interjú

MTA
2019. március 9. 11:01
A jórészt jóindulatú kapkodás a rendszerváltás után sok mindenre az európai demokráciák bevált gyakorlataitól távol álló „megoldásokat” talált az Akadémiával kapcsolatban. Ezekről azóta világossá vált, hogy tarthatatlanok. Az MTA-n is minél hamarabb be kell fejezni a rendszerváltást – véli Mezei Ferenc. Az Akadémia körüli hisztéria szerinte nagyon hasonlít a CEU-ügyre, mindkettőben külföldi érdekek is állnak a nagy, politikai sajtónyilvánosságot élvező vélemények mögött a világhírű fizikus szerint. Helyre kellene állítani nemzetközileg elfogadott gyakorlatot az Akadémián, amelyben nincs helye a külföldön is ismeretlen „alapfinanszírozás” fogalmának. Ez a jogállami előfeltétele annak, hogy a magyar tudományos kutatóintézeti hálózat állami finanszírozását néhány év alatt a versenyképes nemzetközi gyakorlatnak jobban megfelelő szintre, a jelenleginek a háromszorosára emeljük, akár a patinás MTA márkanév alatt. Sokan azonban azt kívánják, hogy az MTA a kutatóintézeti munkatársakat idejétmúlt, gyakorlatilag haszontalan privilégiumok elvesztése veszélyének lobogtatásával mindettől elrettentse. Exkluzív interjúnk.
MTA
2019. március 9. 11:01
A jórészt jóindulatú kapkodás a rendszerváltás után sok mindenre az európai demokráciák bevált gyakorlataitól távol álló „megoldásokat” talált az Akadémiával kapcsolatban. Ezekről azóta világossá vált, hogy tarthatatlanok. Az MTA-n is minél hamarabb be kell fejezni a rendszerváltást – véli Mezei Ferenc. Az Akadémia körüli hisztéria szerinte nagyon hasonlít a CEU-ügyre, mindkettőben külföldi érdekek is állnak a nagy, politikai sajtónyilvánosságot élvező vélemények mögött a világhírű fizikus szerint. Helyre kellene állítani nemzetközileg elfogadott gyakorlatot az Akadémián, amelyben nincs helye a külföldön is ismeretlen „alapfinanszírozás” fogalmának. Ez a jogállami előfeltétele annak, hogy a magyar tudományos kutatóintézeti hálózat állami finanszírozását néhány év alatt a versenyképes nemzetközi gyakorlatnak jobban megfelelő szintre, a jelenleginek a háromszorosára emeljük, akár a patinás MTA márkanév alatt. Sokan azonban azt kívánják, hogy az MTA a kutatóintézeti munkatársakat idejétmúlt, gyakorlatilag haszontalan privilégiumok elvesztése veszélyének lobogtatásával mindettől elrettentse. Exkluzív interjúnk.
2019. március 7. 16:00
Orbán Viktor nemet mondott arra, hogy Soros leváltsa őt a székéből, egy oroszlán, aki igazságbombákat szór Brüsszelre – véli Tom Luongo. Az amerikai libertárius geopolitikai elemző és közgazdász szerint Macron már a davosi elitnek is kellemetlen, ezért feláldozzák majd. A migrációt a liberálisoknak nem kell támogatniuk, mert az lopást jelent, Közép-Európának és Magyarországnak pedig van esélye bevonzani azt a sokmilliárdnyi tőkét, ami Nyugat-Európából menekül majd el. Geopolitika és az osztrák közgazdasági iskola gazdaságelmélete a Makronóm exkluzív interjújában.
2019. február 12. 14:23
Az egyenlőtlenség méreg és nem meglepő, hogy az amerikaiak már egymásra lövöldöznek az utcán – véli John Komlós. A professzor szerint valódi osztályharc jött létre, de visszautasítja a szocializmus vádját, mert az emberarcú kapitalizmusért küzd, amit egy teljesen új paradigmának tart. A közgazdászok sokat ártottak a társadalomnak, de végre fontos lenne, hogy mi uraljuk a piacokat és ne azok uraljanak minket, így például a kormány kötelessége, hogy mindenkinek munkát adjon – állítja a közgazdász, aki Chicagóban, a főáramú közgazdaságtan fellegvárában sem hagyta, hogy „átmossák az agyát”.
2019. február 6. 15:55
Be kell bizonyítanunk az államnak, hogy nem herdáljuk el a pénzt – véli Elmer Sterken, a holland Groningeni Egyetem rektora, aki szerint nagy biztonságot ad az állami finanszírozás, de ez nem mehet az egyetemen belüli verseny és a motiváció rovására. Az egyetem ezért megduplázza a külső pályázatokat elnyerő kutatók forrásait és azoktól a professzoroktól is megválik, akiket a hallgatók nem értékelnek jóra. A rektort faggattuk arról, hogyan kell nemzetközileg is elismert egyetemet építeni.
2019. január 28. 17:25
Több tucat szabadalma van, cégeket alapított, 1981 és 1997 között a világ egyik legtöbbet idézett fizikusa volt, most pedig Palkovics Lászlónak ad tanácsokat Grüner György, aki szerint meg kellene végre győzni a magyar tudósokat, hogy az innováció érdekes és értelmes dolog, nem másodrangú tevékenység. A tudományos kutatás itthon eddig társadalmi, gazdasági relevancia nélkül, az állam eltartottjaként működött, az alapkutatásban pedig mindenki mindig minél több támogatásra vágyik, miközben csak nemzetközileg kiváló kutatásnak van létjogosultsága egy kis országban. Az MTA nagy szellemi tőkével rendelkezik, de nem termel elég szellemi tulajdont. Itt az ideje, hogy ne csak a pénzt tudásra, hanem tudásunkat pénzre váltsuk – véli Grüner, aki nem olyan embernek ismeri Palkovicsot, mint aki megalapozottság nélkül, érzelmi alapon hoz döntéseket. Interjúnk.
2019. január 14. 19:07
A 2008-as válság okairól rántotta le a leplet a megjelenését követően hamar rendkívül népszerűvé váló „Boom Bust Boom” című dokumentumfilm, amelynek egyik fő kommentátora Dirk J. Bezemer, a Groningeni Egyetem professzora volt. Bezemer az adósságkutatás nemzetközileg ismert alakja, akit a 2008-as válság tíz éves évfordulóján kérdeztünk a tanulságokról.
2019. január 2. 23:00
Fel kell számolnunk a kaszinógazdaságot – mondja a kanadai közgazdász a Makronómnak, aki szerint Magyarország épp úgy kezelte a válságot, ahogyan ő is javasolta volna. Louis-Philippe Rochon szerint az ortodox közgazdasági modellek sosem voltak hasznosak, a magyar válságkezelésről viszont szívesen olvasna többet.
Sebességváltás
2018. december 13. 09:20
Sosem járt még gyárban az, aki egyszerű összeszerelő üzemnek tartja a hazai autógyártást, mivel az a legbonyolultabb és legnagyobb hozzáadott értéket termelő iparágazatunk. Ha egyetlen autógyár sem települne az országba, akkor számos közgazdász ezt tartaná kudarcnak. Az iparosítás nem a semmibe, hanem a jövőbe vezető olyan út, amit a legtöbb sikeresen felzárkózó gazdaság is követett. A BMW dízelmotorainak magyar atyja szerint a felzárkózáshoz az MTA műszaki intézeteinek egyetemekhez csatolása és az MTA teljes átalakítása is szükséges. Interjúnk innovációról, értelmetlen kutatásokról, a bioüzemanyagok bukásáról és az autózás jövőjéről.
Sebességváltás
2018. december 13. 09:20
Sosem járt még gyárban az, aki egyszerű összeszerelő üzemnek tartja a hazai autógyártást, mivel az a legbonyolultabb és legnagyobb hozzáadott értéket termelő iparágazatunk. Ha egyetlen autógyár sem települne az országba, akkor számos közgazdász ezt tartaná kudarcnak. Az iparosítás nem a semmibe, hanem a jövőbe vezető olyan út, amit a legtöbb sikeresen felzárkózó gazdaság is követett. A BMW dízelmotorainak magyar atyja szerint a felzárkózáshoz az MTA műszaki intézeteinek egyetemekhez csatolása és az MTA teljes átalakítása is szükséges. Interjúnk innovációról, értelmetlen kutatásokról, a bioüzemanyagok bukásáról és az autózás jövőjéről.
2018. december 5. 11:45
A külföldi multik a gyáraikkal együtt a tudást is behozzák, amit el kell tőlük tanulni – véli Harry Garretsen, a hollandiai Groningeni Egyetem közgazdász professzora. A közgazdász szerint a közép-európai országok nem maradhatnak örökre alacsony munkabérű gazdaságok, ha versenyképesek akarnak maradni. A professzor azt is elárulta, hogy Emmanuel Macron vízióval rendelkező jó vezetővé akar válni, Orbán Viktort viszont egyértelműen vezetőnek, nem pedig menedzsernek tartja. Interjúnk.
A kapitalizmus újratervezése
2018. december 4. 12:00
Olykor joggal szidjuk az előző kormányokat, el kell ismerni az örvendetes magyar bérnövekedést és mindenképpen meg kell őrizni a fegyelmezett költségvetési politikát is. Lendvai Ildikó örül a magyar modell „részeredményeinek”, de mégsem tartja sikeresnek azt. A Magyar Szocialista Párt korábbi elnökével a Kossuth Kiadó CEU-n tartott könyvbemutatóján találkoztunk, ahol villáminterjúban kérdeztük korunk gazdasági dilemmáiról.
2018. november 22. 15:30
Magyarország megőrizte szuverenitását, nem kért túl sok külföldi támogatást a válságkezeléshez, így nem vált az EU és az IMF adósrabszolgájává sem. Görögországot viszont nem a görögök, hanem a külföldi szereplők elhibázott válságkezelése taszította hosszú gazdasági recesszióba – véli Christian Anton Smedshaug. A közgazdász elárulta, hogy évtizedekig a munkaerőhiány elérése volt a közgazdászok első célja, de most, hogy elértük, már katasztrófának tekintjük. A migráció ugyanakkor a lehető legrosszabb hatással volt a nyugati emberek jólétére: a bérek csökkentek, a lakásárak nőttek. A Makronóm interjúja.
2018. november 7. 16:20
Azért ilyen sikeresek a nyugati cégek, mert levédték a piacaikat – véli Dömény István, az ELTEC-csoport elnöke. A feltaláló büszke rá, hogy külföldi cégeket épített fel szerte a világban és hogy hazai cégéhez sosem kért állami támogatást, arra viszont kevésbé, hogy tolmácsként magyar cégek külföldi felvásárlását segítette a kilencvenes években. Szerinte a magyar zsiványságból az egész ország megélhetne, de kishitűek vagyunk, és nem kommunikálunk egymással. Migrációról, német nyugdíjasexportról, korrupcióról és kizsákmányolásról is beszélgettünk a magyar cég elnökével.
A digitalizáció felszabadítja a lelket
2018. november 5. 14:08
A rendszerváltás óta eltelt idő sikertörténet a visegrádi országok számára, amelyek folyamatosan zárkóznak fel az unióhoz. A külföldi tőkének és a félmilliárd fős uniós piacnak köszönhetően a visegrádi országok ma Németország, a világ második legnagyobb exportőrének fő beszállítóivá váltak, ami nagy elismerés. A jövőbeli sikerekre azonban a múltbéli sikerek nem jelentenek garanciát, mivel a világgazdaság változásai folyamatosan gyorsulnak. A robotizáció felszabadítja az emberek lelkét, de ehhez jobb oktatás kell Vladimir Vano szerint. Interjúnk.
Válságkommunikáció
2018. október 30. 23:30
A Ford titokban kiszámolta, hogy az egyes halálesetek előreláthatólag mekkora összeggel rövidítik meg a céget, és arra jutottak, hogy mintegy 180-180 halott és sérült esetében még megéri fizetni a kártérítést. Interjú.
Marcin Piasecki
2018. október 3. 15:43
A visegrádi országok a felzárkózás reményében beengedték a külföldi tőkét, de ez nem volt ingyen. Marcin Piasecki szerint a 2008-as válságban derült ki, hogy a tőkének igenis van nemzetisége, mivel a külföldi tulajdonú bankok gyorsan anyabankjaik segítségére siettek. Míg a kommunizmus bukása után a visegrádi országok mindenféle állami beavatkozást elvetettek, a nyugati országok minden eszközzel támogatták a hazai vállalatokat és innovációt. Nálunk is irányváltásra van szükség, amelynek a munkaalapú társadalom lehet az alapeleme. A lengyel közgazdász szerint ez végül a termelékenységet is emeli, így az új modellben folytatódhat térségünk felzárkózása a nyugathoz. Interjúnk.
Innováció és technológia
2018. szeptember 25. 13:45
Míg a svájciak a 19. században heti hatvan órát dolgoztak, a technológiai fejlődésnek köszönhetően elérhetővé vált a heti 35 órás munkahét is. Az innovációs és technológiai fejlődés ugyanakkor munkahelyeket szüntet meg, de újakat is teremt. Ez persze kellemetlenséget okozhat, mert bár a változások üteme folyamatosan gyorsul, az emberek és a vállalatok nem szeretnek változni. Interjúnk.

összesen: 27 db | 18 db/oldal

első vissza 1 2 következő utolsó