Az ügyészség elutasította a Gyöngyösi elleni feljelentést

2013. január 09. 11:36

Elutasították a Köves Slomó és Bodnár Dániel által közösség elleni izgatás bűntette miatt tett feljelentést.

2013. január 09. 11:36

A Központi Nyomozó Főügyészség elutasította a Gyöngyösi Márton országgyűlési képviselőt érintően közösség elleni izgatás bűntette miatt, Köves Slomó és Bodnár Dániel által tett feljelentést – közölte Keresztes Imre főügyész szerdán. Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija és Bodnár Dániel, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezetőségi tagja 2012. november 27-én kelt beadványában közösség elleni izgatás bűntette miatt tett feljelentést Gyöngyösi Márton, a Jobbik Magyarországért Mozgalom országgyűlési képviselője ellen.

Keresztes Imre közleményében rögzítette: a közösség elleni izgatás bűntettét az követi el, aki nagy nyilvánosság előtt valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport vagy a lakosság egyes csoportjai ellen gyűlöletre uszít. Felidézte: az Alkotmánybíróság és a bíróságok következetes jogértelmezési gyakorlata alapján „gyűlöletre uszítás akkor valósul meg, ha az elkövető a magatartásával olyan mértékben korbácsolja fel az érzelmeket, amely révén kialakul a közvetlen veszélye annak, hogy a felszított indulatok erőszakos cselekedetbe torkollanak”.

Keresztes Imre közlése szerint az ügyészség több ügyben eredménytelenül emelt vádat, a bíróságok a fenti értelmezés alapján felmentették a terhelteket. Erre „a jogi környezetre, valamint az ügyben elrendelt feljelentés-kiegészítés keretében beszerzett adatokra figyelemmel, Gyöngyösi Márton cselekménye nem minősül gyűlöletre uszításnak, ezért a feljelentést elutasítottuk” – ismertette a főügyész.

Összesen 25 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
paperheart
2013. január 11. 14:08
Ugyanúgy el kellene határolódnunk Gyöngyösi beszédétől, mint ahogy elhatárolódtak tőle Európa más országai. Ne legyetek vakok, emberek! Ma a parlamentben, holnap már az utcákon akarnak listázni?! Ma még "csak" a zsidókat, holnap már azt is aki kék szemű?!
citizen
2013. január 09. 17:18
A Jobbbik által összeesküvésben élünk, és mindenki korrupt rajtuk kívül, és az igazságot csak ők tudják... Kérdezem én! Miért van az, h európai szinten felhördülést keltett Gyöngyösi Márton és aJobbik retorikája, de a végén semmi kivetnivalót nem találtak! Nem furcsa? Vagy meg lett vásárolva az ítélet? Vagy a végén kiderül, h nem is a zsidók irányítanak mindent, hanem a Jobbik? A felháborító vicc legmagasabb foka!
radical
2013. január 09. 16:00
Hajrá Gyöngyösi Márton! Csak továbbra is mondjátok ki a nyers igazságot!
bagoj
2013. január 09. 13:00
Na akkor: "A hamis vád a Büntető Törvénykönyv által több szakaszban is részletesen tárgyalt bűncselekmény. Az alapeset definíciója: 233.§. (1) Aki a) a hatóság előtt mást bűncselekmény elkövetésével hamisan vádol b) más ellen bűncselekményre vonatkozó koholt adatot hoz a hatóság tudomására bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a hamis vád alapján büntetőeljárás indul. (3) Ha a hamis vád alapján a vádlottat elítélik, a büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés. Tartalomjegyzék [megjelenítés] * 1 233.§. * 2 234.§. * 3 235.§. * 4 236.§. * 5 Felhasznált forrás 233.§. [szerkesztés] * Jogi tárgy: az igazságszolgáltatás zavartalan és törvényes működéséhez fűződő társadalmi érdek; a konkrét ügyben érintett személy személyi szabadsága, emberi méltósága, valamint egyéb jelentős érdeke. * Passzív alany: az elkövetőn kívül bárki lehet, akinek jogát vagy jogos érdekét az elkövetési magatartás sérti vagy veszélyezteti. * Elkövetési magatartás: kettős. Egyrészt lehet a bűncselekmény elkövetésével való hamisan vádolás. Vádolás lehet bármely olyan tényállítás, mely a büntetőeljárás megindítására alkalmas (tehát határozzon meg egyértelműen egy elkövetőt benne), emellett legyen kifejezett és konkrétan megjelölt. Ha a vád nem alkalmas büntetőeljárás megindítására, az nem számít bűncselekménynek (például olyasvalamivel vádol meg valakit, ami a természeti jelenségekkel vagy a fizika törvényszerűségeivel ismereteink szerint nem valósulhat meg). A vádolásnak olyan időpontban kell történnie, amikor a cselekmény büntethetősége még fennáll, de még nem indult meg az eljárás. Aki önmagát vádolja hamisan, az nem hamis vádért, hanem a hatóság félrevezetéséért fog felelni. A vádolásnak hatóság előtt kell történnie, valótlannak kell lennie, és ezt az elkövető tudatának át is kell fognia. A részlegesen hamis vád is hamisnak minősül. Másrészt lehet az elkövetési magatartás, ha valaki bűncselekményre vonatkozó koholt bizonyítékot hoz a hatóság tudomására. Koholt a bizonyíték, ha az ügy szempontjából lényeges tényeket vagy a történeti tényállást úgy befolyásolja, hogy a bíróság hamis vagy torzított feltevésből indulhatna ki. Az hozhatja létre, aki szándékosan hamis tárgyi bizonyítási eszközt készít vagy a már létezőt megváltoztatja. Ebben az esetben is fontos, hogy a koholmánynak a hatóság tudomására kell jutnia. * Befejezettség: befejezett, ha a hamis vádat a hatóság előtt szóban előadják vagy a vádat tartalmazó irat illetve a koholt bizonyíték a hatóság tudomására jut. Kísérlet csak abban az esetben lehet elképzelhető, ha az elkövető a maga részéről elindítja a hatóság általi megismeréshez vezető folyamatot, de az nem válik mégsem sikeressé. * Tettesség: bárki lehet, a hamis bizonyítási eszközt előállító személy esetleg bűnsegédként felel. * Szándékosság: mind egyenes, mind eshetőleges szándékkal megvalósítható. Fontos, hogy az elkövető tudata fogja át mindegyik tényállási elemet. Ha nem így van, akkor rágalmazásért vagy becsületsértésért felelhet. * Minősített esetek: a büntetőeljárás különböző szakaszaihoz kapcsolódik. * Egység, többség, bűnhalmazat: a rendbeliség a sértettek számához kapcsolódik. Rágalmazás, becsületsértés, hamis tanúzás nem kerülhet vele halmazatba. Közokirat-hamisítás esetében azonban már elképzelhető halmazat. 234.§. [szerkesztés] 234.§. Aki mást hatóság előtt bűncselekmény elkövetésével azért vádol hamisan, mert gondatlanságból nem tud arról, hogy tényállítása valótlan vagy a bizonyíték hamis, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. Ez a törvényhely rendeli büntetni a hamis vád gondatlan alakzatát, méghozzá annak is a hanyag változatát. Tudatos gondatlanság ugyanis gyakorlatilag elképzelhetetlen. Az a lényeges, hogy az elkövető kellő körültekintéssel vagy figyelemmel meggyőződhetett volna a vád vagy a bizonyíték valótlanságáról. Fontos továbbá, hogy ezt kész tényként közölje, a feltételezésre alapuló vádolás nem valósítja meg a bűncselekményt. Ugyancsak nem bűncselekmény, ha valaki olyan tények alapján teszi meg a feljelentését, amelyekről csak utóbb derül ki, hogy mégsem valóságosak. 235.§. [szerkesztés] 235.§. Aki a) mást nyomozó hatóság, ügyész, bíróság vagy szabálysértési hatóság előtt szabálysértés, illetőleg nyomozó hatóság, ügyész, bíróság vagy a fegyelmi jogkör gyakorlója előtt fegyelmi vétség elkövetésével hamisan vádol b) más ellen szabálysértésre vagy fegyelmi vétségre vonatkozó koholt bizonyítékot hoz az a) pontban megjelölt hatóság tudomására, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. Az alapesethez képest enyhébb megítélést biztosító szabályozás ez, enyhébben bírálja el ugyanis azt a hamis vádat, aminek az alapja fegyelmi vétség vagy szabálysértés. nyomozó hatóság lehet: rendőrség, ügyészség, vám- és pénzügyőrség. Szabálysértési hatóság bármely szerv, mely jogosult a szabálysértés elbírálására. Csak szándékosan követhető el a bűncselekmény, gondatlan alakzata ugyanis rágalmazást valósítana meg. 236.§. [szerkesztés] 236.§. (1) Ha hamis vád folytán eljárás (alapügy) indult, ennek befejezéséig hamis vád miatt büntetőeljárás csak az alapügyben eljáró hatóság feljelentése alapján indítható. Az ilyen feljelentés esetét kivéve a hamis vád elévülése az alapügy befejezésének napján kezdődik. (2) Korlátlanul enyhíthető, különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető is a hamis vád elkövetőjének a büntetése, ha a vád hamisságát az alapügy befejezése előtt az eljáró hatóságnak feltárja.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!