Április 18-án a Bálna Honvédelmi Központban az MBH Makronóm Makroverzum rendezvénysorozat keretében ezúttal a magyar ESG mint találkozási pont témaköre került terítékre. Az esemény panelbeszélgetésein a téma neves szakértői mondták el gondolataikat a jóllét fenntartható növelése, a zöldfinanszírozás jövője, valamint a vállalati ESG-megoldások kapcsán.
A hazai ESG-törvény kapcsán kiemelt cél a fokozatos bevezetés, hogy a kkv-knak legyen idejük felkészülni az új adatszolgáltatási kötelezettségre – mondta Túri Anikó, a Nemzetgazdasági Minisztérium közigazgatási államtitkára az MBH Makronóm Makroverzum konferencián. A szimpóziumon – amely a fenntarthatóságot és az ESG-t állította fókuszba – György László kormánybiztos hivatalosan is bemutatta a jelenlegi, kizárólag GDP-alapú gazdaságifejlettség-mérés pontosabb alternatíváját, a Harmonikus Növekedési Indexet. Puskás András, az MBH Bank vezérigazgató-helyettese kifejtette, hogy az ESG-törvény keretet ad a közös fenntarthatósági célok eléréséhez és elősegíti a zöld finanszírozás térnyerését.
A KSH friss, termék-külkereskedelmi adatai szerint az import visszaesésének a mértéke érdemben mérséklődött az előző hónaphoz képest, ám a külső kereslet várhatóan a következő hónapokban is visszafogottan alakulhat. A Makronóm Intézet szakértője szerint jó hír viszont, hogy a legfrissebb hangulatindexek már javulást mutatnak a hazai szempontból is fontos német iparban, főleg a járműgyártásban a müncheni Ifo Gazdaságkutató Intézet friss felmérése szerint.
Az ipari termelői árak februárban is csökkenést mutattak éves összehasonlításban, amelyet az energiaárak stabilizálódása és a külföldi, valamint belföldi kereslet változásai együttesen befolyásoltak. Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior elemzőjének kommentárja.
Tovább javulnak a magyar foglalkoztatási adatok. A februári számok szerint 4,723 millióan dolgoztak, a munkanélküliségi ráta 4,6 százalék.
Már vannak pozitív trendek, így például a reálbérek emelkedése, ám ennek ellenére az óvatossági motívum továbbra is erős a frissen közzétett, januári kiskereskedelmi adatok szerint is. A fogyasztói bizalom még nem heverte ki az inflációs sokk okozta megrázkódtatást, ám idén éves szinten 6–7 százalékos reálbér-emelkedés jöhet, ami sokat segíthet a fogyasztás növekedésében – véli a Makronóm Intézet elemzője.
A fenntarthatóságot szem előtt tartó befektetések piaca 1700 milliárd dollár fölé nőtt, de a hazai beszállító vállalkozások csupán harmadának van részletes tudása a fenntarthatóságot mérő ESG-mutatókról.
Az uniós csúcs előtt sokan a forint árfolyamát figyelik, hiszen, ha pozitív lesz a döntés, akkor elvben a hazai fizetőeszköz erősödése várható. De mire számít a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője?
A nemrég közzétett EU-s adatok szerint a fiatalok idehaza átlagosan 27,4 éves korukban költöznek el a szüleiktől, és kezdenek önálló életet valamilyen lakásmegoldással. Ez ugyan némileg több, mint az EU-s átlag, ám így is mindössze az európai középmezőnyben foglalunk helyet.
Sokan dolgoznak ma Magyarországon: a gazdasági visszaesés ezen a téren nem érezteti a hatását. A friss statisztikai adatok kedvező képet mutatnak a munka világáról.
Júniusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 566 800, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 390 900 forint volt. A bruttó átlagkereset 16, a nettó átlagkereset 15,9 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban.
Júniusban az ipari termelői árak az előző hónaphoz képest 1,3 százalékkal csökkentek, ami az infláció várható csökkenését mutatja előre.
