Egyre több külföldi cég helyét veszik át milliárdos magyar cégek

Sokan száguldanak a milliárdos árbevétel felé

Pertics Richárd, az Opten céginformációs igazgatója a közleményben kifejtette: 5811 tisztán hazai és 2967 külföldi érdekeltségű cég éves árbevétele haladja meg az évi 1 milliárd forintot. A milliárdos cégek száma nő, de a külföldiek aránya évek óta folyamatosan csökken.

A külföldi érdekeltségű cégek aránya a 100 millió feletti szegmensben 6 év alatt 17 százalékról 13 százalékra, az 1 milliárd feletti szegmensben pedig 40 százalékról 33 százalékra esett. Abszolút értékben azonban a külföldi nagyvállalatok sem fogynak, sőt az elmúlt években minimálisan emelkedett is a számuk.

A Magyarországon befektető top 20 ország közül a tradicionális partnernek számító németországi tulajdonosok még mindig a lista élén vannak, de a hozzájuk köthető hazai cégek száma folyamatosan csökken. Hasonló a helyzet Ausztriával, Hollandiával és Franciaországgal.

A külföldi tulajdonosok között ugyanakkor erősen feljövőben vannak a szomszédos országok, Ukrajna, Szlovákia és Szerbia.

Közölték, offshore országok is szerepelnek még a top 20-as országlistán, de úgy tűnik, az ügyeskedők kezdenek visszaszorulni, vagy legalábbis más, kifinomultabb módszerekkel operálni. Az adatok alapján a Ciprushoz, Seychelles-hez és Luxemburghoz közvetlenül köthető cégek száma is csökkenőben van Magyarországon.

A magyar kis- és középvállalatok is erősebbek, mint korábban

Rengeteg magyar kis- és középvállalat vár arra, hogy a nagyra növő magyarok nyomába érhessen: erre van is esély, hiszen többszörösére nőtt 2014 és 2018 között az exportképes magyar kis és középvállalkozások (kkv) száma. 

Magyarországon a kkv-szektor az elmúlt években képes volt tartani a lépést a gazdasági növekedéssel és a nagyvállalatokkal: az adatok szerint 2010 és 2018 között a magyar gazdaság éppúgy harmadával nőtt, mint a hazai mikro-, kis- és közepes vállalatok hozzáadott értéke.

Ez azért érdekes eredmény, mert a világban ezzel ellenkező tendenciákat látunk: a nagyvállalatok még nagyobbak lesznek és a piacok egyre nagyobb részeit uralják, azaz egyfajta koncentráció történik. 

E tendenciák leküzdésében az is sokat segíthetett a kkv-szektornak, hogy a kormány 2010 után az 52-56 százalékos szintről 2019 második felére már 36 százalékra csökkenti egy átlagos közepes vállalkozás által a hozzáadott értéke után fizetett adót.

A kisvállalkozók tételes adója, a kata pedig a 600 ezer működő vállalkozásból nagyjából 300 ezer számára biztosít 6 és 20 százalék közötti adóterhelést, a nagy növekedési potenciállal rendelkező vállalkozások számára pedig a kisvállalati adó, a kiva biztosít 13 százalékos adóterhelést.

A kicsik nagyok lesznek

Érthető a kormányzat törekvése, hogy minden eddiginél átfogóbb programokkal segítse a hazai vállalatok multivá válását – ezt a célt szolgálja például a Magyar multi program. Amiről egyébként a magyar vállalatok helyzetéért egyre erősebben aggódó és a rendszerváltoztatás elhibázottságára 2019-ben rácsodálkozó 444 egyébként nem tett említést, azt viszont ezidáig ismeretlen tényekre építve hangsúlyozták, hogy a kormányzat „az exportáló magyar cégek számára nem mutat kitörési irányokat”.

A Magyar multi program célja márpedig épp az, hogy az exportáló magyar cégeknek mutasson kitörési irányokat. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium alapos elemzés után azonosította azokat a magyar cégeket, amelyekben megvan a potenciál: olyan cégeket kutattak fel, amelyek az elmúlt időszakban három egymást követő évben legalább évi 20 százalékkal növekedtek vagy legalább évi 50 százalékkal nőtt az exportárbevételük, az elért szintet pedig fenn is tudták tartani.

A program a leginkább fejlődőképes magyar cégek számára nyújt szakmai támogatást és tanácsadást termék- és szolgáltatásfejlesztéshez, márka és arculatépítéshez, szervezet- és folyamatfejlesztéshez és külpiaci tevékenységhez.

A program első lépése, hogy menedzsmentinterjúval és előzetes felméréssel elemzik behatóan az érintett vállalkozások jelenlegi termékeit, szolgáltatásait, növekedési lehetőségeit és a hosszú távú elképzeléseit is. Ezt követően egy szakértői testület választja ki azt a félszáz partnercéget, amelyek nem csak pénzt – tízmilliárd forintot –, hanem a sikerükhöz szükséges széleskörű piaci menedzsmenttudást is megkapják.

A program célja, hogy a magyar cégek saját ötleteikre saját termékeket építsenek, ezzel pedig közvetítők nélkül, saját közvetlen piaci kapcsolatokon keresztül értékesítsenek a világpiacon, így növekedjen a magyar cégek profitja és a hazai munkavállalók fizetései.

Érdemes megjegyeznünk, hogy júliustól indul a jegybank Növekedési Kötvényprogramja, amely növelheti a hazai vállalkozások forrásellátottságát, miközben a cégek forrásain belül a banki hitelek arányát csökkentheti. A Magyar Nemzeti Bank célja ezzel az, hogy kiegészítse a Növekedési Hitelprogramot (NHP). 

(MTI, Makronóm; Címlapkép: a Videoton Electronic Assembly Services Kft. újonnan átadott elektronikai szerelőcsarnokának robotizált raktára Székesfehérváron. A Videoton több mint 8 milliárd forintos beruházással bővítette székesfehérvári gyárát.)