Tiszteletben tartjuk a magánéletet – Novák Katalin a Mandinernek

2016. január 18. 12:37

„Van egy nagyon jogos elvárás, hogy a kormányzat ne szóljon bele az emberek magánéletébe, amivel teljesen egyetértek” – mondja Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár a Mandinernek. Novák Katalin nem ért egyet a nemi alapú kvótával, de elismeri, hogy üvegplafon számos szempontból létezhet Magyarországon. Kitér arra is: a CSOK a Magyarországon letelepedő uniós állampolgároknak is jár, és jön hamarosan a közfoglalkoztatottak támogatása is. De ami kiemelten fontos, az a vidéki Magyarország értelmiségének és fiataljainak támogatása – a végső cél pedig a vágyott gyermekek megszületése. Interjúnk.

2016. január 18. 12:37
null
Kiss Brigitta

Ön össze tudja egyeztetni a karrierjét a családjával? Kovács Ákos szerint a kettő kizárja egymást.

A legtöbb édesanya, sőt, a legtöbb szülő számára egy nagyon komoly kihívás, hogyan álljunk helyt a családban és a munkahelyen is. Bízom benne, hogy az a hat év, amit én annak idején otthon tölthettem a gyermekeimmel, az egy olyan jó alap, amire tudunk építkezni a kapcsolatunkban. Viszont a saját életem is éppen arra a következtetésre juttat mindig, hogy annyira más minden élethelyzet és annyira mások a megoldások is, hogy a családokat abban kell támogatnunk, a számukra legkedvezőbb megoldásokat tudják megtalálni. Ehhez kell biztosítanunk kormányzati oldalról a legbővebb feltételrendszert.

Tehát nem ért egyet Ákos kijelentésével?

A teljes, közel egy órás interjút nem néztem végig, így nem is szeretném annak néhány kiragadott mondatát ebben a formában kommentálni. Ha ettől függetlenül bárki azt állítaná, hogy egy édesanya ne lehetne sikeres a munkájában, vagy egy munkájában sikeres nő ne lehetne gyerekeinek szerető édesanyja, azzal a kijelentéssel természetesen nem értek egyet. Ugyanez vonatkozik a férfiakra is.

Ettől függetlenül is mintha az utóbbi időszakban a közbeszéd eltolódott volna abba az irányba – például Kövér László kijelentései is ezek közé tartoznak –, hogy csak a nők családon belüli szerepét hangsúlyozza. Mi a helyzet a férfiakkal?

A nőkre és a férfiakra nem elsősorban elszigetelt egyénként, hanem egy közösség, közösségek, így a család tagjaiként tekintünk. Van egy nagyon jogos elvárás, hogy a kormányzat ne szóljon bele az emberek magánéletébe, amivel teljesen egyetértek, hiszen ez nem is feladatunk. Megint mások például elvárnák: írjuk elő, hogy egy édesapának hogyan kellene nagyobb szerepet vállalnia a család életében. Az embereknek a magánéletét tiszteletben kell tartani, nekünk az a feladatunk, hogy lehetőséget teremtsünk. Hogy konkrétumot is mondjak a férfiak kapcsán: ma Magyarországon a gyermek után az első hat hónapban járó CSED (csecsemőgondozási díj – a szerk.) kivételével minden családtámogatási forma igénybe vehető az édesapák számára is. Azt, hogy egyébként a saját szerepfelfogása hogyan alakul a magyar férfiaknak, az alapvetően az ő saját döntésükön, illetve a család helyzetén alapul.

Arra vonatkozóan is hangzottak el vélemények az utóbbi hónapokban – többek között Orbán Viktor részéről is –, miszerint a nők számára nem biztos, hogy ideális a magyar politikai klíma. Ön hogyan érzi magát nőként a politikában?

A politika világa valóban egy sajátos világ, és bizonyos értelemben kegyetlen. Ahogy az üzleti világnak is van nagyon sok kegyetlen aspektusa. El tudom képzelni, hogy egy nőt vagy egy férfit nem érdekel a politika. Az a fontos, hogy az ő döntése legyen, részt kíván-e ebben venni vagy sem, de a lehetőséget meg kell adni a számára. Én személyesen annak, hogy nő vagyok – bár nem vagyok nagyon régóta benne a politika világában –, még soha sem éreztem hátrányát. Eddig az a tapasztalatom, hogy alapvetően a munkájuk alapján ítélték meg az embereket.

„Nem értek egyet azzal, hogy csak a neme alapján jusson valaki pozícióba.”

 

Mit gondol a parlamenti női kvótáról?

Ha kvótáról beszélünk, akkor én elméleti síkon is csupán kétfélét tudnék értelmezni: vagy 50-50 százalékot, vagy a népességben betöltött arány szerinti súlyozást. Azt mondani, hogy 10-20-30-40 százalékos női kvóta legyen, az megalázó. De alapvetően nem értek egyet azzal a megoldással, hogy csak a neme alapján jusson valaki pozícióba. Az viszont nagyon fontos, hogy azok a nők, akik erre indíttatást éreznek és alkalmasak, lehetőséghez tudjanak jutni. Mindig a képviselői arányszámot hozzák fel mérőszámként, miközben ha megnézzük, ma Magyarországon az összes vezető 40 százaléka nő. Ez nem egy rossz arány.

A felsővezetők körében?

Minden vezetőt beleértve. Igaz, hogy ahogy a piramisban megyünk felfelé, az arány csökken. De az összes vezetői pozíciót betöltők 40 százaléka nő. A vállalkozások 40 százaléka is női kézben van. Én ezeket a mérőszámokat is fontosnak tartom. A családpolitikát pedig tudatosan említem mindig párhuzamosan a nőpolitikával, hiszen a nők egy bizonyos kor után jelentős többségükben édesanyák, és a kihívásaik is ezzel kapcsolatosan jelentkeznek – például hogy el tudják-e helyezni napközben a gyermeküket vagy kapnak-e lehetőséget a részmunkaidős foglalkoztatására. Ezekre családpolitikai eszközökkel kínálunk megoldásokat és így is segítjük a nőket abban, hogy minél teljesebb életet tudjanak élni a saját elképzeléseik szerint.

Az, hogy a felsővezetők között viszont kevés a nő, nem a sokat emlegetett üvegplafon miatt van?

Nekem egy másik aspektus is eszembe jut az üvegplafon kapcsán: a magyar fiatalok külföldi érvényesülésének lehetősége. Sok fiatal azt gondolja, hogy ha kimegy külföldre, a lehetőségek tárháza nyílik meg számára, de valójában ő, mint külföldi, egyszer csak beleütközik egy olyan üvegplafonba, aminek a létezéséről korábban nem is tudott. Hogy létezik-e ma Magyarországon üvegplafon? Számos szempontból bizonyára igen. Ami a nőket illeti, lehet a saját döntésük is, hogy nem vállalnak vezetői pozíciót. A mi feladatunkat én abban látom, hogy amennyiben szeretnének ilyen pozíciókba kerülni, akkor teremtsük meg erre a lehetőséget. Én személyesen is felelősséget érzek abban, hogy beszéljünk arról, milyen nőként felsővezetőként létezni. Beszéljünk ennek a szépségéről és a nehézségeiről is. Nem szeretem, ha valakiről azt a képet sugallják, hogy tökéletes anya, tökéletes feleség, tökéletes egyes számú vezető. Ez elég elrettentő tud lenni annak, aki egy ilyen út elején tart és azt gondolja: lehet, hogy neki ez nem fog ilyen könnyen menni. Lehet, hogy nem tudjuk ezeket a szerepeket tökéletesen betölteni, és ez valószínűleg ugyanígy igaz a férfiakra is.

Ugyanakkor ma már többek által közvetve vagy konkrétan ki is mondatott, hogy a nők elsődleges feladata az anyaság, ez a női „princípium”. Ez nem degradáló azokra nézve, akik adott esetben nem szeretnének gyermeket vállalni?

Mégis milyen hátrány éri azt a nőt, aki úgy dönt, hogy nem vállal gyermeket? Az ő élete a jelenlegi helyzetben sok szempontból még könnyebb is.

Morálisan ítélik meg.

Ha egy nő gyermeket vállal, akkor számára plusz feladatok és nehézségek adódnak. De igaz lehet ez azokra is, aki nem vállaltak ugyan gyermeket, de gondozniuk kell az idős vagy beteg szüleiket, családtagjaikat, hiszen ezt a szerepet is jellemzően nők látják el. Az, hogy egy értéket valaki elismer, vagy egy többletteher jelentkezése esetén valamilyen plusz lehetőséget nyújt, vagy csökkenteni igyekszik a terhet, semmi esetre sem jelenti valami másnak a lenézését, el nem ismerését. Számomra az, hogy mi három gyermeket nevelünk a férjemmel, ennek az értéke, a boldogsága nem is mérhető egy szinten a szakmai sikerekkel. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy csak ez lehet a boldogság kulcsa. Ha valaki ma Magyarországon úgy dönt, hogy nem szeretne gyermeket vállalni, őt ezért semmilyen hátrány nem fogja érni. Ugyanakkor azt gondolom, hogy jó, ha össztársadalmi szinten is értéknek tekintjük a gyermeket, és ilyen értelemben családbarát a társadalom. De fontos, hogy ítéletmentesen gondolkodjunk akár arról, valaki vállal-e gyermeket vagy sem; de ugyanígy ne ítélkezzünk arról se, ha valaki nem egy vagy két gyermeket, hanem mondjuk ötöt vagy hatot vállal. Őket is érik negatív ítéletek.

A CSOK-támogatások fókuszában a magyar családok segítése áll.

 

Tudják már nagyságrendileg, hogy a költségvetésen belül mekkora tételt jelent majd az új, kibővített családi otthonteremtési kedvezmény?

Lehet fontos és izgalmas kérdés, hogy mi a program költségvetési kihatása. Szerintem a lényeg mégis az, hogy amikor a kormányzat számára erre anyagi mozgástér adódott, egy olyan bőkezű otthonteremtési programot hirdettünk meg ezzel az akár 10+10+5 millió forinttal, amely rengeteg olyan magyar családnak fog segíteni, akiknek eddig esélyük sem lett volna tovább költözni vagy saját lábra állni; vagy éppen azon fiatalok számára segíthet, akik csak külföldön láttak perspektívát, és most megnyílt a lehetőség előttük, hogy Magyarországon saját otthonuk legyen. A költségvetésben egy felülről nyitott előirányzat szerepel, tehát aki igényli és megfelel a feltételeknek, azok számára lesz támogatás. Az NGM oldaláról már konkrét szám is megjelent: 200 milliárd forint az idei évre vonatkozóan, de azt is minden alkalommal elmondjuk, hogy nehéz pontosan meghatározni a végső összeget, mert számos lehetőséget kínálunk az otthonteremtésre. Ráadásul az új otthonok építése komoly gazdaságélénkítő hatással is jár. Legyen akármennyi a számla vége, a lehető legjobb célra fordítjuk.

A Népszabadságban megjelent egy cikk arról, hogy a CSOK elszívhatja az erdélyi fiatalokat szülőföldjükről. Valóban fennáll ez a veszély?

Az otthonteremtési program nyitott, és nem csak a határon túl élő magyar állampolgároknak, hanem – mivel európai uniós szabályok szerint dolgozunk – minden olyan európai uniós állampolgár számára is, aki Magyarországon telepszik le, életvitelszerűen itt lakik és itt fizet járulékot.

Tehát ez nem állampolgársághoz kötött támogatás?

Nem állampolgársághoz kötött támogatás, de a támogatások fókuszában a magyar családok segítése áll. Két hét telt el a program hatályba lépése óta, de a visszajelzések és a tömeges érdeklődés alapján látszik, hogy valóban kulcskérdés az otthonteremtés. Nem csak a fiatalok, hanem általában a gyermeket nevelők számára. Bízom benne, hogy olyan körülményeket tudunk teremteni, hogy bátran kezdjenek családalapításba a fiatalok, akik pedig már nevelnek gyermeket, merjenek még gyermeket vállalni, ha eddig ennek például csak az volt az akadálya, hogy nincs elég gyerekszoba.

„Fontos, hogy ne csak Budapest-fókusszal gondolkodjunk, hanem figyeljünk a vidéki Magyarország támogatására is.”

 

Mi a helyzet a fővárosiakkal? Több cikk is foglalkozott azzal, hogy Budapesten szinte lehetetlen lesz önerő nélkül a szabályoknak megfelelő új építésű lakáshoz jutni.

A fővárosiaknak több támogatást kellett volna adni?

Nem, csak nekik jelentős önerőre lesz szükségük, míg vidéken akár önerő nélkül is hozzájuthatnak a családok az új otthonukhoz.

Olyan garanciákat kellett beépíteni a rendszerbe, amik biztosítják a reális körülményeket azok lakhatásához, akinek szánjuk; és kiszűrjük azokat, akik vissza akarnak élni a rendszerrel. Bár ahogy látom, már most megindult a kreatív gondolkodás a témában, és ebben a média is komoly partner. Bevallom, meglep, milyen intenzitással hívják fel egyesek a figyelmet a visszaélés, a csalás módjára. A lakáskérdést pedig a vidék oldaláról közelíteném meg: igenis fontos, hogy ne csak Budapest-fókusszal gondolkodjunk, hanem figyeljünk a vidéki Magyarország támogatására is. Fontos, hogy a vidéken élők egy ekkora támogatással reálisan akár minden önerő nélkül képesek önálló otthont teremteni maguknak. Ezzel a vidéki Magyarországot vonzóbbá tudjuk tenni az értelmiség és a fiatalok számára is, és én nem becsülném le ennek az erejét. Budapesten ráadásul jobbak a lehetőségek és a kereseti viszonyok, tehát az, hogy ez az otthonteremtési támogatás vidéken arányaiban nagyobb segítséget jelent, az szerintem jól van így.

Mi a helyzet azokkal a kritikákkal, amelyek szerint miközben a legszegényebbeket – például egyelőre a közfoglalkoztatottakat is – gyakorlatilag kizárja a rendszer; addig a tehetősebbek, akiknek már egyébként van otthonuk, még egy lakáshoz juthatnak hozzá állami támogatással?

Én vitatom, hogy ez a támogatás a nagyon szegényeket kizárná, nem írtunk elő például minimumjövedelemet sem. A közfoglalkoztatottak esetében pedig külön rendelkezik a kormány. Erre vonatkozóan miniszterelnök úrnak is volt egy határozott kijelentése. Tavasszal fog elkészülni a közfoglalkoztatottakra vonatkozó szabályozás. A CSOK egy olyan támogatási forma, amely segít a szegényebb és az átlagos jövedelmű embereknek is; de az is fontos, hogy attól, mert valaki nem él kifejezetten a társadalom alsó szegmensében, ne essen ki az otthonteremtési programból. Sosem érdemes önállóan nézni egy-egy intézkedést: ide sorolhatnánk az ingyenes gyermekétkezést, az ingyenes tankönyvet; de arról sem szoktunk beszélni, hogy a közfoglalkoztatottak is érvényesíthetik bérükből a családi adókedvezményt. Ez is azt mutatja, hogy a közfoglalkoztatotti forma igenis számos módon elismert. A 10 millió forintos CSOK esetében hosszabb munkaviszonyt, illetve biztosítotti viszonyt írunk elő, a közfoglalkoztatottságnak viszont megszakításokkal működik. Épp ez az, ami indokolja, hogy külön szabályozást dolgozzunk ki a közfoglalkoztatottak számára.

Ön sokat jár külföldre, konferenciákra is. Mit tapasztal, milyen a kormány családpolitikájának megítélése?

Nagyon fontosnak tartom a nemzetközi kapcsolatainkat. Magyarország Európa szívében egy kis, nyitott gazdaság – ahogy ezt a közgazdaságtanban szoktuk mondani. Egy olyan ország vagyunk, ami ezer szállal kötődik sokfelé. De azért is nagyon fontosak a nemzetközi kapcsolatok, mert rengeteget tudunk egymástól tanulni. Az a személyes tapasztalatom, hogy amikor elkezdünk konkrét kérdésekről beszélni, rendkívül kedvező szokott lenni a fogadtatás. Hogy a közelmúltból egy konkrét példát mondjak: az osztrák családügyi miniszterrel tárgyaltam decemberben, ott is több elem volt, aminél kérte, hogy még a szabályozást is küldjük el, mert szeretné megismerni a részleteit. De mi is meg szoktuk nézni, hogy külföldön milyen jól működő modellek vannak és azokat a magyar viszonylatokra adaptáljuk: például a házassági adókedvezmény is egy francia modell alapján született meg. Amikor őszintén tudunk mi, családpolitikával foglalkozó politikusok beszélni egymással, akkor sokszor felmerül a demográfiai krízis és az arra adott válasz. Európában mindenki keresi erre a megoldásokat, és mindenki várja azt, hogy hol tudnak jó példákat felmutatni, ami valóban a belső erőforrásokat mozgósítja. Nekünk alapvetően az a célunk, hogy a tervezett, a vágyott gyermekek megszületését segítsük és hogy ezeknek az útjában álló akadályokat elmozdítsuk.

***

Fotók: Földházi Árpád.

Összesen 49 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
katus
2016. január 18. 23:10
"A legtöbb háza és lakása pedig az EMMI egyik államtitkárának, Veresné Novák Katalinnak van, összesen kilenc ingatlannal rendelkezik." 2 10 jún Bemutatta a miniszter az EMMI államtitkár-jelöltjeit Bemutatta a miniszter az EMMI államtitkár-jelöltjeit bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva - Kommentálja Kategória:Az ecetfák alól jelentem, Egyéb Bemutatta az új Kormány Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkár-jelöltjeit Balog Zoltán, a tárca vezetője. A korábbiakhoz képest két államtitkárság feladatköre változik némiképp, a struktúra ezen kívül változatlan. Balog Zoltán a parlamenti államtitkári feladatok ellátására dr. Rétvári Bencét, közigazgatási államtitkárnak dr. Lengyel Györgyit, köznevelésért felelős államtitkárnak Czunyiné dr. Bertalan Juditot, egészségügyért felelős államtitkárnak dr. Zombor Gábort, szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárnak Czibere Károlyt, család- és ifjúságügyért felelős államtitkárnak Novák Katalint, kultúráért felelős államtitkárnak Dr. Hoppál Pétert, egyházi, civil és nemzetiségi ügyekért felelős államtitkárnak Soltész Miklóst, sportért felelős államtitkárnak pedig Dr. Simicskó Istvánt kérte fel. A felsőoktatásért felelős államtitkárjelölt nevét a miniszter később hozza nyilvánosságra. A tárcánál a jövőben államtitkári szintre emelkedik az uniós fejlesztések ügye is. Az Európai Uniós Fejlesztéspolitikáért Felelős Államtitkárságot ideiglenesen helyettes államtitkár irányítja. Az államtitkár-jelöltek életrajzai Czibere Károly 1973-ban született. Végzettség: 1991-1996 közgazdász, Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Szakirányok: Társadalompolitikai elemző-tervező, Vállalatértékelés, Közszolgálat. Munkahelyek: 1996-1997 Bp. XVI. ker. Önkormányzat – polgármesteri titkárságvezető 1997-1998 Népjóléti Minisztérium, Szociálpolitikai Főosztály – költségvetési tervező-elemző 1998-2000 Miniszterelnöki Hivatal – társadalompolitikai főtanácsadó 2000-2001 Szociális és Családügyi Minisztérium – miniszteri biztos 2001-2005 Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet – főigazgató 2005- Magyarországi Református Egyház, Szeretetszolgálati iroda – irodavezető Oktatói tevékenység: 1994-96 Kodolányi János Főiskola – Közgazdaságtan 1995-2001 BKE Széchenyi Szakkollégium – Szociálpolitika, Bevezetés a szociálpolitika gazdaságtanába, Politikai programok elemzése, BKE Széchenyi Szakkollégium – A decentralizáció közgazdaságtana, BKE Széchenyi Szakkollégium – Közösségi gazdaságtan, BKE Széchenyi Szakkollégium – Bevezetés a társadalompolitika gazdaságtanába, Bevezetés a közpénzügyekbe 2000- 2009 Századvég Politikai Iskola – Szociálpolitika 2003-2005 BKÁE – Közpénzügyek, internetszeminárium 2006-2008 BCE Széchenyi Szakkollégium – Társadalompolitika – kormányzati gazdaságtani sáv 2007- Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézet, Szociális Munkás mesterképzés – Szociális problémák makroszintű multidiszciplináris megközelítése 2010- 2012 Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Politológia szak, Egészségügy- és szociálpolitika 2010- Eötvös Loránd Tudományegyetem, ÁJK Politikatudományi Intézet, Szakpolitikák a rendszerváltás utáni Magyarországon (Szociál-, család- és foglalkoztatáspolitika) 2013- Károli Gáspár Református Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Társadalom- és szociálpolitika Főbb kutatások: 2004 The role of social services in the transformation process – legal framework and forms of organization in Hungary. Personnel Consulting, Prague 2007-2010 Homogén Gondozási Csoportok I-II-III. – gondozási rászorultság vizsgálata az idősek bentlakásos intézményeiben – Szociális Klaszter, Szociális és Munkaügyi Minisztérium 2009 Assessing Needs of Care in European Nations (ANCIEN) – Tárki, háttérkutatás. 2010 Stratégia a közösségi alapú szociális szolgáltatások biztosítására és a nagy létszámú, bentlakásos szociális intézmények átalakítására, Szociális és Munkaügyi Minisztérium Főbb publikációk 1998 Pension System and Pension Reform. In: Brusis, M. (szerk.): Central and Eastern Europe on the Way into the European Union: Welfare State Reforms in the Czech Rebuplic, Hungary, Poland and Slovakia. Centre for Applied Policy Research, München 2006 Szociálpolitika. In: Szakpolitikák a rendszerváltás utáni Magyarországon 1990-2006. Rejtjel Kiadó, 2006. 2011 Nemzeti Szociálpolitikai Koncepció Közéleti tevékenység: 2005-2010 Országos Szociálpolitikai Tanács, tag 2006- Kommentár c. folyóirat, szerkesztőség tagja 2009- Szociális Klaszter Egyesület, alelnök Nyelvismeret: angol és orosz középfok Czunyiné dr. Bertalan Judit 1974-ben született Bokodon. A Komárom-Esztergom megyei Bokodon él férjével és két fiúgyermekével. Gábor 11, Gergő 9 éves. Végzettség magyar – történelem szakos pedagógus, családjogi szakjogász 2008 – Családjogi szakjogász, Pécsi Tudományegyetem ÁJK 2008 – közigazgatási szakvizsga 2003 – jogász, Szegedi Tudományegyetem 1999 – magyar szak, Károli Gáspár Református Egyetem 1998 – történelem szak, Károli Gáspár Református Egyetem Munkahelyek 2011 – Kormánymegbízott 2010 – Országgyűlési képviselő 2007 – Tata Város Polgármesteri Hivatal, humánszolgáltatási iroda – irodavezető 1998-2008 Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Kar, oktató 1999-2003 Apor Vilmos Katolikus Főiskola, megbízással oktató Politikai életút 2004 óta tagja a FIDESZ – Magyar Polgári Szövetségnek, melynek Komárom-Esztergom megyei szervezetét, illetve a helyi csoport munkáját több éve segíti jogászként. 2006 óta Bokod Község önkormányzati képviselője. 2010. országgyűlési képviselő, Komárom-Esztergom Megye 3. sz. választókerület (Kisbér – Oroszlány – Bábolna) a 2010-es parlamenti választások első fordulójában szerzett mandátumot egyéni képviselőként 2011. kormánymegbízott, Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Dr. Hoppál Péter 1972-ben született Budapesten. Nős, felesége gimnáziumi tanár, három gyermekük van. Végzettség Általános iskolai és gimnáziumi tanulmányait Pápán végezte. Első diplomáját a JPTE Művészeti Karán szerezte 1997-ben, középiskolai ének-zenetanár és karvezetés szakon. Ezt követően DLA doktori értekezését a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (Zeneakadémia) Doktoriskolájában védte meg, majd a PTE Közgazdaságtudományi Karán MBA szakokleveles menedzser diplomát szerzett. Munkahelyek 1995-2010. Gimnáziumi tanár. 2002-2010. A Pécsi Református Kollégium Gimnáziuma, Általános Iskolája és Óvodája főigazgatója. Akkoriban az általa alapított Pécsi Református Kollégium Vegyeskarának és Mohács Város Bartók Béla Vegyeskarának karnagyaként, illetve a Pécsi Tudományegyetem óraadó tanáraként is dolgozott. Kutatásai során számos jelentős, addig publikálatlan zenei gyakorlatra és több tucat ismeretlen zenei kéziratra bukkant, melyeknek eredményét szakfolyóiratokban, bel- és külföldi tudományos konferenciákon publikálta. Felvételei az MTA Zenetudományi Intézetében archiválásra kerültek. Kórusaival számos országos és nemzetközi versenyen szerzett arany és ezüst fokozatot, szakmai és karnagyi különdíjakat. Több zenemű ősbemutatója kötődik nevükhöz, 14 különböző európai országban és az USA államaiban koncertezett. 16 hanghordozójuk jelent meg. Egyetemistaként az igényes könnyűzenét is kipróbálta. Alapítója volt a Zsűri Zenekarnak, közreműködőként pedig az UniCum Laude énekegyüttessel koncertezett és felvételeket készített a Magyar Rádióban. Politika életút Aktív közéleti tevékenységét a polgári körökben kezdte 2002-ben. Élő Pécs Társasága megszervezése és működtetése 2005-től. 2004-ben a frissen alakult Fidesz Kulturális Tagozatának tagja lett. 2006-tól 2014-ig pécsi egyéni önkormányzati képviselő. 2010 és 2014 között a Fidesz-KDNP Frakció vezetője és az Oktatási és Kulturális Bizottság elnöke. 2009 óta országgyűlési képviselő. Először a Fidesz Baranya megyei kompenzációs listájáról került a Parlamentbe, majd 2010-ben Baranya 01-es országgyűlési választókerületben, 2014-ben a Baranya 02-es országgyűlési választókerületben nyert egyéni mandátumot. 2009-2010-ig az Ifjúsági-, Szociális – és Családügyi Bizottságban, 2010-2014-ig az Oktatási, Tudományos és Kutatási Bizottságban, 2011-2014-ig a Nemzeti Összetartozás Bizottságában dolgozott. 2014-ben a Kulturális Bizottság tagja lett. Emellett az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése Magyar Delegációjában is tevékenykedett. 2013 áprilisától a Fidesz országos szóvivője. 2014 júniusától az Emberi Erőforrások Minisztériuma kultúráért felelős államtitkára. Művészeti tevékenységéért, valamint pedagógiai és iskolaszervező munkájáért számos regionális és országos kitüntetést kapott. Politikai munkájáért a Székely Nemzeti Tanács „Gábor Áron díjában” és a Politikai Foglyok Országos Szövetsége „A forradalom bölcsője” kitüntetésében részesült. Dr. Lengyel Györgyi 1958-ban született Szegeden. Végzettség 1983. Szegedi Orvostudományi Egyetem – általános orvos. Orvostovábbképző Egyetem – szakorvos. Munkahelyek 2012-től az Emberi Erőforrások Minisztériuma közigazgatási államtitkára. 2011-2012. Kormánymegbízott – Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium. 2003-2011. Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány igazgatója. 2002-2004. Miniszterelnöki hivatal – főtisztviselő, rendelkezési állomány. 2000-2002. Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal – kancellár. 1998-2000. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma – kabinetfőnök. 1995-1998. Szolnok Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal – főosztályvezető. 1991-1994. Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata – alpolgármester. 1983-1995. Hetényi Géza Kórház Rendelőintézet – szakorvos. Rétvári Bence 1979-ben született Budapesten. Végzettség A budapesti Piarista Gimnáziumban érettségizett. 2003-ban a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jogi- és Államtudományi Karán jogász diplomát szerzett. 2008. Jogi szakvizsga. Munkahelyek Kezdetben ügyvédjelölt, majd a Károli Gáspár Református Egyetemen főtitkára. 2006-tól 2010-ig fővárosi képviselő, a közgyűlés Kulturális és Esélyegyenlőségi Bizottságainak tagja. 2008-tól országgyűlési képviselő. 2010-ig részt vesz a Környezetvédelmi Bizottság munkájában. A 2010-től 2014-ig a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára. Társadalmi megbízatások 2002-től 2011-ig az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség elnöke. Dr. Simicskó István 1961-ben született Tiszalökön. 52 éves, nős, 3 gyermek édesapja. Jogász, közgazdász, főiskolai tanár, hadtudományokból phd fokozattal rendelkezik. 10 éves kora óta sportol, a Csepel SC-ben kosárlabdázott, majd karatézott. Közel 20 éve kung-fuzik, IV. mesterfokozattal rendelkezik. Munkahelyek 1991-ben kapcsolódott be a KDNP munkájába. 1996-tól a Fidesz-ben folytatta tevékenységét. 1998-tól országgyűlési képviselő. Nemzetbiztonsági és honvédelmi államtitkári munkáját követően a magyar sport fejlesztéséért dolgozik. 2006-tól a KDNP alelnöke. 2010-2012-ig a Budapesti Honvéd Sportegyesület társadalmi elnöke 2014-től Budapest 2. vk. (Újbuda) egyéni országgyűlési képviselője. Soltész Miklós 1963-ban született Budapesten. Végzettség 1981. Érettségi a budapesti Piarista Gimnáziumban. 1988. Városgazdász Üzemmérnöki diploma az Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskolán. Munkahelyek 1994-2000. a Wastl Kft. kereskedelmi vezetője. 1994-től a Cisztás Fibrózisban Szenvedő Betegek Országos Egyesületének főtitkára. 1996-1998. Mérnöki munkája mellett az V. kerület alpolgármesterének személyi titkára. 2000-2002. A Közlekedési és Vízügyi Minisztérium miniszteri kabinetfőnöke. Politikai életút 1997. A Magyar Kereszténydemokrata Szövetség budapesti alelnöke. 2000. A Magyar Kereszténydemokrata Szövetség országos ügyvezető titkára. 1998-tól a Fővárosi Közgyűlés Fidesz-MKDSZ-MDF képviselőcsoportjának tagja. 1998. Önkormányzati képviselő – Budajenő. 2000. Miniszteri Kabinetfőnöki kinevezésekor mindkét önkormányzati mandátumáról lemond. 2002. Az országgyűlési választásokon a Fidesz-MDF közös országos listáról szerezte mandátumát. 2002. Budajenő polgármestere. 2006. Az országgyűlési választásokon Pest megyei területi listán szerzett mandátumot. 2006. Az ifjúsági, szociális és családügyi bizottság alelnöke, a Fidesz-KDNP frakciószövetség Népjóléti Kabinetjének vezetője. 2010. Az országgyűlési választásokon Pest megyei területi listán szerzett mandátumot. 2010-2014. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szociális és családügyekért felelős államtitkára. Veresné Novák Katalin 1977-ben született Szegeden. Férjezett, három gyermek édesanyja. Végzettség 1999 – 2004 Szegedi Tudományegyetem – ÁJK, Université Paris X, Nanterre (Közösségi és Francia Jogi Képzés) 1996 – 2001 Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem (okleveles közgazdász diploma), Nemzetközi Kapcsolatok/Európa Tanulmányok – főszakirány, Környezeti Menedzsment – mellékszakirány 1992 – 1996 Ságvári Gimnázium, Szeged Munkahelyek 2012-2014 Miniszteri kabinetfőnök, Emberi Erőforrások Minisztériuma 2013-2014 Frankofón ügyekért felelős miniszteri biztos, Külügyminisztérium 2003 Francia Külügyminisztérium, Párizs 2001-2010 Külügyminisztérium, különböző főosztályok (Miniszteri Kabinet, EU Politikai Kapcsolatok Főosztály, EU Kommunikációs Főosztály, Európai Együttműködési Főosztály), valamint a gyermekekkel otthon töltött évek Külföldi Tanulmányok 2002 – 2003 Európai uniós képzés a francia Államigazgatási Egyetem (ENA) és a Külügyminisztérium szervezésében, Párizs-Budapest 2000 – 2001 Ösztöndíj az Institut d’Etudes Politiques de Paris (Scinces-Po) Nemzetközi Kapcsolatok szakán, Párizs 1999 – 2000 Francia-magyar európai uniós képzés az IEP, Paris szervezésében, Párizs 1995 A Pont Neuf Alapítvány ösztöndíja, Párizs 1992 Arcadia Junior High School, Los Angeles Nyelvismeret magyar: anyanyelv francia: Felső fokú, „C” típusú, szakmai nyelvvizsga angol: Felső fokú, „C” típusú, szakmai nyelvvizsga német: Felső fokú, „C” típusú, szakmai nyelvvizsga spanyol: középszintű nyelvismeret Közéleti megbízatások, elismerések 2013- Frankofónia Barátai nagyköveti csoport – alelnökség 2014 A francia Képviselőház emlékplakettje
katus
2016. január 18. 23:03
Hárompárti vita a CSOK-ról Z. Kárpát Dániel részvételével https://www.youtube.com/watch?v=UaNJAD-gb14
Házmester
2016. január 18. 18:17
Nagyon vártunk már hogy megismerhessük Novák Katalint! HAJRÁ FIDESZ!
picihuszar
2016. január 18. 16:57
Bírom ezt a csajszit.Csinos mint Kunhalmi de mègis..
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!