A KSH adatai szerint a személyi jövedelemadó 1 százalékpontos csökkentése már januárban 7 százalék növekedéssel járt a nettó bérek tekintetében. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kijelentette, hogy a bérviszonyok javulása a gazdaság erősödésének köszönhető, és hogy a közszférában is növelni fogja a béreket a kormány.
Januárban 5,8 százalékkal nőttek a bruttó átlagkeresetek az egy évvel korábbihoz képest, a nettó keresetek emelkedése 7,4 százalékos volt. A közfoglalkoztatottak nélkül számolva 6,3 százalékos volt bruttó, és 8,0 százalékos a nettó keresetek emelkedése - jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A fogyasztói árak 0,9 százalékkal emelkedtek, így a közfoglalkoztatottak nélkül számolt reálkereset januárban 7,0 százalékot valamivel meghaladó ütemben emelkedett.
A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 5,7 százalékos emelése, valamint továbbra is a fegyveres testületek illetményemelése és a szociális területen dolgozók részére kifizetett kiegészítő pótlék volt hatással. A nettó keresetek emelkedése a személyi jövedelemadó 1 százalékpontos csökkenése következtében meghaladja a bruttó bérnövekedés átlagát – közölte a KSH.
Varga: Béremelések lesznek a közszférában
A gazdaság erősödésével együtt a bérviszonyok is jelentősen javultak – hangsúlyozta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az M1 aktuális csatornán, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken közzétett, a januári kereseteket mutató adatait kommentálva.
A miniszter kiemelte, a nettó keresetek több mint 7 százalékkal emelkedtek januárban. A növekedés mögött alapvetően az elmúlt években meghozott bérintézkedések vannak, a kormány által elindított bérfelzárkóztató lépések többek között a pedagógusoknál, a fegyveres és rendvédelmi dolgozóknál – fogalmazott. Hozzátette, ez folytatódni fog, a közszférában is hasonló lépésekre készül a kormány.
Idén egy százalékponttal csökkent a személyi jövedelemadó mértéke, ami jelentősen segítette, hogy a nettó bérek jobban emelkedtek a bruttónál januárban – fejtette ki a nemzetgazdasági miniszter.
„A német feldolgozóipar zsugorodik, eközben a hozzá kapcsolódó magyar bővül – ez élesen mutatja, hogy a magyar konnektivitási stratégia működik” – mondja lapunknak az ír közgazdász, a Magyar Külügyi Intézet vendégkutatója. Kifizetődő közvetítő államnak lenni a Kelet és a Nyugat között? Milyen mozgástere lesz Magyarországnak a multipoláris világrendben? Interjúnk.
Megbecsülésre méltó, világszerte irigyelt regionális integráció részei lettünk, de van még mit elfoglalni. Brüsszelt, vagy legalább a méltó helyünket benne. Kohán Mátyás írása.
Nem lettünk még szegényebbek náluk, bármit is ír vagy sugall a balos sajtó. Nézzük, mi maradt ki az elemzésükből!
Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium vezető közgazdásza kijelentette, „gyorsulhat a gazdasági növekedés”.
A statisztikai hivatal ma reggeli előzetes adatai szerint éves alapon 1,7 százalékkal nőtt a magyar GDP, míg negyedéves alapon 0,8 százalékos volt a bővülés ez év első három hónapjában a szezonálisan és naptárhatástól kiigazított adatok alapján. Az elemzői várakozásoknál érdemben kedvezőbbek a számok – véli a Makronóm Intézet elemzője. Az év egészében 2,8 százalékkal növekedhet a gazdaság.
Márciusban ismét növekedett a vendégéjszakák száma Magyarország minden régiójában. A turizmust jellemzően az Európából érkező vendégek hajtották, de érdemben nőtt a belföldi vendégéjszakák száma is. Ezek a tendenciák hozzájárulnak a magyar gazdaság növekedéséhez.
A dortmundi együttes kiváló védekezéssel és Nicklas Füllkrug góljával legyőzte francia ellenfelét, egy az eredmény ellenére kifejezetten izgalmas mérkőzésen.
A baleset következtében az autópálya mindkét forgalmi sávját a belváros irányába lezárták.
