a nemzetközi válságok és a destabilizáció veszélye erősítik a hatalomban lévőt. Ez valóban így van, azonban ez nem vaskalapos szabály” – mondja Böcskei, aki szerint ehhez két feltételnek kell teljesülnie.

Az egyik, hogy az ellenzék ne kritizálja a hatalom lévő kormányt. Ez máris nem teljesül, hiszen különösen Paks 2 ügye óta az ellenzéki kommunikáció szerves része, hogy a Putyin-Orbán szövetség egy agresszorral való együttműködést is jelent. Második feltételként az állampolgárok hazafias hozzáállást említi. A politológus szerint ez sem tud megvalósulni, mivel egyelőre nem vagyunk – csak mint NATO-tagállam – közvetlen részesei a háborúnak. „Az, hogy a két megközelítés közül melyik lesz domináns, az események előrehaladtán fog múlni” – véli az elemző.

Hajdú András más szemszögből közelíti meg a kérdést. A miniszterelnökre hivatkozik, aki az évértékelő beszédében elmondta, hogy Magyarország évszázadok óta a nagyhatalmak háromszögében mozog. Mint kifejti: „Ez a történeti dimenzió a kérdés egyik része. Azon túl, hogy pragmatikus partneri, és egyúttal jó gazdasági eredményekre támaszkodó kapcsolatot ápoljunk a nagyhatalmakkal, elemi érdekünk, hogy béke legyen.

Azt Hajdú is alátámasztja, hogyha egy külső sokk érkezik a társadalomra, az valóban inkább a hatalmon lévőt tudja megerősíteni. „A stabilitás, biztonság iránti igény amúgy is nagyon erős a magyar választóban. A háború pedig olyan kívülről érkező sokk, ami ezt még jobban felerősítheti a következő időszakban” – teszi hozzá az elemző.

Bár az elemzői jóslatok kudarcot vallottak az elmúlt napokban, az MCC kutatójából mégis sikerült kicsalogatni egyet. „Szerintem végül a stabilitást fogja választani a társadalom, s mivel a tét nagy, ez mozgósíthat is szavazókat. De ez még a jövő kérdése.”

Fontos felvetés lehet az is, milyen szerepe lehet az ellenzéknek a válság során és mit tudnak kommunikálni. Böcskei szerint egy-egy, több tagmondatból álló politikusi nyilatkozatot nem fair összellenzéki véleménynek tekinteni, így Márki-Zay Péter vonatkozó megszólalását sem. Hajdú úgy látja, mindenki ezeken a megszólalásokon keresztül próbálja a saját imázsát építeni, önmagát helyzetbe hozni, de ez még nehezebbé teszi, hogy egységes szereplőnek tűnjön a baloldal.

„Amit a magyar kormány tesz, az egy mindenkori kormánynak a minimuma, az elvárt szintje. Ezt azonban elfedtetheti, hogy az általános, tartózkodó európai álláspontból mennyire kilógott korábban a magyar kormány. Erre a kilógásra indokoltan erősít rá az ellenzék, és valószínűleg fog is a következő időszakban. Mind politikai, mind kommunikációs értelemben” – vélekedik Böcskei az ellenzék lehetséges irányvonaláról.

Hajdú András szerint kétféle stratégiát követhet a baloldal. Képviselhetnek egy nagyon harsány, a kormánnyal 180 fokban ellentétes álláspontot, de meg is próbálhatják levenni a napirendről az ügyet. „A kérdésnek az élezése nem biztos, hogy javítja a helyzetüket.

Ugyancsak izgalmasabb kérdés, mi lesz a választási kampány további sorsa, alakulása. „Nyilvánvalóan tervezett kampánymenetrend volt, így az, hogy az ukrán válság ennyire erős téma lett, nem csak a kormánypártot, de az ellenzéket is meglepte” – mondja Böcskei Balázs. Azt azonban, hogy meddig marad központi téma a háború, mindkét politológus a katonai hadműveletek folytatódásától teszi függővé.

Hajdú szerint amilyen gyorsan és látványosan fordultak az események az utóbbi hetekben, olyan nehéz ezt megjósolni. Ehhez hozzáadódik az is, hogy a politikai dinamika elképesztően felgyorsult az elmúlt tíz évhez képest. Ha sokáig marad terítéken a krízis, a botrányok relevanciája csökken. Az, hogy háború van a szomszédos országban, az az emberek életét és gondolatait annyira foglalkoztató kérdés, ami sok más dolgot zárójelbe tud tenni.

Böcskei szerint nem fog a kampány egésze a krízisről szólni, bár a következő napokban biztosan ez lesz a forró politikai téma. „Az országos média felületein nehezebben fognak átmenni a kampányüzenetek, de a lokális kampányokat valószínűleg a menetrendszerinti tartalmakkal és dinamikával folytatják” – véli. Ha vannak előre bekészített botrányok, azok a válságtól függetlenül is érkezni fognak, „akár jobbról, akár balról”. Azt azonban hozzáteszi,

vannak tartalmak, amelyek előhozása akár kontraproduktív is lehet egy ilyen háborús helyzetben,

így mérlegelendő azok időzítése is.

Az április 3-ig hátralévő időszak tehát sok kérdést tartogat még. Ami előrevetíthető, hogy prioritás marad a személyes ügyek kérdése. „A materiális szempontok, s ez részben a Kádár-korszak az öröksége, nagyon erős a választók gondolkodásában. A biztonságra, szociális, anyagi helyzetre, jólétre vonatkozó kérdések azok, amelyek igazán fontosak. A legtöbben az elmúlt 12 évről fognak gondolkodni a választásuk során” – vonja le a konklúziót Hajdú András.

Hogy véget ért-e a kampány a háború miatt? Most lépett csak az újabb szakaszába! Mind az ellenzéknek, mind a kormánypártnak megoldást kell találnia. „A tervezett kampánytémáikat olyan hangsúlyossá kell tenniük, hogy a bizonytalan külső környezet ellenére is érvényesülni tudjanak” – zárja beszélgetésünket Böcskei Balázs.

Nyitókép forrása: MTI / Illyés Tibor

Összesen 41 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
hátakkor
2022. február 28. 06:49
A moslék V2 csodafegyvere is be fog sülni..
szürkeSzarvas
2022. február 28. 06:00
Le a moslékosok háborúhergelő brooklyni "szpnzoraival". Csak akkor lesz (lehet )béke. Az atlantista paneleket toló futóbolond nevetséges. Minden gondolkodó ember tudja (érzi) hogy a háborút az usai deep state provokálta ki.
Royce2.0
2022. február 27. 21:54
Remélem Szanyi kapitányék előrukkolnak vmi széppel, az IMA Czigánypárt is megugorja a küszöböt, a moschlék meg megy alle zusammen a levesbe. Beh szép is lenne! :)))
jánosbácsi
2022. február 27. 20:50
Aki fél a háborútól , félti Magyarország és a családja jövőjét nem fog a Fideszre szavazni hiszen Orbán Viktor rendkívüli kockázatot jelent. Orbán Viktor lebukott a nyugati vezetők már rendkívül óvatosak vele. Orbán Viktor 12 éves kormányzása arról szólt , hogy megpróbált éket verni az uniós országok közé. Orbán Viktor és Putyin ? Minden zsák megtalálja a saját foltját.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!