MTA

2019. május 6. 00:15
Soros minden megmozdulásától félek – ismeri el az egyik legnagyobb magyar matematikus, aki szerint a CEU és az MTA ügyében a magyar kormány ellen alantas sárdobálás kezdődött. A kommunista rendszerben feleségével együtt három évi magánzárkára ítélt Bollobás Béla szerint kommunista időket idéz, hogy Palkovics Lászlót egyesek kizárnák az MTA-ból, Grüner György és Mezei Ferenc akadémikusokat pedig szintén durva támadások érik véleményük miatt. Bár azt várja, hogy őt is tűz alá veszik véleményéért, a Makronómnak mégis elmondta, hogy a magyar „liberálisok” éppúgy fordulnak az Európai Unióhoz, mint régen a kommunisták a Szovjetunióhoz, ha nekik nem tetsző véleményeket hallanak, hiszen addig hívei csak a szólásszabadságnak, míg az ő véleményüket hallják. Pedig épp Bollobás lenne az, aki elsőként menne tüntetni, ha az MTA, az akadémiai szabadság és a szólásszabadság valóban veszélyben lenne.
A medve bőrére
2019. április 30. 22:21
Tokaj-Hegyalja és Villány borai szerepeltek a legjobban az idén tizedik alkalommal meghirdetett Magyar Tudományos Akadémia Bora versenyen.
2019. április 30. 19:32
A magyar gazdaság fejlődésében a szellemi tőkére épülő innovációnak meghatározó szerepe lesz, megkerülhetetlen a magyar kutatás-fejlesztési és innovációs kapacitás erősítése a hatékonyság és versenyképesség növelése érdekében – hangsúlyozta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter kedden, sajtótájékoztatón Budapesten. A kormány álláspontja továbbra is az, hogy kutatóintézetek a Magyar Tudományos Akadémia köztestületén kívül végezzék munkájukat.
2019. április 19. 14:51
A Magyar Tudományos Akadémia jelenleg köztestület, amelynek a lényege, hogy feladatát az állam megbízásából végzi. Interjú.
2019. március 25. 14:52
A visszatérő kérdés: miért is kell átszervezni az Akadémiát? És ki mondja meg, hogyan? A válasz sokrétű: szükség van egy szemléletváltásra, szükség van a tudomány elmúlt fél évszázadban történt fejlődésének figyelembe vételére, és szükség van a hazai tudomány teljesítményét mérő mutatók javulására is. Az érvek e tények mellett az MTA honlapján találhatók, érdemes és szükséges szemügyre vennünk azokat.
2019. március 21. 09:10
Ha egy kutató az üzleti érdekeket helyezi előtérbe a tudomány helyett, akkor visszaél a kutatói felelősségével – mondta Amy Wrzesniewski, a Yale Egyetem szervezeti magatartást kutató professzora Budapesten. A Rajk László Szakkollégium idén az amerikai akadémikust tüntette ki a Herbert Simon-díjjal március 12-én a Magyar Tudományos Akadémián. A professzor azt kutatja, hogy mit tartunk a munkánk értelmének és mitől vagyunk boldogok a munkahelyünkön. A sajtóreggelin a Makronóm mellett a Napi.hu-nak, a Qubitnek, a Kiosknak, a G7-nek és a HR portálnak volt lehetősége kérdéseket feltenni.
MTA
2019. március 9. 11:01
A jórészt jóindulatú kapkodás a rendszerváltás után sok mindenre az európai demokráciák bevált gyakorlataitól távol álló „megoldásokat” talált az Akadémiával kapcsolatban. Ezekről azóta világossá vált, hogy tarthatatlanok. Az MTA-n is minél hamarabb be kell fejezni a rendszerváltást – véli Mezei Ferenc. Az Akadémia körüli hisztéria szerinte nagyon hasonlít a CEU-ügyre, mindkettőben külföldi érdekek is állnak a nagy, politikai sajtónyilvánosságot élvező vélemények mögött a világhírű fizikus szerint. Helyre kellene állítani nemzetközileg elfogadott gyakorlatot az Akadémián, amelyben nincs helye a külföldön is ismeretlen „alapfinanszírozás” fogalmának. Ez a jogállami előfeltétele annak, hogy a magyar tudományos kutatóintézeti hálózat állami finanszírozását néhány év alatt a versenyképes nemzetközi gyakorlatnak jobban megfelelő szintre, a jelenleginek a háromszorosára emeljük, akár a patinás MTA márkanév alatt. Sokan azonban azt kívánják, hogy az MTA a kutatóintézeti munkatársakat idejétmúlt, gyakorlatilag haszontalan privilégiumok elvesztése veszélyének lobogtatásával mindettől elrettentse. Exkluzív interjúnk.
MTA
2019. március 9. 11:01
A jórészt jóindulatú kapkodás a rendszerváltás után sok mindenre az európai demokráciák bevált gyakorlataitól távol álló „megoldásokat” talált az Akadémiával kapcsolatban. Ezekről azóta világossá vált, hogy tarthatatlanok. Az MTA-n is minél hamarabb be kell fejezni a rendszerváltást – véli Mezei Ferenc. Az Akadémia körüli hisztéria szerinte nagyon hasonlít a CEU-ügyre, mindkettőben külföldi érdekek is állnak a nagy, politikai sajtónyilvánosságot élvező vélemények mögött a világhírű fizikus szerint. Helyre kellene állítani nemzetközileg elfogadott gyakorlatot az Akadémián, amelyben nincs helye a külföldön is ismeretlen „alapfinanszírozás” fogalmának. Ez a jogállami előfeltétele annak, hogy a magyar tudományos kutatóintézeti hálózat állami finanszírozását néhány év alatt a versenyképes nemzetközi gyakorlatnak jobban megfelelő szintre, a jelenleginek a háromszorosára emeljük, akár a patinás MTA márkanév alatt. Sokan azonban azt kívánják, hogy az MTA a kutatóintézeti munkatársakat idejétmúlt, gyakorlatilag haszontalan privilégiumok elvesztése veszélyének lobogtatásával mindettől elrettentse. Exkluzív interjúnk.
Pintz György
2019. március 5. 09:00
Ne más, külföldi cégek lopakodjanak be a magyar spájzokba, jussunk be mi más külföldi cégek spájzaiba! – mondja Pintz György, aki szerint nem fogtuk még fel, milyen fontos az innovációvédelem. A Samsung már hetvenszer annyi szabadalmat jelent be egy évben, mint a teljes magyar gazdaság együttvéve, nem is beszélve az Akadémiáról és intézethálózatáról, amelyek 2011 utáni bejelentéseikre összesen láthatatlan, három szabadalmat kaptak. A hazai multik pedig nem nekünk, hanem elsősorban maguknak fejlesztenek, a tudásuk kevésbé szivárog át a magyar gazdaságba, ezért kell támogatni a kkv-szektor innovációit. Interjúnk.
Akadémia
2019. február 27. 13:03
A mintegy húszéves amerikai és ezt megelőzően német- és franciaországi kutatói tapasztalattal rendelkező Németh Károly meglátásai az MTA-hoz írt minapi levél kapcsán: Chicagóban élő vendégszerzőnk sorra veszi az MTA megújításával kapcsolatban óvatosságra intő professzorok levelében érzékelt pontatlanságokat. Németh szerint Amerikában szégyennek számít, ha egy kutatás-orientált professzornak nincs legalább egy startupja és szomorú látni, hogy ezt a mostani vitát a rendszerváltás után 30 évvel kell lefolytatni. A kutatásnak pedig nem az adófizetőktől kicsikart pénzből kellene élnie, hiszen képesek volnánk hosszabb távon önfenntartóvá válni az innováción keresztül.
2019. február 10. 14:41
A modern világban szinte ismeretlen, hogy egy tudós társaság intézethálózatot menedzseljen, a kormány pedig akarattal sem tudná tönkretenni a magyar innovációtermelő rendszert, hiszen ez a rendszer, beleértve annak két elemét, az innovációs szellemet és az azt segítő ökoszisztémát, eddig nem jól működött. Ezt kell most felépítenünk, remélve, hogy abban minden érintett és ebben érdekelt részt vesz. Grüner György írása.
2019. január 24. 15:18
Újabb hazai vulkánt vizsgáltak meg a Makronómnak korábban nyilatkozó hazai kutatók, az eredményeikkel pedig a vulkánkitöréseket is előre tudják jelezni. A tűzhányók egy speciális típusának, a kiterjedt vulkáni mezők működésének jobb megismerését szolgálja a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Vulkanológiai Kutatócsoportjának legújabb vizsgálata, amelyben a Balaton-felvidéki Fekete-hegy történetét rekonstruálták a kristályokból kinyert információk alapján.
2018. szeptember 4. 23:00
Grüner György a szocializmusbeli pályakezdésekor még elvárta, hogy az ország finanszírozza karrierének építését, konferencia-látogatásait és publikációit. Később azonban Kaliforniába került, ahol azzal szembesült, hogy a tudomány nem művelhető légüres térben, annak társadalmi és piaci igényekre kell reagálnia. A társadalomtól elszakadó, önmagát ellenőrző hazai akadémiai életet ma már kritikusan szemléli, az Innovációs és Technológiai Minisztérium által kijelölt irányban azonban óriási lehetőséget lát a Makronómnak nyilatkozó egyetemi tanár, startup vállalatok elindítója és innovációszakértő.
Egységes kutatás-fejlesztési politika jön létre
2018. június 25. 00:05
Bár Magyarország sokat költ a tudományra, az elmúlt években nyilvánvalóvá vált, hogy a pénz a tudományos kutatóintézetek útvesztőiben elvész, a tudományos eredményekből pedig kevés innováció jön létre. A kormány szerint ahhoz, hogy a pénz a magyar vállalatok versenyképességét növelje és közvetve növekvő béreket eredményezzen, a tudományos költéseknél az eddigieknél konkrétabb feltételeket kell meghatározni. Ezért kezdett a kormány két éve egy új, hatékonyabb együttműködés kialakításába a Magyar Tudományos Akadémiával, amelynek céljaival az Akadémia egyetértett.