A monetáris tanács egyhangú szavazással döntött a 30 bázispontos kamatemelésről legutóbbi, kamatdöntő ülésen – derült ki az ülés szerdán közzétett rövidített jegyzőkönyvéből.
A testület július 27-i ülésén emelte 1,20 százalékra a jegybanki alapkamatot, eközben a kamatfolyosón is változtatott, így az 0,25 százalék és 2,15 százalék közötti lett. A szerdán kiadott jegyzőkönyv megerősíti, hogy a tanács az árstabilitás biztosítása, a másodkörös inflációs hatások megelőzése és az inflációs várakozások horgonyzása érdekében a júniusban kezdett kamatemelési ciklust folytatja.
Az előző hónaphoz képest a fogyasztóiár-index 0,2, míg a maginfláció 0,4 százalékponttal nőtt. A beérkezett inflációs adat a jegybanki prognózist és a piaci várakozásokat is meghaladta. Május óta a piaci szolgáltatások és az iparcikkek áremelkedése tovább gyorsult, és az inflációs alapfolyamatmutatók is emelkedtek. Az inflációs adatok megerősítik, hogy júniusban már erőteljesek voltak a gazdaság újranyitásából fakadó inflációs hatások.
A tanács szerint az infláció a következő hónapokban már fokozatosan csökken, ugyanakkor várhatóan az év végéiga jegybanki toleranciasáv fölött alakul. Az infláció 2022 elején újból a jegybanki toleranciasávba süllyed, és a monetáris politikai szigorító ciklus következtében 2022 közepétől a jegybanki cél körül stabilizálódik. Az inflációs kilátásokat övező felfelé mutató kockázatok általánosan erősödtek.
A Monetáris Tanács tagjai kiemelték, hogy a magyar gazdaság 2021 második negyedévében újraindult, a helyreállás dinamikus. A valós idejű adatok a második negyedévre kétszámjegyű gazdasági növekedést jeleznek. A magyar gazdaság kibocsátása a harmadik negyedévben elérheti a válság előtti szintjét.
A magyar gazdaság az európai átlagnál korábban nyitott, így az inflációs hatások is korábban jelentkeztek. A döntéshozók rámutattak arra, hogy az újranyitáshoz kapcsolódó hatások júniusban erőteljesek voltak. A monetáris tanács egybehangzó érvelése szerint az inflációs kilátásokat övező kockázatok továbbra is felfelé mutatnak. Ezért az árstabilitás biztosítása, a másodkörös inflációs hatások megelőzése és az inflációs várakozások horgonyzása érdekében indokolt a kamatemelési ciklusfolytatása határozott lépéssel.
Egybehangzóan amellett érveltek, hogy a kamatemelési ciklust addig szükséges folytatni, ameddig az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak, és az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak. A döntéshozók jelezték, hogy a monetáris tanács a kamatemelési ciklus hatásait a szeptemberi Inflációs jelentés előrejelzése alapján fogja átfogóan értékelni. A tanácstagok egységesen azon a véleményen voltak, hogy a következő időszakban a monetáris kondíciók hatékony szigorítását a kamatemelési ciklus mellett a jegybanknak a hosszú futamidőn ható, válságkezelő eszközök fokozatos kivezetésének folytatásával szükséges támogatnia. Ennek következő lépése volt a hosszú lejáratú fedezett hiteleszköz alkalmazásának megszüntetése a júliusi döntés napjától.
A tanács változatlanul a monetáris politikai eszköztár kulcsfontosságú elemének tartja az állampapír-vásárlási programot, amelyet a járvány harmadik hulláma alatt és a változékony nemzetközi pénzpiaci környezetben is sikeresnek értékel. Az MNB a programot továbbra is tartós piaci jelenlét mellett, a heti vásárlások mennyiségét és szerkezetét rugalmasan alakítva, a szükséges mértékben és a szükséges ideig fogja használni – szögezi le a közlemény.
(MTI)
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Ellepték a magyar sajtót az elemzések, amelyek egytől egyik arról szóltak, hogy „Románia megelőzött minket”; Talabér Krisztiánnal, a Nézőpont Intézet elemzőjével jártunk utána annak: valóban így lenne?
A nemzetgazdasági miniszter szerint Magyarország képes meghatározó szereplővé válni az űripar területén.
Kósa Lajos szerint erre a napra tüntetést szervezni „a normális gondolkodás teljes hiányát” jelzi.
Az amerikai lap információiról még Németországban sem tudnak.
Valószínűleg most tört össze a román kormányfő.
A miniszterelnök politikai igazgatója szerint a kínai látogatás abban is jelentőséggel bír, hogy Magyarország a régióban kulcsállammá váljon.
A francia elnöki palotában adott díszvacsorán a kínai elnök mellett feszített a francia politikai és gazdasági elit, a szerdai budapesti vizitet azonban már előre megbélyegezte a nyugati sajtó.
