A kormány benyújtotta a második devizahiteles törvényt

2014. szeptember 12. 16:29

Benyújtotta a kormány az elszámolási törvényről szóló javaslatát az Országgyűlésnek a devizahitelekkel kapcsolatban. Az elszámolás pontos részleteit az MNB fogja kidolgozni. A devizahitelesek már 2015 első felében kaphatnak vissza pénzt a bankjuktól.

2014. szeptember 12. 16:29

Benyújtotta pénteken a kormány az Országgyűlésnek azt a törvényjavaslatot, amely alapján a pénzügyi intézményeknek el kell számolniuk fogyasztóikkal a múltbeli túlfizetéseket, a kiszámítási és elszámolási módszertan részletszabályainak megállapítását ugyanakkor a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kompetenciájába utalja.

A július elején elfogadott első devizahiteles törvény után ez a második jogszabály, amelyet az Országgyűlés a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatban elfogad.

A javaslat a fogyasztói kölcsönszerződések érvénytelen szerződéses rendelkezéseinek alapján szükségessé váló elszámolást szabályozza, mivel az érvénytelen szerződéses kikötések alkalmazása miatt a fogyasztók javára túlfizetés keletkezett – olvasható az általános indoklásban. A túlfizetést a semmissé vált egyoldalú szerződésmódosítás alapján teljesített törlesztőrészlet és az ennek figyelmen kívül hagyásával megállapítható törlesztőrészlet különbözeteként határozza meg a törvénytervezet. 

A kormány az előterjesztésben rögzíti: az adós javára mutatkozó túlfizetést a tőketartozás terhére, előtörlesztésként kell elszámolni. A bankoknak a végtörlesztett adósokkal is el kell számolniuk: az érintettek 2015. március 1. és 31. között, 10 000 forintos díj ellenében kérhetnek elszámolást a pénzügyi intézménytől. A javaslat rögzíti: az elszámolásokat 2015. január 15. és 2015. november 30. között kell elvégezni. Ha például a pénzügyi intézmény peres úton nem támadta meg a tisztességtelenség vélelmét, akkor az elszámolást már 2015. január 15. és január 29. között el kell készíteni, ha igen, akkor február 14. és február 28. között.     

A javaslat szerint a rögzített elszámolási szabályok mind az árfolyamrés semmissége, mind az egyoldalú szerződésmódosítási jogra vonatkozó kikötések érvénytelensége miatt keletkezett túlfizetésekre érvényesek. Ha a tartozást devizában határozták meg, akkor a túlfizetést is át kell váltani az adott devizára. A túlfizetést is azon az árfolyamon kell elszámolni, amelyen a pénzügyi intézmény a törlesztést, vagyis a túlfizetéshez kapcsolódó kamat- és tőketörlesztést átváltotta – olvasható a törvényjavaslatban. 

A kormány kitér arra is, hogy mivel az árfolyamrésből származó túlfizetéseket nem lehet elszámolni az átváltási időpontok meghatározása nélkül, ezért felek szerződésszerű teljesítése esetére a szolgáltatásaik teljesítésének tényleges elszámolási napját jelöli meg az átszámítás, átváltás alkalmazásának időpontjául. 

A javaslat kimondja, hogy a túlfizetések elszámolását egyidejűleg és együttesen kell teljesíteni. Az elszámolás első eleme a fogyasztói követelések kiszámítása. A következő lépésként a javaslat az MNB elnökének rendelete szerinti számítási módszerrel meghatározandó fogyasztói követelés elszámolására vonatkozóan ad útmutatást. Az elszámolás módja a pénzügyi intézmény szempontjait is mérlegeli, amikor kimondja, hogy a fogyasztói követelést főszabályként elsősorban a költségre, a kamatra, és végül a tőketartozásra, mint fő tartozásra kell elszámolni mindaddig, amíg a fogyasztói követelés nem haladja meg a fogyasztó tartozását. 

A pénzügyi intézményeket minden olyan esetben elszámolási kötelezettség terheli, amelyben a törvény hatálya alá tartozó fogyasztói kölcsönszerződés még nem szűnt meg, vagy már megszűnt ugyan, de a 2014. évi XXXVIII. törvény hatályba lépését megelőző 5 éven belül, vagyis 2009. július 26-át követően szűnt meg. A javaslat szerinti elszámolási kötelezettség kiterjed arra az esetre is, ha a szerződés ugyanezen 2009-es időpont előtt szűnt meg, de abból el nem évült követelés áll fenn. 

A Nemzeti Eszközkezelő által a fogyasztó felajánlására megvásárolt lakóingatlannal érintett fogyasztói kölcsönszerződések esetében a javaslat kimondja, hogy a pénzügyi intézményeknek nem kell elszámolniuk a fogyasztóval. 

Az árfolyamgáttal érintett fogyasztói kölcsönszerződésekre speciális elszámolási szabályok vonatkoznak, mert ezekben az esetekben a deviza alapú kölcsönszerződésekhez a rögzített árfolyam alkalmazásával egyidejűleg egy, az árfolyam-különbözet összegéből feltöltődő gyűjtőszámla-hitelre vonatkozó hitel-keretszerződés kapcsolódik.

Összesen 42 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Stadionban láttalak meg
2014. szeptember 13. 09:59
Bankárkormány El a kezekkel az igazságszolgáltatástól!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! https://pitee.files.wordpress.com/2014/07/bankarkormany-2014.jpg?w=450&h=298
Stadionban láttalak meg
2014. szeptember 13. 09:58
Amennyiben az Alkotmánybíróság, az érveink ellenére is fenntartja korábbi álláspontját, akkor az Emberi Jogok Európai Bírósághoz tudunk fordulni. A PITEE beadványának eljárásjogi alapját az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés c) pontja és az Alkotmánybíróságról szóló törvény 26. § (2) bek. adja. A Bankmentő Törvény ugyanis az a kivételes eset, amikor egy jogszabály pusztán hatályosulása folytán jogsérelmet okoz a fogyasztóknak. A Bankmentő Törvény ugyanis közvetlenül, bírói döntés nélkül, beavatkozik a fogyasztók polgári jogi jogviszonyaiba és beavatkozik a fogyasztók által indított peres eljárásokba. A fogyasztók számára, a törvénnyel szemben az alkotmányjogi panaszon kívül, nincs másik jogorvoslati lehetőség. A beadványunkat a http://www.pitee.org honlapon közzé fogjuk tenni. Abtv. 26. § (2) az Alkotmánybíróság eljárása kivételesen akkor is kezdeményezhető az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés c) pontja alapján, ha a) az alaptörvény-ellenes jogszabály [...] hatályosulása folytán közvetlenül, bírói döntés nélkül következett be a jogsérelem, és b) nincs a jogsérelem orvoslására szolgáló jogorvoslati eljárás [...]. 2011. évi CLI. törvény az Alkotmánybíróságról https://pitee.wordpress.com/
Stadionban láttalak meg
2014. szeptember 13. 09:56
Az egyesület ismeri az Alkotmánybíróság 8/2014 (III. 20.) és 32/1991 (VI. 6.) sz. határozatait. Ezen határozatok meghozatala között 23 év telt el. Az elmúlt 23 év során Magyarország jogrendje lényegesen átalakult. Az ország, többek között, 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz majd 2012-ben egy új alaptörvényt kapott. Emiatt az Alkotmánybíróság korábbi határozatának megállapításai nem mind alkalmazhatóak a jelenlegi jogi környezetben. Továbbá az Alkotmánybíróság 8/2014 (III. 20.) sz. határozatában – a hivatkozott rendelkezések között – hiányolunk több olyan lényeges rendelkezést, amelyek az Alaptörvényben a hatalmi ágak szétválasztását lennének hivatottak garantálni. A PITEE egyesület szakértői jelenleg előkészítik azt a beadványt, amiben felhívják az Alkotmánybíróság figyelmét a korábbi határozatból kifelejtett rendelkezésekre, valamint felsorolják érveiket a Bankmentő Törvény rendelkezései és az Alkotmánybíróság márciusi határozatával szemben.
Stadionban láttalak meg
2014. szeptember 13. 09:56
A PITEE egyesület álláspontja szerint ellentétes a hatalmi ágak szétválasztására alapuló demokratikus jogállami berendezkedéssel, ha a törvényalkotó beavatkozik magánjogi szerződésekbe (Az Alkotmánybíróság szembe megy a jogállami hagyományokkal, 2014.03.18.) https://pitee.wordpress.com/2014/03/18/az-alkotmanybirosag-szembe-megy-a-jogallami-hagyomanyokkal Továbbá ellentétes a jogállami berendezkedéssel az is, ha a törvényalkotó a jogviták kialakulása után alkot új hatásköri, illetékességi és eljárásjogi szabályokat.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!