Rádi Balázs
2020. január 3. 9:10
A „függetlenobjektív” újságírás kecskeméti receptje.
4
1
8
Az egyetemről kikerülő informatikus tudása egy évig releváns még – HR vezetők a magyar oktatásügyről
2019. december 16. 23:13
„Belenéztem a gyerekeim tankönyvébe és arról szólt a könyv, hogy a Jura korban milyen kőzetek keletkeztek, meg a Thalész-tétel, amit ki tudja ki használt a héten, meg a csonka gúla. Mikor kellett a csonka gúla térfogata?” – fakadt ki Baja Sándor, a Randstad munkaközvetítő ügyvezető igazgatója a munka jövőjéről szóló rendezvényen. Nehezményezte, hogy a gyerekeknek rengeteg olyan ismeretet tanítanak az iskolában, melynek semmi hasznát nem veszik majd. A Makronóm gazdasági portál és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem november elején a HR szakma két elismert képviselőjét hívta meg, hogy nyilvánosan vitassák meg a munkapiac és a robotizáció legégetőbb kihívásait. Beszámolónk utolsó része.
„Van ez a családvédelmi törvénysorozat és ennek ellenére tavaly jóval kevesebb gyerek született, mint tavalyelőtt” – kételkedett a családvédelmi akcióterv sikerében Juhos Andrea, szervezet- és vezetőfejlesztéssel foglalkozó szakember a munka jövőjéről szóló rendezvényen. Baja Sándor, a Randstad ügyvezetője viszont úgy látja, óriási szükség van a családvédelmi programra és a csokra. A Makronóm gazdasági portál és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem november elején a HR-szakma két elismert képviselőjét hívta meg, hogy nyilvánosan vitassák meg a munkapiac legégetőbb kihívásait. Beszámolónk negyedik része.
„A munkaerőhiány olyan méreteket öltött ma Magyarországon – különösen a kétkezi munkások területén –, hogy az egyik HR-vezető ügyfelem egy gyárnál azt mondta, hogy bárkit felvesz, akinek pulzusa van” – árulta el Juhos Andrea, szervezet- és vezetőfejlesztéssel foglalkozó szakember a munka jövőjéről szóló rendezvényen. Baja Sándor, a Randstad ügyvezetője viszont úgy látja, óriási tartalék van a feketén foglalkoztatottak körében. A Makronóm gazdasági portál és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem november elején a HR-szakma két elismert képviselőjét hívta meg, hogy nyilvánosan vitassák meg a munkapiac legégetőbb kihívásait. Beszámolónk harmadik része.
„A vezető pozícióban dolgozó nők és menedzser hölgyek aránya Magyarországon az egyik legmagasabb az Európai Unióban, megelőzzük Svédországot, Dániát, Hollandiát és Luxemburgot” – mutatott Lovászy László emberi jogi és foglalkoztatáspolitikai szakértő az Eurostat adataira a munka jövőjéről szóló rendezvényen. A jövő már az ajtónkon kopogtat és olyan új kérdéseket szegez nekünk, melyekre a legtapasztaltabb munkapiaci szakemberek is csak nehezen tudnak válaszolni. A Makronóm gazdasági portál és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem november elején a HR szakma két elismert képviselőjét hívta meg, hogy nyilvánosan vitassák meg a munkapiac és a robotizáció legégetőbb kihívásait. Beszámolónk második része.
„A közelmúltban olyan volt a mesterséges intelligencia, mint Columbo felesége: mindenki beszélt róla, de senki sem látta. Mára azonban a mindennapjaim részévé vált a technológia, például a számlázásban automatikus felismeréssel segíti a munkámat” – jegyezte meg Baja Sándor, a Randstad munkaközvetítő ügyvezető igazgatója a munka jövőjéről szóló rendezvényen. A jövő már az ajtónkon kopogtat és olyan új kérdéseket szegez nekünk, melyekre a legtapasztaltabb munkapiaci szakemberek is csak nehezen tudnak válaszolni. A Makronóm gazdasági portál és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem november elején a HR szakma két elismert képviselőjét hívta meg, hogy nyilvánosan vitassák meg a munkapiac legégetőbb kihívásait. Beszámolónk első része.
2018 egyik legnagyobb kasszasiker filmje a Fekete Párduc volt, amelyben egy mesésen gazdag afrikai ország rejtegeti vagyonát és életszínvonalát a világ és a nyugat elől.
A magyar gazdaság az elmúlt két évben magasan a régiós átlag felett teljesített – véli Dudás Tamás, a Páneurópai Egyetem gazdaságtan és vállalkozás tanszékének dékánja, aki szerint a közép-kelet-európai régió és Magyarország fejlettsége olyan szintre ért, amelyen már van esélyük kilépni az összeszerelő üzem skatulyából. Ám ez szerinte csak egy olyan új gazdaságpolitikával valósulhat meg, amely az innovációt és a hazai kis- és középvállalkozásokat támogatja, ahelyett, hogy külföldi tőkéből, külföldi vendégmunkásokkal termelne.
„Látom nem mentek át a gondolataim. A feleségem a tanú, hogy én ezeken nagyon sokat gondolkodtam, tudom, hogy nem könnyű” – mondta a gyors magyar bérnövekedést a nyári bérkonferencia utolsó percéig tagadó Dedák István közgazdász Banai Péter Benő államtitkárnak. Dedák szerint a magyar bérnövekedés elszakadt a termelékenység növekedésétől és azt nem mások, mint a magyar nyugdíjasok finanszírozzák. Máskor arról beszélt, hogy a magyar bérnövekedés egyszerűen statisztikai hiba. A Makronóm tudósítása.
Hazánkban nincs bérfelzárkózás és nem is nagyon lehetséges – állítja Bod Péter Ákos közgazdász, aki szerint hiábavaló minden igyekezet, ugyanis a külső körülmények zátonyra sodorják a bérfelzárkózásunkat. A robotok elveszik a munkahelyeinket, ezért a magyar bérszint nem fog felzárkózni a következő húsz évben, ahhoz egy „csodaszerű fordulat” kell – mondta „A bérfelzárkózás okai és következményei” címmel rendezett nyári bérkonferencián.
Amikor a gyorsan növekvő aktivitási rátánk szóba kerül, sokan közmunkát kiáltanak, de a közmunka a rátából csupán 1-2 százalékpontot tesz ki, tehát szinte elhanyagolható – mondta Palócz Éva, a Kopint-Tárki kutatóintézet vezérigazgatója „A bérfelzárkózás okai és következményei” címmel rendezett nyári bérkonferencián, amelyet a Magyar Közgazdasági Társaság szervezett. Szót ejtett a hazai részmunkaidős foglalkoztatás helyzetéről, az adóterheink alakulásáról és a belföldi kis- közép- és nagyvállalatok fejlődéséről is.
Trumpizmus
2019. augusztus 7. 15:55
Az amerikai szegények kétségbe estek, hiszen amíg a gazdagok szupergazdagokká váltak, addig az ő fizetéseik harminc éve nem nőttek és a társadalmi ranglétrán is lejjebb csúsztak, ezért Trumpra szavaztak és ezzel meg is nyerték neki a választásokat – állítja John Komlós. A Müncheni Egyetem Budapesten járó magyar származású emeritus professzora akadémiai előadásában azt is felfedte, miként ágyazott meg Trump győzelmének az őt megelőző három évtized elitista politikája és az apokalipszis négy lovasa, a reagani gazdaságpolitika, a hiperglobalizáció, a pénzügyi válság és a technológiai változások. Úgy vélte, a közgazdászok körmük szakadtáig küzdöttek a tőzsde uralkodóiért, amit a többség megelégelt. Tudósításunk az MTA Világgazdasági Tudományos Tanácsának üléséről.
Az elmúlt hetekben új őrület terjedt el a közösségi média oldalakon; lépten-nyomon öregített arcos szelfikbe botlunk. Az egész jelenség mögött egy új applikáció áll, ami mesterséges intelligenciával feltérképezi az arcunkat, majd pár másodperc leforgása alatt jó harminc évet öregít rajtunk. Az eredményt pedig sokan meg is osztják a közösségi oldalakon, sőt másokat is kihívnak egy arcöregítésre, így nem is csoda, hogy futótűzként terjed az alkalmazás. Azonban kiderült, hogy sokan nincsenek tisztában a háttérben megbújó veszélyekkel. Tovább épül a megfigyelő kapitalizmus?
Nagyon magas, több mint 6000 milliárd forintra rúg Magyarországon a forgalomban lévő készpénz állománya, ami mintegy 400-450 milliárd forintba kerül évente az országnak – mondta Balogh László, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára csütörtökön Budapesten egy szakmai konferencián.
Csütörtök reggel Irán lelőtt egy RQ-4 Global Hawk típusú drónt, amit az USA hadserege az ország határai mentén reptetett. A drón csúcstechnológiás kémberendezésként működött, 18 ezer méter magasból is jó minőségű felvételeket készített. Az amerikai hadsereg azonban nem közöl információt arról, hogy pályafutása során kiket és milyen céllal figyeltek meg a drónnal.
A világtörténelemben elsőként reagált egy nemzetállam azonnali fegyveres beavatkozással az őt ért hekkertámadásra. Az Izraeli Védelmi Erők egy tweetben számolt be az akcióról.
Lannert Judit
2019. május 17. 9:01
Nincs önbizalom és nyitottság a magyar fiatalokban, pedig a generációváltás előtt álló cégek valódi aranybányát jelentenének a külföldről hazatérő fiatalok számára. Vajon csak azok térnek vissza, akik kint nem állták meg a helyüket? E gondolatok is felmerültek a magyar multik jövőjéről szóló kerekasztal-beszélgetésen a Magyar Vállalatok 2030 konferencián, ahol a résztvevők az elvándorlást és az oktatási rendszert hibáztatták a magyar munkapiac kiszáradásáért. Tudósításunk.
Korábban úgy tűnt, hogy a multik behozzák a tudást és a tőkét, de mára kiderült, hogy a mérleg mégsem egyértelműen pozitív – mondta Koren Miklós a Magyar Vállalatok 2030 konferencián, egyetértve Orbán Krisztiánnal, aki úgy vélte, hogy ma már nem feltétlenül tekinthető előnynek, ha egy újabb multi Magyarországra jön. Például azért, mert túl magas béreket kínál, ami akadályozhatja a magyar vállalkozó szellem kibontakozását. Tudósításunk a konferenciáról, ahol még azt is megkockáztatták, hogy a kormánynak ki kell választania és évtizedekig kell támogatnia azokat az ágazatokat, melyekben versenyképessé szeretnénk válni.
