Palkovics: A Fudan Egyetem nem vesz el területet a diákvárostól

2021. április 27. 14:00

A déli városkapu komplex fejlesztése alkalmas lesz a Diákváros és a Fudan Egyetem befogadására is, vagyis az újonnan létesülő felsőoktatási intézmény nem vesz el területet a Diákvárostól – jelentette ki az innovációs és technológiai miniszter kedden Budapesten.

2021. április 27. 14:00
null

Palkovics László a Budapest Diákváros – Nagyvásártelep és környezete nemzetközi építészeti tervpályázat eredményhirdetésén hangsúlyozta: a terület fejlesztésének eredeti koncepciója is tartalmazott az intézményi övezet, a kollégiumok és a közösségi terek mellett olyan fejlesztési területet, amely kapcsolódó befektetések, például kutatóintézetek létrehozására alkalmas.    Ez volt a koncepció akkor is és ez most is – tette hozzá.    

A Diákváros koncepciója már 2017-ben megszületett

A miniszter felidézte, hogy a kormányzat már 2017-ben elfogadott egy 220 milliárd forint összegű kollégiumfejlesztési stratégiát,

amelynek meg is kezdődött a megvalósítása. A Diákváros kialakításának elképzelése csak azután fogalmazódott meg, hogy meghiúsult a budapesti olimpia megrendezésének a terve – fűzte hozzá.    

Palkovics László felhívta a figyelmet arra, hogy a Fudant a világ 34. legjobb egyetemeként tartják nyilván

és a budapesti campus megvalósítása jó Magyarországnak, jó Kínának és jó a közösségnek.    Végül megjegyezte, hogy a Kínával történő felsőoktatási együttműködésről szóló elképzelés nem új, hiszen 2008-2009-ben már a Gyurcsány-kormány is célul tűzte ki a kínai hallgatók számának növelését Magyarországon.    

A Nagyvásártelep ipari műemlék

Schneller Domonkos, a Miniszerelnökség Budapest és az agglomeráció fejlesztésének végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára, a tervpályázat bíráló bizottságának az elnöke emlékeztetett arra, hogy az elmúlt időszakban számos olyan ikonikus épület, például a Várkert Bazár is megújult a fővárosban amelyek már-már pusztulásra voltak ítélve. Ugyanakkor a 19. századi alkotások mellett a nemzeti örökség részei a 20. században született épültek is, mint például Münnich Aladár által tervezett Nagyvásártelep – vélekedett.    

Hangsúlyozta: az olimpiai pályázat egyik legfontosabb öröksége hogy a fejlesztési program keretében

felébred Csipkerózsika-álmából az észak-csepeli, ferencvárosi rozsdaövezet,

megvalósulhat a többi között a Diákváros és a Galvani híd, valamint évtizedek után egy nagy zöld területtel egészül ki Budapest. A tervpályázatra elsősorban hazai építészek munkáit várták, hogy így is segítsék a szektort a járvány idején. Az elbírálás alatt folyamatos párbeszédre törekedtek a területileg illetékes önkormányzatokkal és a munkába bevonták az építész szakmai szervezetek képviselőit is – közölte.    

Azaz szükség van a Galvani hídra is, az Aquincumi hidra is, az Albertfalva hídra is, valamint kell a Diákváros és kell a világ elitjéhez tartozó egyetem is – mondta Schneller Domonkos. A tenderre 23 pályamű érkezett. Harmadik díjban részesült a Studio Egret West Ltd. és a Robert Gutowski Architects Kft. közös munkája. Második lett a Deichler Jakab Építész Stúdió Kft. pályázata, az első díjat pedig a BIVAK studio Kft. terve érdemelte ki.

(MTI)

Fotó: Déli Városkapu, MTI

Összesen 37 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Tóth Zoltán
2021. április 27. 19:27
Nem kívánok a "kelet" kontra "nyugat" témában elmerülni, csupán a szemünk előtt lejátszódó ármányt (budapesti "kémközpont-boom") próbálom további szempontból megvilágítani, mely érdemesnek találtathat továbbgondolásra. A putyini orosz despotizmusnak - lassan hagyományosan - kéjesen felkínálkozó Orbán-rezsim kínai promiszkuitásának aktuális fejleményeiről beszámoló valamennyi hazai cikk hitetlenkedő rácsodálkozásában kimondatlanul feszegetett egyik dilemmára (miért vetik oda az országunkat egyidejűleg több nagyhatalomnak) szeretnék egy praktikus elgondolást felkínálni, mint logikus magyarázóelvet a meghökkentő tényre. A kérdés tömörebben megfogalmazva: Vajon miért keresi egyszerre két - hol szövetséges, hol rivális - zsarnoki nagyhatalom kegyeit Orbán Viktor, és vajon miért szolgáltatja ki egyidejűleg mindkettőjüknek Magyarországot? A válaszom (feltételezésem) röviden: talán ekként szándékozik egymással megmérkőztetve (kínait az orosszal) egymással kioltatni egymás hatását, ezáltal semlegesítve a helyi önkényuralmát korlátozó befolyásukat. Ráadásul miért ne tarthatnánk lehetségesnek, hogy hasonlóképp próbálná "kamatoztatni" az USA szerepvállalását is a térségben? Magyarázatként ajánlom a korábbi hozzászólásaimat (ezen cikkeknél még büntiben voltam, ezért ideiglenesen "Ne kajáld - BOJKOTTÁLD..." fedőnéven kommentáltam: https://hvg.hu/itthon/20200915_Alkotmanyvedelmi_Hivatal_Kiss_Zoltan + https://hvg.hu/itthon/20200923_Ha_a_titkosszolgalaton_mulik_siman_diplomata_lesz_a_gyanus_ugyletekbe_keveredett_milliardosbol ), illetve legutóbb itt, már saját néven jegyezve: https://disqus.com/home/discussion/hvg/elesben_sz_biro_zoltannal_oroszorszagnak_sem_volt_erdeke_a_haboru_ukrajnaval/ + https://youtu.be/W7UVai6gz1U Vagyis az "orbáni-innováció" lényege: a számára önmagukban potenciálisan veszélyes (rizikós) hatalmi tényezők kiegyensúlyozása, azok érdekévényesítő képességének lekötése és tompítása - közöttük érvényesülő ellentétek gerjesztésével. Mondanom sem kell, ezen "koleszos furfang" borítékolható következményei megintcsak rajtunk csattannak majd, hiszen, mint eddig bármelyik "orbáni találmány" (mint történelmileg már rég kiismerhető önkényes manipuláció), egy adott kihívás "megoldását" a helyzetből fakadó káros következmények "vabanque" felüllicitálása képezte, lényegében folyamatosan emelkedő téttel, egy későbbiekben elszabaduló pokolra apellálva, egyben ellehetetlenítve bármiféle fékező-csillapító normalizációt, korrekciót. Felidézve Plutarkhos igen tanulságos "Párhuzamos életrajzok" munkáját, akár az ott többször bemutatott "bajt bajjal tetézni" örök vesztes stratégiáját, nekem kapásból Alkibiadész jut az eszembe, aki gátlások nélkül forgolódva kora mindhárom rivális hatalma - Athén, Spárta, Perzsia - között, hol szövetkezve, hol elárulva ezeket, végül elérte azt, amit senki sem hitt volna: miszerint ezen három hatalom végül képes volt összefogni - az ő elpusztítására. Igaz, eközben háború háborút követett, hisz egyébként miként is emelkedhetett volna ki egy efféle bajnok? Visszatérve jelenünkbe, gondoljunk csak bele, amennyiben a végletekig elmérgesedne ezen hatalmak rivalizálása, vajon hol ütközhetnek majd meg (titkosszolgálatok terrorizmusa, biológiai, kiber, gazdasági, ... hadviselés)? Természetesen nálunk! Kiegészítésül hadd említsek egy vonatkozó témát, melyet érdemesnek vélek mélyebben és kritikusabban megfontolni: a fasiszta magyar zsarnok katonai revízionizmusát. Ebben ajánlom valamennyiük figyelmébe a következő híradást (mely számomra érthetetlen módon alig kapott publicitást itthon - figyeljék a kommenteket is, rendkívül informatívak!): https://disqus.com/home/discussion/444hu/orbant_is_sejtik_a_nyugat_balkan_ujrafelosztasanak_kiszivargott_terve_mogott/ , illetve ennek kapcsán ajánlom a magam egyik hozzászólását is, itt: https://youtu.be/I1A6eDoqXdQ Röviden összefoglalva: Orbán szánt-szándékkal a balhéra (HÁBORÚRA) játszik, tőle békét, nyugalmat ne várjanak, a szólamai, a pszichopata ámokfutása mind tragikusabb formában fognak manifesztálódni, s míg meg nem állítjuk, ezek folytatólagosan romolva változtatják a pokol legelveszettebb bugyrává a régiónkat!
Ninini
2021. április 27. 16:51
Amit a ligetbe tervezett a kormány, azt "ménem teszik valamelyik rozsadövezetbe"? Ha a rozsadaövezetbe tervez, akkor az nekik kell...
Elmekortan
2021. április 27. 16:41
A libernyákok mindent jobban tudnak, egy kapa földet se!!! A Nemzeti Színháznál is mennyit hőbörögtek. Ki kellett vinni a város szélére. Mindent azonnal tönkretesznek. Javasolni kellene egy újabb Soros Egyetemet! Annak építését támogatnák? Egy kis Moszkvai Állami Egyetemhez mit szólnának? Vagy Budapesti Mormon Egyetem? Bagdadi Egyházi Egyetem hogy jönne. Lehetne Buddha Útja vagy Tán Kapuja. Dr. dr. Pálinkás dr. Jó lenne társ rektornak dr. HADHÁZY ÁKOSSAL.
még fokozza
2021. április 27. 16:34
Egy Kínai-negyedet hoznak létre.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!