Az amerikai szegények kétségbe estek, hiszen amíg a gazdagok szupergazdagokká váltak, addig az ő fizetéseik harminc éve nem nőttek és a társadalmi ranglétrán is lejjebb csúsztak, ezért Trumpra szavaztak és ezzel meg is nyerték neki a választásokat – állítja John Komlós. A Müncheni Egyetem Budapesten járó magyar származású emeritus professzora akadémiai előadásában azt is felfedte, miként ágyazott meg Trump győzelmének az őt megelőző három évtized elitista politikája és az apokalipszis négy lovasa, a reagani gazdaságpolitika, a hiperglobalizáció, a pénzügyi válság és a technológiai változások. Úgy vélte, a közgazdászok körmük szakadtáig küzdöttek a tőzsde uralkodóiért, amit a többség megelégelt. Tudósításunk az MTA Világgazdasági Tudományos Tanácsának üléséről.
Csepp a tengerben
Trump 2016-ban csupán nyolcvanezer szavazattal verte meg Clintont, ami a 220 millió leadott szavazathoz képest csupán csepp a tengerben.
ahhoz, hogy most őt szólíthassuk az Amerikai Egyesült Államok elnökének – kezdte előadását Komlós.
MTA/Szigeti Tamás
Minden probléma forrása
A professzor több tényezőt is felfedett, melyek Trump győzelméhez vezettek. A legjelentősebbnek az elmúlt harminc év gazdasági problémáinak felhalmozódását tartja, amely magában foglalja az elitista gazdaságpolitikát, a globalizációt és a pénzügyi válságot is, amelyek feloldották a társadalmat összetartó kötőanyagot és a korábbi társadalmi szerződést.
Értelmezésében a súlyos problémák sorozata Reagannel kezdődött, akit 1981-ben választottak meg az Egyesült Államok elnökének. Reagan vízválasztónak számít az amerikai gazdaságtörténetben, ugyanis az ő kormányzása alatt alkalmazták először élesben Arthur Laffer „lecsorgás-elméletét”. Az elmélet szerint, ha az ország legvagyonosabb rétegeit támogatja a gazdaságpolitika, akkor az általuk felhalmozott jólét majd új munkahelyek és magasabb bérek formájában lecsorog a társadalom szegényebb rétegeihez, így mindenki jól jár.
Komlós professzor szerint
erről árulkodnak a több mint harminc éve stagnáló amerikai medián reálbérek, illetve a szegényebb rétegek folyamatos lecsúszása.
Betelt a pohár
Ez a folyamatos lecsúszás pedig kétségbe ejtette az amerikai állampolgárokat, akik közül egyre többen menekülnek öngyilkosságba, lesznek tömeggyilkosok, vagy esnek a kábítószer-járvány áldozatául – ebből a három okból kifolyólag évente 150 ezer amerikai veszti életét, ami több mint az Öböl- és Koreai háború amerikai áldozatainak száma együttesen – emlékeztetett Komlós.
A lecsúszás kifejezetten a diplomával nem rendelkező dolgozó és alsó középosztályt érintette, amely az elégedetlenségéből kifolyólag nagy számban szavazott Trumpra. A reményvesztettségüket növelte, hogy bár a gazdaság termelékenysége nőtt, azaz a technológiai fejlődésnek köszönhetően ők maguk is egyre több terméket állítottak elő munkahelyükön azonos idő alatt, a fizetések vásárlóereje viszont ezt nem követte, magyarán hiába termeltek többet a dolgozók, a reálbérek nem nőttek ezzel arányosan.
A kellemetlen igazság az, hogy Trump nagy többséggel nyert azon területeken, ahol a kétségbeesés magas volt, jelentős volt az import gazdasági szerepe és a gazdasági nehézségek domináltak. Nehéz elviselnie egy középosztálybeli embernek, hogy lecsúszik – vélte Komlós.
Hova szivárgott a jólét?
A cégek az őket támogatni kezdő reagani gazdaságpolitikának köszönhető extra jövedelmeiket befektették, de nem a reál, azaz a termelő gazdaságba, hanem főleg államkölcsönökbe és a kamatos kamatok révén jelentős bevételekre tettek szert. Páratlan nyereségükből többek között a tevékenységüket korlátozó szabályozások további leépítését népszerűsítették és az érdekeiknek leginkább megfelelő agytrösztöket támogatták. Ezen agytrösztök pedig elősegítették, hogy a neoliberalizmus domináns ideológiává váljon a világban.
A professzor Reagan elnököt idézte, aki kormányzása alatt azzal a mondattal fordult az állam ellen, hogy
Ezzel egyidőben megkezdődött egy új korszak, amit a pénzügyi szektor deregulációja (szabályozási korlátainak fellazítása), a minimálbér csökkenése és az individualizmus előretörése jellemzett, ez pedig az erőseknek kedvezett a gazdaságban – mutatott rá a professzor.
A dereguláció egy olyan folyamathoz vezetett, amely csökkentette a szakszervezetek jelentőségét, és jóval erősebb alkupozíciót biztosított a nagy cégeknek. Az így felerősített multinacionális vállalatok pedig hatalmuk bebetonozására törekedtek, további deregulációért és adókedvezményekért lobbizva.
A nyolcvanas évek reagani gazdaságpolitikája nem közvetlenül felelős a trumpizmus győzelméért, de elindított egy láncreakciót, egy útfüggőséget – megerősítette az üzleti érdekcsoportokat – amely már a későbbi gazdaságpolitikákat is kényszerpályára állította. Komlós épp ezekben az évtizedekben tanult Chicagóban, a főáramú közgazdaságtan fellegvárában, ahol vallásos elfogultságot tapasztalt, a szabadpiaci elméleteket pedig nem volt szabad megkérdőjelezni.
„Kevés tanuló tudott úgy végezni, hogy ne váljon közben agymosottá, a plurális szellemnek nyoma sem volt. A közgazdászok egy olyan elméletkört találtak ki, amelyben az egész rendszer egyensúlyban van. Nehéz egy-egy közgazdásznak ezután kilépni a sorból, mert ha eltér ettől, akkor majd nem kap állást, nem publikálják a cikkeit, esetleg elveszíti az állását. Ha viszont a főárammal sodródunk, akkor bőségesen megjutalmaznak, megéri”
– vallotta be a Makronómnak, hozzátéve, hogy ő viszont nem hagyta, hogy „átmossák az agyát”.
Veszélyes vizekre eveztek
A közgazdászok az észak-amerikai szabadkereskedelmi egyezmény és a Kínával folytatott kereskedelem lelkes támogatói voltak, mondván, a szabadkereskedelemnek több nyertese lesz, mint vesztese. A szabadkereskedelmet támogató komparatív előnyök elmélete kimondatlanul is azt feltételezi, hogy nincs munkanélküliség. Ha viszont a külkereskedelem munkanélküliséget okoz, akkor a veszteségek nagyobbak lehetnek, mint az előnyök.
– jelentette ki Komlós professzor, aki szerint erre a németek, a japánok és az oroszok sem voltak képesek, de a kínaiaknak sikerült.
Az ötszázmilliárdos kereskedelmi deficit két és félmillió munkahelyet semmisített meg a gyártásban az ezredforduló óta. A szabadkereskedelem vesztesei az alacsony képzettségű munkások, akiknek a munkája a globalizáció következtében leértékelődött, vagy meg is szűnt. Ezeket a veszteseket kompenzálni kellett volna, azonban ez nem történt meg és ezzel erkölcsi kötelességének nem tett eleget Amerika – húzta alá Komlós.
A lapunknak nyilatkozó Dani Rodrik közgazdászt idézte, aki azt a kérdést tette fel, hogy felelősek-e a közgazdászok Trump megdöbbentő győzelméért az amerikai elnökválasztáson. Rodrik szerint ugyanis
azt nem szabad megkérdőjelezni. Ez a rajongás a szabadkereskedelemért azonban bumerángként csapott vissza Amerikának, ugyanis a kínai import növekedése komoly munkanélküliséget okozott – hiszen ha egy állam egyre több terméket szerez be a határain kívülről, azzal a hazai iparát gyengítheti. Ha a kínai behozatal növekedése csak ötven százalékkal alacsonyabb lett volna, mint a tényleges növekedés, akkor már Hillary Clinton nyert volna a választásokon, vélik közgazdászok.
A kereskedelmi liberalizáció és a halálozási ráta kapcsolata az amerikai kimutatásokból jól látszik, ugyanis az adatok szerint
Nem lovagolták meg a változás hullámait
Komlós szerint a 2008-as válság lehetőség lett volna a változtatásra, de kárba veszett.
Pedig Franklin Roosevelt 1933-ban még úgy kezdte az elnökségét, hogy azt mondta, a tőzsde uralkodói kudarcot vallottak a saját makacsságuk és alkalmatlanságuk miatt, ezzel elismerve kudarcukat és lemondva pozícióikról. Obamától messze állt ez a határozott éleslátás, ehelyett inkább mindenkit hibáztatott. Sőt, azt a régi szakértői gárdát nevezte ki tanácsadójának, amely maga is felelős volt a gazdaság tönkretételéért.
A Larry Summers, Timothy Geithner és Ben Bernanke nevével fémjelzett hármasfogatot nem érdekelte az átlagember, hanem a pénzpiacra hangolódtak és körmük szakadtáig küzdöttek a tőzsde uralkodóiért, így végül az élet a Wall Streeten helyre is állt 2008 után. Komlós szerint voltak olyan szakemberek, akik azt remélték, hogy az átlagember is kap némi segítséget, de ez nem történt meg, a választási ígéretek nem valósultak meg.
Az amerikai kormánynak nem sikerült megőriznie az egyensúlyt, mivel a demokrácia a hatalom, a politikai befolyás – és így a vagyon – eloszlásán is alapul, a kormányzati kiegyenlítő erő nélkül a demokrácia plutokráciává válik. A gazdasági egyensúly az USA-ban felbomlott és a pénzügyi szektor elkülönült a reálgazdaságtól, bár a profitok közel 30 százaléka ebből az egy szektorból származik.
Mindent összevetve nem a Hillary által nyomorultnak bélyegzett szavazók miatt került Trump hatalomra, mert a nyomorultak lázadása csupán az elmúlt három évtized elitista gazdaságpolitikájának a következménye volt – vélte Komlós.
Komlós hozzátette, hogy a bérek Trump kormányzása alatt is stagnálnak és az adók is tovább csökkentek. Sokat elmond az is, hogy Trump a legmagasabb rangú amerikai polgári kitüntetéssel, az Elnöki Szabadság-érdemrenddel tüntette ki Arthur Laffert, a lecsorgás elméletének atyját.
Laffer volt az, aki a történet szerint egy szalvétára rajzolt vonallal szemléltette elméletét, amely szerint ha csökkentik az adóztatást, ez növekvő adóbevételekhez vezet, mert nő a gazdasági aktivitás.
Komlós figyelmeztetett a 2008-as válság tanulságára, mely szerint sokszor a bankárok sem tudják, hogy mit csinálnak.
– húzta alá befejezésül a professzor, aki hangsúlyozta, hogy a ma problémáit nem lehet a múlt század elméleteivel megoldani és a múlt századi neoliberális vudu közgazdaságtan vezetett a trumpizmus győzelméhez.
Kérdésekre válaszolva megerősítette, hogy a közgazdászoknak nagy felelősséget tulajdonít Trump győzelmében, hiszen többnyire elhallgatták a gazdaságpolitikai döntések kedvezőtlen hatásait. Emlékeztetett, hogy 2005-ben közgazdászok úgy vélekedtek, hogy a Lehman Brothers csődjének esélye egy az ötszázhoz, tehát ezer év alatt csak kétszer történik meg átlagosan, a bank pedig három év múlva össze is omlott.
A Budapest Honvéd korábbi tulajdonosa nyilatkozott akadémistákról, a légióskérdésről, az NB I létszámáról és Marco Rossiról is.
Európa progresszív liberális óceánjában Magyarország a különbözőség szigete, ahol a konzervatívok szabadon beszélhetnek és politikai terveket szőhetnek a jövőre vonatkozóan, a keresztény civilizációnál pedig nincs jobb életforma – a magyar miniszterelnök erről is beszélt a Nemzeti Konzervativizmus Konferencián.
A Liverpool magyar válogatott futballistája Jürgen Klopp idény végi távozásáról, Haalandhoz fűződő kapcsolatáról és a magyar csapat Eb-kijutásáról is beszélt a Spíler TV-nek.
A WMN alapítója arról is beszélt, ma már felül tud kerekedni azon, amikor propagandistázzák, mert pontosan tudja, hogy Magyarországon „ritka kivételként” milyen függetlenül működnek.
A Süddeutsche Zeitung politikai rovatának vezetője szerint ki kell mondani: az orosz-ukrán háború Európa háborúja.
Nemcsak rengeteg színésszel és rendezővel dolgozott együtt, de akár videójátékos legendákat is teremtett a hangjával, avagy egy filmes veteránnal interjúztunk a prágai Comic-Conon.
Egyre szkeptikusabb az amerikai elnök környezetet a Politico szerint.
Ahogy kitűnik, a Momentum voksolóinak legalább fele elillant és ha valaminek, hát ennek sem lehet eléggé örülni.
