interjú

2020. június 18. 14:33
A harmadik negyedévtől gyors visszapattanás jöhet a gazdaságban, aminek a kulcseleme a beruházások növelése lesz – mondta Matolcsy György a Makronómnak adott interjúban, amely az eheti Mandiner hetilapban olvasható. A jegybankelnököt új könyve kapcsán geopolitikai folyamatokról is kérdeztük.
2020. június 8. 21:18
Mit tegyünk, ha egyik napról a másikra lenullázódnak a bevételeink? Kiabáljunk segítségért! – tanácsolja Prauda Gergő, egy rendezvényekre ételt biztosító cég, a Mártogatós vezetője. A koronavírus atombombaként csapódott a vendéglátásba, elsöpörte a rendezvényeket, és megsemmisítette a cégek bevételi oldalát. A cégvezető a Makronómnak elárulta, hogy milyen stratégia mentén vészelték át a válságot, és állították újra növekedési pályára a rendezvényes vállalkozást, mert nem csak kiabáltak, de az elsők között cselekedtek. A Makronóm interjújából kiderül, hogyan néz ki egy vállalati konferencia-ebéd, amikor minden résztvevő otthon ül.
2020. június 2. 10:00
A koronavírus-válságban a legtöbb ember nem Brüsszeltől, hanem inkább a nemzetállamoktól várt megoldást – mutat rá a német közgazdász-politikatudós, Andreas Nölke. A Makronóm villáminterjúja.
2020. május 28. 21:33
A közgazdaságtan rólunk szól, és mi magunk is alakítjuk, hogy miről szóljon – véli György László egyetemi docens annak kapcsán, hogy megválasztották a Corvinus Egyetem alapítványa, a Maecenas Universitatis Corvini (MUC) Alapítvány kuratóriumi tagjának. A közgazdász szerint a közgazdaságtan az egyensúlyozás művészete, és szeretné, ha érkezésével ez a megközelítés is jobban meg tudna jelenni a Közgázon. A Makronóm villáminterjúja.
2020. május 19. 10:42
Lesznek területek, ahol nagyobb visszaesés várható, mint 10 éve – véli Vukovich Gabriella, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, aki szerint a 2008-2009. évi válság előtti és a mostani krízist megelőző munkaerő piaci viszonyok jelentősen eltérőek, akkor a 15-64 éves népesség foglalkoztatási rátája 57 százalék volt, 2019-ben elérte 70 százalékot, a munkanélküliségi ráta 2005-2008 között pedig 7-8 százalék körül mozgott, ezzel szemben 2019-ben 3,5 százalék volt. A KSH elnökével adatról, információról, téves adatértelmezésekről és a statisztikusok előtti kihívásokról is beszélgettünk interjúnkban.
2020. május 6. 13:21
A nemzetállamokra épülő nemzetközi együttműködések kerülnek előtérbe a jövőben Christian Anton Smedshaug szerint, aki úgy véli, a legnagyobb globális problémák megoldása végül mindig a nemzetállamokra marad, a nemzetközi szervezetek a pénzügyi, az euró, a migrációs és a koronaválságban is bizonyították, hogy nem képesek a vészhelyzeteket kezelni. A Makronóm interjúja.
2020. április 11. 11:48
György László államtitkár szerint a magyarok kemény munkával törtek ki a 2010 előtti segélyalapú gazdaság összeomlásából, és a jövőben sem lesznek versenyképesek azok az országok, amelyek a válsághelyzetben az inaktivitást finanszírozzák.
2020. február 27. 9:21
Éppen 62 éve, hogy hat szegedi család összeállt, hogy együtt szappanfőző manufaktúrát nyissanak. A közös munka eredményeként mára minden magyar otthonban megtalálhatók a FLORIN termékei. Száz százalékban magyar tulajdonban, száz dolgozóval évi kétmilliárd forintos bevételt bonyolítanak. Interjú Barta Attila Ferenc ügyvezető igazgatóval.
2020. február 24. 16:32
Nem ok nélkül tartanak országok az IMF-től – mondja a Nemzetközi Valutaalap (IMF) magyar igazgatóhelyettese, aki szerint jól tette Magyarország, hogy az IMF javaslatai helyett a saját útját követve a növekedést akarta beindítani 2010 után és ma már az IMF jellemzően támogatja az olyan ösztönző jellegű gazdaságpolitikát, amiért hazánkat kritizálta. Benk Szilárd szerint mára általánosan elfogadottá vált az az irány, amerre elindult a magyar gazdaságpolitika 2010-ben, de akkor még nem tűnt annyira annak, mert a nemzetközi közgazdasági gondolkodást dominálták a korábbi praktikák, az IMF-en belül pedig a csoportgondolkodás, a csordaszellem, ami miatt a másként gondolkodó közgazdászok nem mertek véleményt mondani. Az unortodox kifejezést az IMF-igazgatóhelyettes nem is szereti, hiszen ma „ez az új főáram”. Magyar gazdaságról, a kétezres évek ámokfutásáról, hibás megszorító politikákról és az euró, mint politikai termék oltárán feláldozott Görögországról is beszélgettünk az erdélyi származású, a CEU-n végzett közgazdásszal.
2020. február 20. 14:41
A főáramú közgazdaságtannak nem is célja, hogy megértse a gazdaságot – árulja el David Orrell kanadai matematikus a Makronómnak. A közgazdászok még mindig nem tudták elfogadni 2008-as bukásukat, emiatt várhatóan egy következő válságban is kevesen hallgatnak majd rájuk. Misztikus gazdasági törvényekbe papi osztályként beavató szakértőkről is beszélgetünk és a matematikus-könyvszerző azt is elárulja, hogy nem mindent lehet számokra visszavezetni.