Komlós: A közgazdászok hibáiból épült fel a trumpizmus
2019. augusztus 07. 15:55
Az amerikai szegények kétségbe estek, hiszen amíg a gazdagok szupergazdagokká váltak, addig az ő fizetéseik harminc éve nem nőttek és a társadalmi ranglétrán is lejjebb csúsztak, ezért Trumpra szavaztak és ezzel meg is nyerték neki a választásokat – állítja John Komlós. A Müncheni Egyetem Budapesten járó magyar származású emeritus professzora akadémiai előadásában azt is felfedte, miként ágyazott meg Trump győzelmének az őt megelőző három évtized elitista politikája és az apokalipszis négy lovasa, a reagani gazdaságpolitika, a hiperglobalizáció, a pénzügyi válság és a technológiai változások. Úgy vélte, a közgazdászok körmük szakadtáig küzdöttek a tőzsde uralkodóiért, amit a többség megelégelt. Tudósításunk az MTA Világgazdasági Tudományos Tanácsának üléséről.
2019. augusztus 07. 15:55
p
0
0
16
Mentés
Csepp a tengerben
Trump 2016-ban csupán nyolcvanezer szavazattal verte meg Clintont, ami a 220 millió leadott szavazathoz képest csupán csepp a tengerben.
Clintonnak mindössze negyvenezer szavazót kellett volna meggyőznie
ahhoz, hogy most őt szólíthassuk az Amerikai Egyesült Államok elnökének – kezdte előadását Komlós.
MTA/Szigeti Tamás
Minden probléma forrása
A professzor több tényezőt is felfedett, melyek Trump győzelméhez vezettek. A legjelentősebbnek az elmúlt harminc év gazdasági problémáinak felhalmozódását tartja, amely magában foglalja az elitista gazdaságpolitikát, a globalizációt és a pénzügyi válságot is, amelyek feloldották a társadalmat összetartó kötőanyagot és a korábbi társadalmi szerződést.
Értelmezésében a súlyos problémák sorozata Reagannel kezdődött, akit 1981-ben választottak meg az Egyesült Államok elnökének. Reagan vízválasztónak számít az amerikai gazdaságtörténetben, ugyanis az ő kormányzása alatt alkalmazták először élesben Arthur Laffer „lecsorgás-elméletét”. Az elmélet szerint, ha az ország legvagyonosabb rétegeit támogatja a gazdaságpolitika, akkor az általuk felhalmozott jólét majd új munkahelyek és magasabb bérek formájában lecsorog a társadalom szegényebb rétegeihez, így mindenki jól jár.
Komlós professzor szerint
a lecsorgás elmélete vudu közgazdaságtan és csúfosan megbukott a gyakorlatban, hiszen semmi nem szivárgott le,
erről árulkodnak a több mint harminc éve stagnáló amerikai medián reálbérek, illetve a szegényebb rétegek folyamatos lecsúszása.
Az illusztráció bal oldalán a lecsorgás-elmélet tankönyvszerű működését láthatjuk, míg a jobb oldalon a gyakorlati megvalósulását, a kritikusok álláspontja szerint.
Betelt a pohár
Ez a folyamatos lecsúszás pedig kétségbe ejtette az amerikai állampolgárokat, akik közül egyre többen menekülnek öngyilkosságba, lesznek tömeggyilkosok, vagy esnek a kábítószer-járvány áldozatául – ebből a három okból kifolyólag évente 150 ezer amerikai veszti életét, ami több mint az Öböl- és Koreai háború amerikai áldozatainak száma együttesen – emlékeztetett Komlós.
A lecsúszás kifejezetten a diplomával nem rendelkező dolgozó és alsó középosztályt érintette, amely az elégedetlenségéből kifolyólag nagy számban szavazott Trumpra. A reményvesztettségüket növelte, hogy bár a gazdaság termelékenysége nőtt, azaz a technológiai fejlődésnek köszönhetően ők maguk is egyre több terméket állítottak elő munkahelyükön azonos idő alatt, a fizetések vásárlóereje viszont ezt nem követte, magyarán hiába termeltek többet a dolgozók, a reálbérek nem nőttek ezzel arányosan.
A kellemetlen igazság az, hogy Trump nagy többséggel nyert azon területeken, ahol a kétségbeesés magas volt, jelentős volt az import gazdasági szerepe és a gazdasági nehézségek domináltak. Nehéz elviselnie egy középosztálybeli embernek, hogy lecsúszik – vélte Komlós.
Hova szivárgott a jólét?
A cégek az őket támogatni kezdő reagani gazdaságpolitikának köszönhető extra jövedelmeiket befektették, de nem a reál, azaz a termelő gazdaságba, hanem főleg államkölcsönökbe és a kamatos kamatok révén jelentős bevételekre tettek szert. Páratlan nyereségükből többek között a tevékenységüket korlátozó szabályozások további leépítését népszerűsítették és az érdekeiknek leginkább megfelelő agytrösztöket támogatták. Ezen agytrösztök pedig elősegítették, hogy a neoliberalizmus domináns ideológiává váljon a világban.
A professzor Reagan elnököt idézte, aki kormányzása alatt azzal a mondattal fordult az állam ellen, hogy
az állam nem alkalmas a problémák megoldására, mert az állam maga a probléma.
Ezzel egyidőben megkezdődött egy új korszak, amit a pénzügyi szektor deregulációja (szabályozási korlátainak fellazítása), a minimálbér csökkenése és az individualizmus előretörése jellemzett, ez pedig az erőseknek kedvezett a gazdaságban – mutatott rá a professzor.
A dereguláció egy olyan folyamathoz vezetett, amely csökkentette a szakszervezetek jelentőségét, és jóval erősebb alkupozíciót biztosított a nagy cégeknek. Az így felerősített multinacionális vállalatok pedig hatalmuk bebetonozására törekedtek, további deregulációért és adókedvezményekért lobbizva.
A nyolcvanas évek reagani gazdaságpolitikája nem közvetlenül felelős a trumpizmus győzelméért, de elindított egy láncreakciót, egy útfüggőséget – megerősítette az üzleti érdekcsoportokat – amely már a későbbi gazdaságpolitikákat is kényszerpályára állította. Komlós épp ezekben az évtizedekben tanult Chicagóban, a főáramú közgazdaságtan fellegvárában, ahol vallásos elfogultságot tapasztalt, a szabadpiaci elméleteket pedig nem volt szabad megkérdőjelezni.
„Kevés tanuló tudott úgy végezni, hogy ne váljon közben agymosottá, a plurális szellemnek nyoma sem volt. A közgazdászok egy olyan elméletkört találtak ki, amelyben az egész rendszer egyensúlyban van. Nehéz egy-egy közgazdásznak ezután kilépni a sorból, mert ha eltér ettől, akkor majd nem kap állást, nem publikálják a cikkeit, esetleg elveszíti az állását. Ha viszont a főárammal sodródunk, akkor bőségesen megjutalmaznak, megéri”
A közgazdászok az észak-amerikai szabadkereskedelmi egyezmény és a Kínával folytatott kereskedelem lelkes támogatói voltak, mondván, a szabadkereskedelemnek több nyertese lesz, mint vesztese. A szabadkereskedelmet támogató komparatív előnyök elmélete kimondatlanul is azt feltételezi, hogy nincs munkanélküliség. Ha viszont a külkereskedelem munkanélküliséget okoz, akkor a veszteségek nagyobbak lehetnek, mint az előnyök.
A globalizáció elpusztította Amerika iparát
– jelentette ki Komlós professzor, aki szerint erre a németek, a japánok és az oroszok sem voltak képesek, de a kínaiaknak sikerült.
Az ötszázmilliárdos kereskedelmi deficit két és félmillió munkahelyet semmisített meg a gyártásban az ezredforduló óta. A szabadkereskedelem vesztesei az alacsony képzettségű munkások, akiknek a munkája a globalizáció következtében leértékelődött, vagy meg is szűnt. Ezeket a veszteseket kompenzálni kellett volna, azonban ez nem történt meg és ezzel erkölcsi kötelességének nem tett eleget Amerika – húzta alá Komlós.
A lapunknak nyilatkozó Dani Rodrik közgazdászt idézte, aki azt a kérdést tette fel, hogy felelősek-e a közgazdászok Trump megdöbbentő győzelméért az amerikai elnökválasztáson. Rodrik szerint ugyanis
közgazdász körökben dicsérni illik a szabadkereskedelmet,
azt nem szabad megkérdőjelezni. Ez a rajongás a szabadkereskedelemért azonban bumerángként csapott vissza Amerikának, ugyanis a kínai import növekedése komoly munkanélküliséget okozott – hiszen ha egy állam egyre több terméket szerez be a határain kívülről, azzal a hazai iparát gyengítheti. Ha a kínai behozatal növekedése csak ötven százalékkal alacsonyabb lett volna, mint a tényleges növekedés, akkor már Hillary Clinton nyert volna a választásokon, vélik közgazdászok.
A kereskedelmi liberalizáció és a halálozási ráta kapcsolata az amerikai kimutatásokból jól látszik, ugyanis az adatok szerint
ott emelkedett jobban a halálozási ráta, ahol a szabadkereskedelmi nyitás erősebb volt.
Nem lovagolták meg a változás hullámait
Komlós szerint a 2008-as válság lehetőség lett volna a változtatásra, de kárba veszett.
Obama sokat ígért, de igazából a legnagyobb alulról felfelé történő jövedelmi átcsoportosításhoz asszisztált.
Pedig Franklin Roosevelt 1933-ban még úgy kezdte az elnökségét, hogy azt mondta, a tőzsde uralkodói kudarcot vallottak a saját makacsságuk és alkalmatlanságuk miatt, ezzel elismerve kudarcukat és lemondva pozícióikról. Obamától messze állt ez a határozott éleslátás, ehelyett inkább mindenkit hibáztatott. Sőt, azt a régi szakértői gárdát nevezte ki tanácsadójának, amely maga is felelős volt a gazdaság tönkretételéért.
A Larry Summers, Timothy Geithner és Ben Bernanke nevével fémjelzett hármasfogatot nem érdekelte az átlagember, hanem a pénzpiacra hangolódtak és körmük szakadtáig küzdöttek a tőzsde uralkodóiért, így végül az élet a Wall Streeten helyre is állt 2008 után. Komlós szerint voltak olyan szakemberek, akik azt remélték, hogy az átlagember is kap némi segítséget, de ez nem történt meg, a választási ígéretek nem valósultak meg.
Az amerikai kormánynak nem sikerült megőriznie az egyensúlyt, mivel a demokrácia a hatalom, a politikai befolyás – és így a vagyon – eloszlásán is alapul, a kormányzati kiegyenlítő erő nélkül a demokrácia plutokráciává válik. A gazdasági egyensúly az USA-ban felbomlott és a pénzügyi szektor elkülönült a reálgazdaságtól, bár a profitok közel 30 százaléka ebből az egy szektorból származik.
Mindent összevetve nem a Hillary által nyomorultnak bélyegzett szavazók miatt került Trump hatalomra, mert a nyomorultak lázadása csupán az elmúlt három évtized elitista gazdaságpolitikájának a következménye volt – vélte Komlós.
A probléma gyökere a szabadkereskedelmet hirdető közgazdászok és a politikai elit, akik még mindig hisznek a lecsorgás elméletében.
Komlós hozzátette, hogy a bérek Trump kormányzása alatt is stagnálnak és az adók is tovább csökkentek. Sokat elmond az is, hogy Trump a legmagasabb rangú amerikai polgári kitüntetéssel, az Elnöki Szabadság-érdemrenddel tüntette ki Arthur Laffert, a lecsorgás elméletének atyját.
Trump kitüntetésben részesíti Arthur Laffert, a kínálat-oldali közgazdaságtan atyját a Fehér Házban, 2019. június 19-én. Forrás: Official White House Photo.
Laffer volt az, aki a történet szerint egy szalvétára rajzolt vonallal szemléltette elméletét, amely szerint ha csökkentik az adóztatást, ez növekvő adóbevételekhez vezet, mert nő a gazdasági aktivitás.
A Laffer-görbe 1974-ből, szalvétára rajzolva. Laffer elégedetlen volt azzal, hogy Gerald Ford elnök adóemeléssel próbálta megfékezni az inflációt. Ezért újságírókkal egy washingtoni étteremben találkozott, hogy alternatív megoldásokat keressen.
Komlós figyelmeztetett a 2008-as válság tanulságára, mely szerint sokszor a bankárok sem tudják, hogy mit csinálnak.
A szabadságnak vannak határai is és a piac összeomlik, ha nincs egy szervezet, ami azt felügyeli
– húzta alá befejezésül a professzor, aki hangsúlyozta, hogy a ma problémáit nem lehet a múlt század elméleteivel megoldani és a múlt századi neoliberális vudu közgazdaságtan vezetett a trumpizmus győzelméhez.
Kérdésekre válaszolva megerősítette, hogy a közgazdászoknak nagy felelősséget tulajdonít Trump győzelmében, hiszen többnyire elhallgatták a gazdaságpolitikai döntések kedvezőtlen hatásait. Emlékeztetett, hogy 2005-ben közgazdászok úgy vélekedtek, hogy a Lehman Brothers csődjének esélye egy az ötszázhoz, tehát ezer év alatt csak kétszer történik meg átlagosan, a bank pedig három év múlva össze is omlott.
Európa progresszív liberális óceánjában Magyarország a különbözőség szigete, ahol a konzervatívok szabadon beszélhetnek és politikai terveket szőhetnek a jövőre vonatkozóan, a keresztény civilizációnál pedig nincs jobb életforma – a magyar miniszterelnök erről is beszélt a Nemzeti Konzervativizmus Konferencián.
A Liverpool magyar válogatott futballistája Jürgen Klopp idény végi távozásáról, Haalandhoz fűződő kapcsolatáról és a magyar csapat Eb-kijutásáról is beszélt a Spíler TV-nek.
A WMN alapítója arról is beszélt, ma már felül tud kerekedni azon, amikor propagandistázzák, mert pontosan tudja, hogy Magyarországon „ritka kivételként” milyen függetlenül működnek.
Nemcsak rengeteg színésszel és rendezővel dolgozott együtt, de akár videójátékos legendákat is teremtett a hangjával, avagy egy filmes veteránnal interjúztunk a prágai Comic-Conon.
Ok, nem vagy közgazdász, és ki nem állhatod a jelenlegi kormányzatot. Egy kicsit ettől függetlenül gondolkodhatnál, mielőtt sommás közhelyeket puffogtatsz. Hidd el, nem atomfizika.
A 2010-ig eltelt 20 év során (igen, tudom, mindenért az első Orbán kormány tehet...) a magyar gazdaság szélsőségesen nyitott duális gazdasággá lett (fogalmakat megtalálod a wikipédián). A külföldiek uralta szektor erős és nagy profitot kitermelő, a hazai tőkeszegény és gyenge volt.
Az általad kárhoztatott adószerkezet változás a fogyasztási jellegű adók megemelésével ill. a jövedelmet terhelő adók csökkentésével a hazai tulajdonú szektor erősítését célozta, amelynek során a hazai megtakarítók részesedése is megemelkedik a tőkejövedelmekből.
Te csak ne mentegesd, ne fényezd a komprádor közgarázdákat! Nálunk is sok mindent jól elqrtak, nem is kicsit, nagyon, közben elitkedtek és urizáltak. Elvégre nekik is csurrant-cseppent az új gazdiktól.