Lovászy László

2021. július 20. 19:03
Yuval Noah Harari izraeli sztáríró 2017-ben megjelent sikerkönyvében, a Homo Deus-ban arra mutatott rá, hogy a 20. század végén immáron több ember halt meg a táplálkozási okok, különösen cukorbetegség és annak szövődményei miatt, mint ahányan fegyveres konfliktusokban elhunytak. Ez minőségileg egy teljesen új fejlemény az emberiség történelmében. A kérdést Dr. Lovászy László Gábor, az NKE tudományos főmunkatársa járta körbe a Makronómnak írt elemzésében.
2021. június 18. 10:05
Száz évvel ezelőtt nemigen éltek az emberek 70 évnél tovább, most pedig arról tanácskoznak az európai nemzetek, hogy kitolják-e a nyugdíj korhatárt 70 éves kor fölé. Természetesnek vesszük a jelen állapotot, de érdemes megállni egy pillanatra és értékelni a pozitív változásokat. A modern agykutatásnak köszönhetően ma már az Alzheimer-kórral is egyre sikeresebben veszi fel a harcot az orvostudomány, tovább élhetünk minőségi életet. Vajon ez mit fog jelenteni nemzetgazdasági szempontból, mit fog jelenteni az aktív időskor? Dr. Lovászy László Gábor, az NKE tudományos főmunkatársának elemzése a Makronómon.
2021. április 28. 14:40
Vajon hogyan lehetnek sikeresek a modernkori zsenik? Erre a kérdésre kereste a választ legújabb elemzésében Lovászy László.
2021. április 20. 9:01
Az unió problémáját erősebb tagállamokkal lehet áthidalni.
2020. szeptember 16. 10:28
Szeptember 11. nemcsak az amerikai történelemben fontos dátum: a magyarok életében is mérföldkő a tekintetben, hogy fél év telt el a koronavírus-járvány kapcsán március 11-én kihirdetett veszélyhelyzet kezdete óta. E hat hónap talán elegendő arra, hogy történéseit összevessük egy korábbi világválság hatásaival, megnézve, hogy a jelenlegi és a 2008-2009-es válság következményei hogyan jelentkeztek Magyarországon.
2020. május 19. 9:59
A 21. században egy-egy évtized alatt annyit fejlődhet a tudomány és a technológia, mint amennyit haladt a 20. században összesen. Lovászy László tanulmányát szemlézzük, amely négy fejezetben tárgyalja a demográfiai szingularitás, a termelékenységi szingularitás, a technológiai szingularitás, valamint az ezekből fakadó társadalmi szingularitás egyes kérdéseit. A szerző kiindulópontja, hogy a korábbi ipari forradalmaktól eltérően a legújabb, negyediknek aposztrofált ipari forradalom valójában valami egészen másról fog szólni: az ember és a mesterséges intelligencián alapuló technológia szimbiózisát fogja elhozni, amelynek jelei már látszanak, vagyis a munkavállalókkal kapcsolatos eddigi, emberi jogi, termelékenységbeli és munkajogi-szervezési aspektusokat és axiómákat kérdőjelezhetnek meg.
A munkapiac jövője
2019. november 20. 22:08
Vajon hosszabb távon megoldást kínál a jelenlegi európai politika a demográfiai helyzetre és a jövőbeni gazdasági kihívásokra? Egyáltalán, milyen gazdasági kihívásokra kell felkészülnünk leszámítva a Brexit okozta bizonytalanságokat? Nos, a helyzet több szempontból is érdekesen megváltozott. Lovászy László miniszteri biztos, ENSZ emberi jogi szakértő cikke.
2019. november 4. 10:53
Baja Sándorral, a Randstad Magyarország ügyvezető igazgatójával és Juhos Andreával, a Lee Hecht Harrison Magyarország ügyvezető partnerével beszélget november 7-én a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen Lovászy László stratégiai kutatásokért felelős miniszteri biztos, az ENSZ emberi jogi szakértője és Oláh Dániel, a Makronóm rovatvezetője.
Robotizáció
2018. május 3. 21:26
A jövő egyik legérdekesebb kérdése, hogy egy (humanoid) robotokkal működő társadalomban pontosan ki is minősülhetne munkavállalónak / fogyasztónak, illetve az embereket helyettesítő robotok szükségletei egyben fogyasztói keresletként is értelmezhetőek-e, tartósan növelve a GDP-t, méghozzá bevándorlás nélkül.
2018. február 11. 22:14
Abraham Lincoln felszabadította a rabszolgákat és utat nyitott a liberális gazdaságpolitikának, ami – többek közt – nagymértékű migrációt is eredményezett, alaposan felbolygatva a munkaerőpiacot. Alapkérdés, hogy van-e, lehet-e analógia a mostani bevándorlási helyzettel az Európai Unió tekintetében az észak-afrikai és közel-keleti diktatúrák és brutális rezsimek bukása után. Az emberi jogi megközelítéssel kezdjük, majd áttérünk a munkaerő-piaci és migrációs folyamatok elemzésére.