Bankvezér: Közel húsz éve ugyanaz a nyolc nagybank van a piacon

Ez kellett a vállakozói sikerhez az utóbbi 25 évben

Zolnai György karrierét befektetési bankárként kezdte, majd tanácsadóként folytatta, utána pedig a bankszakmában lépett egyre feljebb; lengyel, orosz, és magyar bankok felsővezetői székében is ült. Külföldi munkái után a Budapest Bank vezetőjeként tért vissza, ekkor a kis- és középvállalkozásokkal foglalkozott.

– mutatta be fő tevékenységét a Budapest Banknál. 

„Arra jutottam, hogy nincs meg itthon a kockázatvállalási készség, ez szinte minden esetben párosult egy olyan csodálatos ambícióval, hogy de azért legyünk a legnagyobbak, érjünk utol mindenkit. Noha ezek a célok egy konzervatív bankárfül számára túl ambiciózusnak tűntek, sokszor mégis az ügyfélnek lett igaza, valóban el tudták érni azt a szintet, amiről a bank el sem tudta képzelni, hogy lehetséges” – emlékezett vissza. Siker tehát nincs kockázatvállalás és az ambíció nélkül.

Az elmúlt 25 évet túlélő vállalkozások szerinte kivétel nélkül krízisállóak, ugyanis két nagy válságot is átvészeltek 1998 és 2008 után.

sokszor ezen múlt, hogy egy vállalkozás át tudja vészelni a krízist” – mesélte a bankigazgató.

Az elmúlt 25 évben a legtöbb cég, akik most évi nagyjából tízmilliárdos árbevétellel operálnak, kétszer-háromszor is újragondolták az üzleti modelljüket, tehát innováltak és így tudtak a magyar piac élére törni. Zolnai szerint az innováció helyett ebben az esetben lehetne ősvállalkozói tehetséget, vagy zsenialitást is mondani.

Az utolsó és egyben talán legfontosabb sikertényezőt előadása végére hagyta. „Azt gondolom, hogy azok a cégek, akiket végiglátogattam,

Volt egy olyan felfogásuk, hogy nem az államtól akarnak függeni, nem kivételes megbízásból terveznek építkezni, hanem tudásból, piacból és transzparens üzleti alapon. Úgy gondolom, hogy az üzleti sikernek ez továbbra is meghatározó módja lesz.

és hosszú távon az ilyen típusú vezetés lesz az, amely stabil üzleti sikerhez vezethet” – tekint a jövőbe Zolnai. 

Ez kell a jövőbeli sikerekhez

Zolnai kiemelte a digitalizációt és a vállalati folyamatok gyorsítását a jövőbeli sikeresség szempontjából. Szerinte ma már a változások olyan gyorsak, hogy nem lehet 3-5 évig tervezgetni egy új módszer bevezetését. Ezért is egyre népszerűbbek manapság az új menedzsment tréningek a vállalatoknál, melyek gyorsítják és hatékonyabbá teszik a szervezet folyamait.

A sikeres működés érdekében a bankigazgató fontosnak tartja az alkalmazkodást a munkaerőpiaci helyzethez. Jelenleg a munkaerőhiány számos új megoldást követel meg. „Mi a magunk részéről

máskülönben nem lesz elég dolgozónk” – sorolta a munkaerővel kapcsolatos újításokat a banknál.

Zolnai fontosnak tartja a kapcsolatot a politikával is. A kilencvenes években a piac önszabályozása volt meghatározó, azonban ezt egyre inkább felváltja a szabályozott rendszer, hiszen a politika is alakítja az üzletet és képes meghatározni, hogy meddig mehet el egy piaci szereplő.

Ez kellett a banki sikerekhez

„Amit kevesen tudnak, hogy közel húsz éve ugyanaz a nyolc nagybank van a piacon. A 2000-es évek száguldása után 2009-2015 között, hét nehéz év köszöntött be a bankszektorban és nagyon érdekes teljesítmény alakult ki a bankok között.

– húzta alá. Zolnainak, egy statisztikai hátterű vezetőnek pedig egyből szemet szúrt, hogy a vesztesek mindig ugyanazok. „A nyertesek és vesztesek minden szempontból hasonlóak voltak, csupán egy tényezőben különböztek, a vezetés módjában” – mondta.

Ezzel szemben a nyerteseknél feszes kontroll volt, nem havi, hanem napi és heti szinten tíz-húsz jelentés és komoly számonkérés történt a szervezetnél. „A tanulság az, hogy a feszes kontroll és a vezetés milyensége hosszú távon meghatározza a teljesítményt, és krízisállóvá teszi a bankot” – zárta gondolatmenetét a Raiffeisen vezérigazgatója.