Ítélet Biszku-ügyben: öt és fél év háborús bűntett miatt

A 92 éves Biszku Béla volt állampárti vezetőt az 1956-os forradalmat követő megtorlások miatt felbujtóként, több emberen elkövetett emberöléssel és bűnpártolással megvalósított háborús bűntett és más bűncselekmények, így lőszerrel való visszaélés és a kommunizmus bűneinek tagadása miatt öt és fél év szabadságvesztésre ítélte a Fővárosi Törvényszék első fokon, nem jogerősen kedden.

Biszku Bélát három bűncselekménnyel vádolta az ügyészség az Index szerint: a genfi egyezmény alapján háborús bűncselekménnyel, többek között az 1956 utáni megtorlások részeként a polgári lakosságra leadott sortüzek elrendeléséért; lőszerrel való visszaéléssel, mert 2012-ben tizenegy darab sörétes lőszert találtak a lakásán a rendőrök; és a kommunista rendszer bűneinek tagadásával, a 2010-ben a Duna Tv Közbeszéd című műsorában elmondottak miatt.

A sortüzekért az ügyészség szerint közvetetten felelős a 92 éves Biszku, mivel ő is részt vett a sortüzeket végrehajtó karhatalom létrehozásában és irányításában. A volt belügyminiszter ugyanis tagja volt a(z 1956. november elején megalakult) Magyar Szocialista Munkáspárt központi, irányító és döntéshozó testületének – és ezáltal a legszűkebb pártvezetésnek –, az Ideiglenes Intéző Bizottságnak.

Az ügyész szerint nincs jelentősége, hogy volt-e konkrét tűzparancs az '56-os sortüzekben, mert a karhatalom célja és a karhatalom működéséről szóló szabályzat már eleve egy általános, „ideológiai tűzparancsot” adott. Az ügyész idézett ebből a szabályzatból, ami kimondja, hogy ellenforradalmi zavargásnál, lázongásnál megengedett a fegyverhasználat. A genfi egyezmény alapján viszont mindez háborús bűncselekmény.

Az ügyész életfogytig tartó szabadságvesztést kért Biszkura, emellett a közügyektől való eltiltását is kezdeményezte.

Biszku ügyvédje, Magyar Gábor azzal kezdte beszédét, hogy kifejtette: a Biszku elleni eljárás csak a Fidesz 2010-es kormányváltása után indult el, hiszen semmi sem indokolta, hogy az elmúlt 25 évben vádat emeljenek Biszku ellen. Felemlegette a „mindenféle” történelemkutató intézetek létrehozását, a tankönyvek lecserélését, és idézett az Alaptörvény preambulumából is, hogy bebizonyítsa: a kormány újra akarja írni a történelmet, ennek része a Biszku elleni per.

A védő szerint megalapozatlanok a vádpontok: a leginkább a lőszerrel való visszaélés áll meg, bár a mostani eljárás visszásságaira utalva azon ironizált, hogy a Biszkunál talált lőszerekkel kapcsolatban, hogy „még senki sem fedezte fel újabb sortűz elkövetésének előkészületét”.

Magyar szerint Biszku felelősségre vonásához az kellene, hogy be lehessen bizonyítani, hogy Biszku – akár több lépésen keresztül – parancsot adott a sortüzekre.

Biszku tagadta bűnösségét. Azt mondta, hogy az Ideiglenes Intéző Bizottság üléseinek gépírásos jegyzőkönyveit utólag készítették Kádár János instrukcióinak megfelelően, ezek a leiratok ezért nem pontosak. Az ügyész szerint ezek a papírok hitelesek, hiszen ezeket az állampárt készítette és őrizte, utána kerültek az állami levéltárba. Az elmúlt években többször elmondta, hogy az 1956 után történtekkel kapcsolatban nem bánt meg semmit, nincs miért bocsánatot kérnie, Nagy Imre pedig „megérdemelte a sorsát”.