A Kaliforniai Egyetem kutatói által létre hozott mesterséges intelligencia valamivel több mint egy másodperc alatt kiforgatta a Rubik-kockát. Saját maga tanulta meg, hogyan kell.
A DeepCubeA nevű algoritmus oldotta meg ily sebesen az 1974-ben Rubik Ernő által megalkotott háromdimenziós logikai játékot – adta hírül a BBC News honlapja.
„Saját maga tanulta meg”, miként kell megoldani a feladatot – idézte az egyetem közleménye Pierre Baldi professzort.
A kutatók hangsúlyozták, hogy az algoritmus stratégiája teljesen más volt, mint ahogyan az emberek megoldják a logikai játékot.
„Úgy vélem, hogy a mesterséges intelligencia gondolkodásának természete teljesen eltér az emberétől” – mondta Baldi professzor.
A Nature Machine Intelligence című tudományos folyóiratban közzétett tanulmány szerint az algoritmus a logikai játék 10 milliárd különböző kombinációját kapta azzal a feladattal, hogy 30 lépésből oldja meg valamennyit. Az emberek általában leggyorsabban 50 lépés által oldják meg a Rubik-kockát. A mesterséges intelligencia általában 28 lépéssel megoldotta.
Ezer kombinációra tesztelték, valamennyit képes volt megoldani.
A mesterséges intelligencia nem az első és nem a leggyorsabb nem ember, amely képes megoldani a logikai játékot. A Massachusetts Institute of Technology (MIT) kutatói alkottak meg korábban egy min2phase nevű algoritmust, amely háromszor gyorsabban forgatta ki a Rubik-kockát. A két rendszer között az a lényeges különbség, hogy az MIT algoritmusa nem alkalmaz neurális hálózatot, amely az emberi agy működését képezi le, vagy számítógépes tanulási technikákat, és csupán arra programozták, hogy megoldja a Rubik-kockát.
2018-ban kutatók már építettek egy robotot, amely 0,38 másodperc alatt oldotta meg a feladatot.
Megalkotni egy olyan rendszert, amely magát tanítja meg a feladat elvégzésére az első lépés egy olyan mesterséges intelligencia létrehozása felé, amely a játékok megoldásán túl valódi problémák megoldására is képes – olvasható a BBC honlapján.
„A Rubik-kocka megoldása magában foglalja a szimbolikus, a matematikai és az elvont gondolkodás képességét, ezért egy mély tanulási technikákra épülő rendszerrel, amely képes ilyen logikai játékot megoldani, közelebb kerülünk egy olyan rendszerhez, amely képes gondolkodni, következtetni, tervezni és döntést hozni” – magyarázta Baldi professzor.
(MTI)
Az ukrajnai harcok és a gázai konfliktus az emberiség történetében az első olyan háború, amelyben a mesterséges intelligencia által irányított fegyverek jelentős szerepet kapnak. A hadviselésben valami új kezdődött, semmi sem lesz már úgy, mint régen. A gépek vezérelte harcra – ami, ha lehet, még az eddigieknél is könyörtelenebb – a tudósok hiába figyelmeztettek: a gyilkos robotoknak az ember nem tud ellenállni.
Európa lemarad a mesterséges intelligenciáért való versenyben, de a hagyományos tudás oktatására továbbra is szükség van – vallja Edoardo Rafiotta olasz jogászprofesszor.
A műsorvezető szerint „az emberek gépekkel való pótlása – az élet minden területén – hamvába hullt utópia.”
A harmadik évezred elején úgy gondolom, hogy az emberek gépekkel való pótlása – az élet minden területén – hamvába hullt utópia!
Bár a technológiai fejlődésre hajlamosak vagyunk úgy gondolni, mint ami a tudományból ered, a technikai újítások jellemzően megelőzik a tudományt. Az új technológiák elterjedését nem gazdasági tényezők magyarázzák: azért vezetjük be őket, mert lehetőségünkben áll – ott is, ahol semmi szükség rájuk.
Minél viharosabb egy nép, egy ország környezete, annál innovatívabb lesz. Interjú.
Szentendrén március 1-jén bontott zászlót a Szentendre Összeköt Mozgalom, amely Petricskó Zoltánt indítja polgármesterjelöltként a Pest vármegyei városban a 2024-es önkormányzati választáson. Azonban a város ellenzéki vezetője sem a Szentendre név használatához, sem Isten bárányának ábrázolásához nem járult hozzá. Összeállításunk.
Komoly változás jön a klubnál.
