Az MNB „historikus” aranyvásárlásáról

2018. november 16. 15:33

Az arany több, mint egyszerű befektetési eszköz. Az arany a potenciális világvaluta arra az esetre, ha a mai hitelalapú papírpénz-rendszer súlyos válságba kerül.

2018. november 16. 15:33
null
Tóth András

„Az arany több, mint egyszerű befektetési eszköz. Az arany a potenciális világvaluta arra az esetre, ha a mai hitelalapú papírpénz-rendszer súlyos válságba kerül. Van esélye ennek? Remélem nem fog bekövetkezni, de a válság esélye napról napra nő. Az égig nőttek az adóssághegyek. Bármikor bedőlhet egy adós, akinek jelentőséget alul becsülik a pénzügyi rendszerért felelős hatáságok és intézmények. Láttunk már karón varjút. Király Júlia visszaemlékezése jól mutatja, hogy meg legbelsőbb információkkal rendelkező vezető jegybankárok sem látják előre a válság kirobbanását.

Egy új adósságválság méretei akár meghaladhatják a 2008-as válságét, tekintettel arra, hogy sokkal nagyobb a felhalmozott adósság, mint 2008-ban volt. A jegybankok 2008 után is megpatkolták a hitelválságot: újabb hitelcunamivel remélték elkerülni az 1929-es összeomláshoz hasonló mély válságot. De éppen ezért, a jegybankok eszközei sokkal limitáltabbak ma, mint 2008-ban voltak: a kamatok sose nem látott mélységben vannak, és már igy is óriási kötvény- és részvényhegyek állnak a mérlegeikben.

Az elmúlt évek irreálisan alacsony (zéro vagy negatív) jegybanki kamatai miatt a világgazdaság tele van lufikként felfúvódott eszközárakkal, amit az tett lehetővé, hogy boldog-boldogtalan ingyen hitelhez juthatott. Ilyen potenciális, kipukkanásra váró lufik a lakásárak, a túlértékelt részvénypiaci árak, a rettenetesen eladósodott vállalatok (az európai vállalatok 10%-a olyan vállalat, aminek nincs elég bevétele adósságainak kamatjainak fizetésére se, s emiatt csak további eladósodással képes elkerülni a csődöt) és országok (amelyek közül aggasztóan sok található az eurozónában).

Az USA gazdaságpolitikai fordulata (vámemelések) és az amerikai jegybank, a FED kamatemelésének együttes hatása egyik nem várt következménye lehet, hogy az elmúlt évtizedben felhalmozott adósságok kamatterheinek fizetését ellehetetleníti egy fontos adósnál, ami aztán beindíthatja az egész világgazdaságot megrázó újabb adósságválságot.

A másik oldalon, Kína és Oroszország egyre nyíltabban törekszik a dolláralapú pénzügyi rendszer leváltására – ami pénzügyi háborút jelenthet a világ két legnagyobb részben már felállt, részben még szerveződő államszövetsége között: az USA vezette dollár-rendszer és egy jövendőbeli kínai-orosz blokk között. Egy esetleges pénzügyi háború szintén beláthatatlan következményekkel járhat, beleértve a világot megrázó pénzügyi válságot.

Az, hogy az aranyban való tartalékolás rövidtávon jó vagy nem jó befektetés volt, utólag tudjuk meg. De a dolláralapú pénzügyi rendszer sebezhetősége egyre nyilvánvalóbb, s egyáltalán nem zárható ki egy újabb világválság. Az arany nem pénz, mert a kormányok kiiktatták, azért, hogy végig tudják harcolni a világ egyik legfeleslegesebb és legkárosabb háborúját. Azt a háborút, amely szülője lett a II. világháborúnak és az azt követő hidegháborúnak.

Az arany kiiktatása nem hozott kevésbé sérülékeny pénzügyi rendszert. Ugyanakkor lehetővé tette hihetetlen méretű adósság felhalmozását a rugalmasan növelhető pénzteremtési mechanizmusok révén, amit a jegybankok monopol-pozíciója tesz lehetővé.

Fantasztikus aranykort értek meg az 1945 után élő generációk. De az adósságok terhe egyre több gondot okoz, visszafizetésük a következő generációk terhe lesz. Az adósságok terhe sötét felhőként lebeg felettünk, s azzal fenyeget, hogy bármikor jöhet egy óriási vihar. S a vihar mértékétől függően az arany szerepe is változhat.

A jövő kiszámíthatatlan, de nem kalkulálhatatlan. Ezért hosszútávon fontos lehet, hogy egy ország rendelkezzen aranytartalékkal is, ami tágítja a cselekvési teret válság idején.”

Összesen 34 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Akitlosz
2019. január 03. 14:49
Tehát nem arannyal kereskednek, hanem csak nem létező dolgokkal. Ezt mondom. S éppen ezért más az, ha valaki tényleg aranyat vesz, be tudja azt mutatni. A tényleges aranymozgás ami számít, hogy mit játszadoznak a tőzsdén az meg nem. Ott nem valódi kereskedés zajlik döntő többségében, hanem gyakorlatilag fogadásokat kötnek árfolyamokra és ezen az egyik nyer, a másik meg veszít ezen. A részvény kicsit más, de abban hasonló, hogy ott is valósnak tüntetik fel azt, ami nem valós.
Akitlosz
2019. január 03. 14:48
A tőzsdén csak papírarannyal kereskednek, nem igazival. A tőzsdei "aranykereskedéseknek" csupán az 1100-ad része, azaz 0,09%-a mögött van tényleges aranymozgás. A többi csak papír. Tehát az igenis számít, ha tényleges, kézzel fogható aranyüzletről van szó. A tőzsde meg nem igazán. Ott papírokkal kereskednek elsősorban, nem valódi dolgokkal. Eladok neked 3 tonna "kukoricát" mostantól 9 hónap múlvára. Aztán mielőtt teljesítenem is kellene visszavásárolom az ígérvényemet. Egyikünk nyert valamennyit a másikunk veszített valamennyit. S az egész állítólagos "kukoricaügyletünkhöz" egy szem kukoricára arrább mozdítására sem volt szükség, sőt kukoricára sem. Na ilyen a tőzsdei aranyügyletek 99,91%-a.
Senye Péter
2019. január 03. 14:46
Az az aranytartalék emlékeztet Mark Twain Egymillió fontos bankjegyére, amiért lehetett vásárolni, de képtelenség volt elkölteni.
pollip
2019. január 03. 14:45
Sokan örülünk, hogy nőtt az ország aranytartaléka. Hogy honnan volt rá pénz, amikor mindent ellopnak, a ballibtől megkérdezhetnénk:-))))))))))))))))))))))))))
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!