Megállapodott a kormány az egészségügyi szakszervezetekkel és kamarákkal. A szakorvosok és kórházi szakgyógyszerészek alapbére idén szeptember 1-jétől bruttó 107 ezer, 2017. november 1-jétől pedig bruttó 100 ezer forinttal nő. A rezidensek alapbére jövő novembertől 50 ezer forinttal emelkedik. A szakdolgozóknál szeptembertől új bértáblát vezetnek be. Idén átlagosan 26,5 százalékkal nő az alapbér, jövő novembertől 12 százalékkal, 2018 novemberében és 2019 novemberében pedig 8-8 százalékkal.
Megszületett a bérmegállapodás az egészségügyben – jelentette be az emberi erőforrások minisztere csütörtök délelőtt Budapesten tartott sajtótájékoztatóján. Balog Zoltán az ágazati reprezentatív szakszervezetek, a velük stratégiai partnerségben lévő szakmai kamarák és a kormány között szerda késő este megszületett megállapodás eredményét ismertette, amely csaknem 100 ezer egészségügyben dolgozót érint.
50-100 ezres bérnövekedés
A miniszter tájékoztatása szerint a szakorvosok és kórházi szakgyógyszerészek alapbére idén szeptember 1-jétől bruttó 107 ezer, 2017. november 1-jétől pedig bruttó 100 ezer forinttal nő. A rezidensek alapbére jövő novembertől 50 ezer forinttal emelkedik.
A szakdolgozóknál szeptembertől új bértáblát vezetnek be. Idén átlagosan 26,5 százalékkal nő az alapbér, jövő novembertől 12 százalékkal, 2018 novemberében és 2019 novemberében pedig 8-8 százalékkal – tette hozzá.
Közlése szerint az elmúlt négy évben mintegy 500 milliárd forintot fordítottak az egészségügy fejlesztésére, „betonba, üvegbe, műszerbe”, most pedig – idén és jövőre – további 100 milliárd forint kerül az ágazatba, béremelésre.
Tájékoztatása szerint ez azt jelenti, hogy 2012 és 2019 között - több lépcsőben és differenciáltan – csaknem megduplázódik az egészségügyi szakdolgozók bére. Balog Zoltán közölte azt is, hogy a kórházakat fenntartó Állami Egészségügyi Ellátó Központ intézményeiben dolgozóktól a munkáltatók július 1-jétől átvállalják a kamarai tagdíjakat.
Nincs szó kórházbezárásról
A miniszter a sajtótájékoztatón kitért a budapesti kórházfejlesztésekre is. Úgy fogalmazott, a koncepció még nem végleges, még nem döntöttek el minden kérdést. Arra hívta fel ugyanakkor a figyelmet, hogy a koncepcióban nincs szó kórházbezárásról, legfeljebb „funkciók költöztetéséről”.
Biztosnak mondta ugyanakkor az új kórház helyszínét Kelenföldön, továbbá arra is kitért, hogy jelentős fejlesztést terveznek a Kútvölgyi kórházban és a Szent János kórház egy részében.
Kérdésre válaszolva Balog Zoltán azt mondta, a béremelés forrása a 2017-es költségvetésben a Miniszterelnökség során szerepel. Az ott szereplő 170 milliárd forintból egészségügyi béremelésre 82 milliárd forintot szánnak, és ebből a keretből kaphatnak még a szociális, a kulturális ágazatban és a közigazgatásban dolgozók.
Remélnek a dolgozók képviselői
A sajtótájékoztatón mások mellett megjelent a tárgyalásokon is részt vett Cser Ágnes, a Magyarországi Munkavállalók Egészségügyi és Szociális Ágazatban dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke, aki köszönetet mondott a kormánynak a megállapodásért, hogy elérhették sztrájkköveteléseiket, „melyeket négy szoclib kormány nem volt hajlandó érdemben tárgyalni”.
Balogh Zoltán, a Magyar Szakdolgozói Kamara elnöke annak a reményének adott hangot, hogy a béremelésnek köszönhetően meg lehet állítani a szakdolgozók elvándorlását, növekszik a dolgozói létszám és többen jelentkeznek majd erre a pályára. Arról is beszélt, az idei átlagosan 26,5 százalékos béremelés egyes kategóriákban 34-35 százalékos béremelést jelenthet, ez elsősorban azokon a területeken várható, ahol a legnagyobb a munkaerő-hiány és a terhelés.
Kitért arra is, hogy a megállapodás a közalkalmazotti jogállásban foglalkoztatott dolgozókra vonatkozik, de a szakdolgozói társadalom csaknem 25 százaléka más jogviszonyban dolgoznak. Hozzátette: céljuk az, hogy az ő helyzetük is javuljon.
Miként lehet az otthonszülés élményét a kórház falain belülre vinni? Mire van szüksége egy kismamának a háborítatlan szüléshez? Rövid- és hosszútávon milyen eredményeket várnak az átalakítástól? Többek között ezekről kérdeztük a Belügyminisztérium Egészségügyi Államtitkárságát.
Az utolsó blokád alatt tartott lengyel-ukrán határátkelőn is befejezték a tiltakozást a gazdák.
Most mit lehet erre mondani?
A Dunamelléki Református Egyházkerületet püspöke címet most is viseli.
„A mennyiség nem szinonimája a jónak” – Havas Henriknek is odaszúrt bejegyzésében a műsorvezető.
Van rá remény, hogy a vasárnapi előadások rendben megvalósuljanak.
Nem tartották megbízhatónak a szabad enciklopédiát – betiltották.
Nyugodt szívvel ajánlja azon értékvesztett politikai szereplőket, akik olyan érdekek mellett állnak ki, mint az eutanázia, abortusz, genderizmus vagy a nemzet elárulása.
