Augusztusban 24 ezerrel többen dolgoztak, mint egy éve, ahogy a munkanélküliség is csökkent, 0,3 százalékponttal.
2021. szeptember 28. 11:12
p
11
3
6
Mentés
Augusztusban a munkanélküliek száma 194 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,0 százalékos volt. A fő mutatóként használt háromhavi mozgóátlag szerint a június-augusztusi háromhónapos időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 200 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,1 százalékos volt. Egy év alatt a 15-74 éves munkanélküliek száma 15 ezerrel, míg a munkanélküliségi ráta 0,3 százalékponttal csökkent. Augusztusban a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4 millió 678 ezer volt, ami 24 ezerrel több az egy évvel korábbinál, és 26 ezerrel kevesebb az előző havinál – jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Történelmi háttér
Hazánkban már jóval a válság kitörése előtt, 2006-tól zuhant a foglalkoztatottak létszáma, 2010-ig kétszázezer fővel csökkent. Eközben az unió többi tagállamában lendületesen bővült a munkaerőpiac. A többiek leköröztek bennünket, 2010-re pedig utolsó helyre kerültünk az országok sorrendjében. Összehasonlításképp, a Gyurcsány-korszak alatti maximum 3 millió 928 ezer, ma 4 millió 678 ezer.
A A baloldali kormányzás ideje alatt megduplázódott a munkanélküliségi ráta Magyarországon, 5,6%-ról 11,3%-ra nőtt. 2007-től már magasabb volt, mint az Európai Unió átlaga. Ezzel párhuzamosan az unióban 2004-2008 között csökkent a munkanélküliség. Az akkori legalacsonyabb 5,8 százalék ma már 4,0 százalék.
„A német feldolgozóipar zsugorodik, eközben a hozzá kapcsolódó magyar bővül – ez élesen mutatja, hogy a magyar konnektivitási stratégia működik” – mondja lapunknak az ír közgazdász, a Magyar Külügyi Intézet vendégkutatója. Kifizetődő közvetítő államnak lenni a Kelet és a Nyugat között? Milyen mozgástere lesz Magyarországnak a multipoláris világrendben? Interjúnk.
Megbecsülésre méltó, világszerte irigyelt regionális integráció részei lettünk, de van még mit elfoglalni. Brüsszelt, vagy legalább a méltó helyünket benne. Kohán Mátyás írása.
A statisztikai hivatal ma reggeli előzetes adatai szerint éves alapon 1,7 százalékkal nőtt a magyar GDP, míg negyedéves alapon 0,8 százalékos volt a bővülés ez év első három hónapjában a szezonálisan és naptárhatástól kiigazított adatok alapján. Az elemzői várakozásoknál érdemben kedvezőbbek a számok – véli a Makronóm Intézet elemzője. Az év egészében 2,8 százalékkal növekedhet a gazdaság.
Márciusban ismét növekedett a vendégéjszakák száma Magyarország minden régiójában. A turizmust jellemzően az Európából érkező vendégek hajtották, de érdemben nőtt a belföldi vendégéjszakák száma is. Ezek a tendenciák hozzájárulnak a magyar gazdaság növekedéséhez.