A legtöbb nemzetiségi önkormányzat biztosan indul a választáson

Az az országos nemzetiségi önkormányzat, amelyik nem veteti magát nyilvántartásba, elveszti a lehetőségét annak, hogy a következő négy évben szószóló képviselje az érdekeit az Országgyűlésben. A jogszabály szerint az országos nemzetiségi önkormányzat az országgyűlési választáson – amennyiben összegyűjti a szükséges számú aláírást – országos nemzetiségi listát állíthat és kedvezményesen juthat országgyűlési mandátumhoz, ha sikerül összegyűjtenie a pártok mandátumszerzéséhez szükséges szavazatok negyedét. Ehhez azonban először nyilvántartásba kell vetetnie magát a Nemzeti Választási Bizottságnál jelölőszervezetként.

A testület vasárnapig 12 országos nemzetiségi önkormányzatot – örmény, német, román, bolgár, horvát, lengyel, ruszin, szerb, szlovák, roma, szlovén, görög – vett nyilvántartásba. Eddig egyedül az ukrán országos önkormányzat nem jelezte indulási szándékát az NVB-nél. Az a nemzetiségi önkormányzat, amely indulni szándékozik a választáson, március 4-éig gyűjtheti az országos lista állításához szükséges aláírásokat: a németeknek 31, a többi nemzetiségnek tíznél kevesebb ajánlást kell összegyűjtenie. 

Az összegyűjtendő aláírások számát az alapján határozta meg a Nemzeti Választási Iroda, hogy a választás előtti 48. napon (február 17-én) az adott kisebbség névjegyzékében (az országgyűlési választásra is kiterjedő hatállyal) mennyien szerepeltek. Amennyiben egy országos nemzetiségi önkormányzat listát állít az országgyűlési választáson, de a leadott szavazatok kevesek ahhoz, hogy kedvezményes mandátumot tudjon szerezni, a nemzetiséget szószóló képviselheti az Országgyűlésben.