A Századvég szerint az infláció üteme a következő időszakban lassan mérséklődhet.
A magyar gazdaság teljesítménye idén 6,6, jövőre 5,3, míg 2023-ban 4,8 százalékkal bővülhet – tájékoztatta a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. legfrissebb előrejelzéséről szerdán az MTI-t. A közleményben kiemelték: az idei növekedés annak ellenére is robusztus, hogy a nemzetközi ellátási láncok szakadozása visszaveti a feldolgozóipar, azon belül is elsősorban a járműgyártás teljesítményét.
A gazdasági növekedést az előrejelzési időszak elején inkább a belső kereslet húzza majd, míg 2023-ban az ellátási láncok helyreállásával és a beruházások termőre fordulásával már a nettó export hozzájárulása is pozitív lehet – jegyezték meg. A háztartások fogyasztási kiadásainak volumene 2021-ben 3,3, 2022-ben 7,4, 2023-ban pedig 3,7 százalékkal bővülhet. A növekedésben jövőre nagy szerepe lesz a bázishatásnak, miután a tavaszihoz hasonló korlátozó intézkedésekre nem kell számítani. Ezenkívül a magas foglalkoztatásnak, a reálbérek várható érdemi emelkedésének, valamint a jelentős kormányzati transzfereknek (például családok adóvisszatérítése) is jelentős hatása lesz a fogyasztásra – összegezték.
Felidézték, hogy a kormányzat a költségvetési hiány lefaragása és az építőipar kapacitáskorlátja miatt a beruházások egy részét későbbre halasztotta. Ennek ellenére
A nettó export az idei első félévben a növekedésre még pozitív hatást gyakorolt, a harmadik negyedévtől vált ez a hatás negatívvá az erőteljes belső kereslet, illetve a feldolgozóipar nehézségei miatt – emlékeztettek.
A pénzromlás üteme a következő időszakban lassan mérséklődhet; az infláció mértéke a 2021-es 5,1 százalék után 2022-ben várhatóan 5,3 százalékot tesz ki, majd 2023-ban 3,7 százalékra lassulhat. A pénzromlásra a legnagyobb kockázatot az intézet szerint a magas múltbéli infláció beépülése a várakozásokba és a nemzetközi folyamatok alakulása jelenti.
A reálbérek a korábban vártnál magasabb infláció ellenére is növekedési pályán maradnak, 2022-ben 5,7, 2023-ban pedig 6,7 százalékkal emelkednek – jelezték. A Századvég rámutatott: a jegybank szigorításai a közeljövőben még folytatódhatnak, ám a korábbinál már lassabb ütemben; a reálkamat még 2022-ben is negatív marad.
A kutatóintézet üdvözölte, hogy a fiskális politika hangnemet váltott, és a Pénzügyminisztérium bejelentése szerint a 2022-re tervezett hiány a költségvetési törvényben eredetileg szereplőnél 1 százalékponttal alacsonyabb, 4,94 százalék lehet. Az alacsonyabb kiadások segítik az egyensúlyi mutatók (infláció, folyó fizetési mérleg, költségvetési egyenleg) javítását - húzták alá.
A kutatóintézet becslése szerint a költségvetés hiánya 2022-ben a GDP 5,2, míg 2023-ban annak 3,5 százaléka lehet, a GDP-arányos államadósság pedig az idei év végére becsült 79,9 százalékról a következő két év során 75,0 százalékig csökkenhet.
(MTI)
Fotó: MTI/Ujvári Sándor
Ötven bázisponttal, 7,75 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa keddi ülésen. A kamatfolyosó két szélét szintén ilyen mértékben mérsékelték. Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője kommentálta a döntést.
2025-re a Világbank és a Valutaalap szakértői 3-4 százalékos növekedést várnak, míg európai átlagban csupán 1 százalékot.
„Mikor hajlandók az elinflált ötforintosokat ki-, az ötvenezreseket pedig bevezetni?” – tette fel a kérdést korábban a jegybank elnökének Novák Előd.
Az utóbbi hetek benzinár-emelkedése érdemben csak a jövő hónapban jelenik meg az inflációs mutatóban, de a tavaszi telekommunikációs drágulás már márciusban benne volt a friss KSH-adatokban – értékeli a mai adatsort a Makronóm Intézet elemzője.
Kontextusba helyezte a lap a mostani inflációt.
Most mit lehet erre mondani?
A dortmundi együttes kiváló védekezéssel és Nicklas Füllkrug góljával legyőzte francia ellenfelét, egy az eredmény ellenére kifejezetten izgalmas mérkőzésen.
A baleset következtében az autópálya mindkét forgalmi sávját a belváros irányába lezárták.
