matematika

Raj Chetty
2020. március 3. 15:32
A Harvardon még az elmúlt években is egy olyan közgazdasági tankönyvből tanították a gazdasági bevezető kurzust, amelyet több mint két évtizede adtak ki. A világ azóta rengeteget változott, de a közgazdasági képzések ezzel kevésbé tartottak lépést – ez motiválja Raj Chetty-t, aki már 23 évesen PhD fokozatot szerzett a Harvardon, hogy megújítsa és adatalapokra helyezze a bevezető közgazdaságtan oktatását. A műfajt eddig a leggazdagabb társadalmi csoportokat elszántan védelmező és túlárazott közgazdasági tankönyvein több tízmillió dolláros jogdíjra szert tevő Greg Mankiw és az általa képviselt főáramú irányzat uralta. Rengetegen kíváncsiak az új, adatokra építő kurzusra a Harvardon, miközben a gazdaságpolitika is egyre többször írja felül a régebbi nézeteket. A szabadelvű közgazdászok viszont már elmélet nélküli társadalmi tervezők ámokfutásától tartanak.
2020. február 20. 14:41
A főáramú közgazdaságtannak nem is célja, hogy megértse a gazdaságot – árulja el David Orrell kanadai matematikus a Makronómnak. A közgazdászok még mindig nem tudták elfogadni 2008-as bukásukat, emiatt várhatóan egy következő válságban is kevesen hallgatnak majd rájuk. Misztikus gazdasági törvényekbe papi osztályként beavató szakértőkről is beszélgetünk és a matematikus-könyvszerző azt is elárulja, hogy nem mindent lehet számokra visszavezetni.
2019. december 17. 12:32
A matematikai olimpiákon szerzett aranyérmeket tekintve Magyarország az 1960-as években az egész világon a legelső helyen is állt. A videón nem az adott évi, hanem a folyamatosan, az évek során felhalmozódó aranyérmek összegét látjuk. Bár a hetvenes évekig a Szovjetunió vezette országcsoport versenyéről volt szó, de Magyarország előkelő helyét az sem veszélyeztette, hogy a verseny teljesen nemzetközivé vált.
Robert Aumann
2019. szeptember 27. 17:29
Ezért bonyolult a dolgok leírása, például az, hogy a Föld kerek. Mert ez egy világlátás. Interjú.
2019. szeptember 10. 10:28
Nyugaton, Nagy-Britanniában és az USA-ban nem publikálhatnék olyan véleményt, hogy Orbán gazdaságpolitikája jó – árulja el Lord Robert Skidelsky, aki kiváló nemzeti gazdaságpolitikát lát Magyarországon, hiszen a magyar kormány helyesen utasította el a megszorító politikát, státuszt ad a romáknak és képes a józan észre hallgatni a gazdasági ideológusok helyett. Jó életről, a vallás elvesztéséről és tudományosnak beállított gazdasági hittételekről is beszél a Makronómnak adott exkluzív interjúban.
2019. július 16. 22:01
Nekünk, közgazdászoknak szerényebbnek és őszintébbnek kell lennünk.
2019. május 6. 0:15
Soros minden megmozdulásától félek – ismeri el az egyik legnagyobb magyar matematikus, aki szerint a CEU és az MTA ügyében a magyar kormány ellen alantas sárdobálás kezdődött. A kommunista rendszerben feleségével együtt három évi magánzárkára ítélt Bollobás Béla szerint kommunista időket idéz, hogy Palkovics Lászlót egyesek kizárnák az MTA-ból, Grüner György és Mezei Ferenc akadémikusokat pedig szintén durva támadások érik véleményük miatt. Bár azt várja, hogy őt is tűz alá veszik véleményéért, a Makronómnak mégis elmondta, hogy a magyar „liberálisok” éppúgy fordulnak az Európai Unióhoz, mint régen a kommunisták a Szovjetunióhoz, ha nekik nem tetsző véleményeket hallanak, hiszen addig hívei csak a szólásszabadságnak, míg az ő véleményüket hallják. Pedig épp Bollobás lenne az, aki elsőként menne tüntetni, ha az MTA, az akadémiai szabadság és a szólásszabadság valóban veszélyben lenne.
2018. május 6. 23:42
A brit matematikus-közgazdász szerint túl sok a matematika a közgazdaságtanban. Pávatoll-jelenségről, a közgazdaságtant és a demokráciát eltorzító szokásokról, a szocialista és a neoliberális gondolkodók rövidlátásáról és rendszerváltásunk fő problémáiról beszélgettünk egy régi-új közgazdasági iskola, az intézményi közgazdaságtan egyik legfontosabb gondolkodójával.
A közgazdaságran reformációja
2018. február 20. 0:36
A 2008-as gazdasági válság a közgazdaságtan válságává is vált, amely a kritikusok szerint ideológiává alakult saját nyelvvel, szabályokkal, intézményekkel és „papsággal”. A főáramú közgazdaságtan jelentős részben az üzleti és a politikai érdekek befolyása alá került a huszadik század második felében. Az elméletek válsága Magyarországon is nyilvánvalóvá vált, ahol a neoliberális közgazdászok magára hagyták a gazdaságpolitikát. Ezért a hazai gazdaságpolitika új kiutakat keresett a gazdasági és elméleti válságból.